Drávatamási

	Drávatamási
	; Drávatamási címere
	; Drávatamási címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Barcsi
Jogállás	község
Polgármester	Sabacz József (független)
Irányítószám	7979
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	410 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	47,46 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Drávatamási Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 17° 34′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 17° 34′ 18″
	Drávatamási Pozíció Somogy megye térképén
	Drávatamási weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Drávatamási témájú médiaállományokat.

Drávatamási (horvátul Tomašin^[3]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól délkeletre, majdnem közvetlenül a Dráva partján, Drávapálfalva és Drávagárdony közt fekvő település, néhány száz méterre északra a magyar-horvát országhatártól.

A falu határában húzódik, sőt a településen is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Barcsról induló 2. számú etapja, és itt kezdődik a Drávasztáráig tartó 3. etap.^[4]

Története[szerkesztés]

Drávatamási nevét 1468-ban említette először oklevél, ekkor Batthyány Péter fia, Benedek, nyerte új adományként.

1483-ban már Korotnai János birtokaként említették, 1490-ben pedig már a Meggyesaljai Mórocz családot említették birtokosaként. 1550-ben az adólajstromban Zennessy Ferenc szerepelt földesuraként.

Az 1554 évi török kincstári adójegyzék szerint 9, az 1565-1566 évi szerint 12, 1571-ben pedig 17 házból állt.

1598-1599-ben Batthyány Kristóf birtoka, 1692-ben pedig a Daby és a Géczy családok birtoka volt. 1726-ban Madarász László, 1757-ben Bakó László és Ádám, majd 1776-ban Bakó Mihály volt a földesura. A 19. század közepén a Bakó család itteni birtokai házasság révén Thassy Károlyra szálltak, aki 1856-ban volt Tamási birtokosa, tőle Gyula, majd pedig Elemér örökölte. A Bakó család építtette a községbeli régi kúriát is, melyet 1900-ban Thassy Elemérné alakíttatott át.

1910-ben 670 lakosából 658 magyar, 4 horvát volt. Ebből 547 római katolikus, 119 református, 4 evangélikus volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 49,7%-a magyarnak, 6% cigánynak, 13,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (45,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 4,7%, felekezet nélküli 1,8% (57,8% nem nyilatkozott).^[5]