Pogányszentpéter
| Pogányszentpéter | |||
 | |||
| A község északi határa (1962) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Csurgói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kardos Györgyi Ilona (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8728 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 477 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,15 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Zalai-dombság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pogányszentpéter
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 23′ 02″, k. h. 17° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 02″, k. h. 17° 03′ 47″ | |||
Pogányszentpéter
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Pogányszentpéter weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pogányszentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Pogányszentpéter község Somogy megyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagykanizsától 10 km-re délkeletre van. A zalai megyehatárnál lévő települést keresztezi a 61-es főút.
Története[szerkesztés]
Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostort említettek. 1390-ben Stregenchy Zentpeter, 1412-ben Nemetzenthpeter (Németszentpéter) néven említették. 1554-ben a falu elpusztult és csak a 18. század 20-as éveiben népesedett be újra. A község lakói vagy a mezőgazdaságból élnek vagy Kanizsára járnak be dolgozni. A 90-es években a termelőszövetkezet megszűnt, egyéni gazdálkodás folyik. Nagyobb földterülettel egy sertéstenyésztő Kft. rendelkezik. Megalakult az erdőbirtokosság. A szép közösségi házban van a házasságkötő terem, a könyvtár, a posta és az orvosi rendelő. A közművelődési egyesület tagjainak elsődleges célja a hagyományőrzés. A természeti környezet igen szép. A táj dimbes-dombos, sok az erdő és mintegy 10-14 halastó teszi változatossá a vidéket.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 0,2%, evangélikus 11,5%, felekezet nélküli 5,5% (18% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Patkó Bandi betyár: Tóth Mihály felsősegesdi kanász, juhász, híres faragópásztor szerint az ő nagyapja volt Tóth János, azaz Patkó Bandi, akinek Pogányszentpéteren lakott a felesége, tehát gyakran megfordult erre fele. Tóth Mihály úgy tudja, hogy betyárőse egyszer négy társával lement a Dráván túlra disznót szerezni. Báró Raszinyaitól loptak 600 disznót, hároméves ártányokat. Egészen a Dráváig elhozták. Itt lőtték meg, és sebesen hozták Pogányszentpéterre, ahol eltemették, mint aki pokolvarrban halt meg. A sírja a pogányszentpéteri ótemetőben van. A kaputól jobbra, az első sír egy fenyőfával.[forrás?] Erről a helyiek nem tudnak, és az a valószínű, hogy a betyárt Bábonyban temették el.
- Pálos emlékhely[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Pogányszentpéter Helységnévtár
- ↑ Élénkítenék a vendégjárást. Kapos.hu, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)
