Csököly

	Csököly
	; Csököly címere
	; Csököly címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Jakab Csongor (független)
Irányítószám	7526
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	1068 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	35,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	29,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Csököly Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 17′ 59″, k. h. 17° 33′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 59″, k. h. 17° 33′ 31″
	Csököly Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csököly témájú médiaállományokat.

Csököly község Somogy megyében, a Kaposvári járásban. Terület: 2984 ha.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyatádtól északkeletre, Gige és Kisbajom közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csököly nevét 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1382-1383-ban Chukul, 1466-ban Chekel alakban írták. 1466-ban a veszprémi püspökség birtoka volt, majd 1536-ban Pekry Lajos volt birtokosa. Az 1565-1566. évi török kincstári fejadójegyzékben Csokol alakban fordult elő, 45 házzal. 1598-1599-ben és az 1660. évi pannonhalmi tizedjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1715-ben 57 háztartását írták össze, a mikor a hozzátartozó Jákó-, Kisasszond- és Korpád-pusztákkal együtt a veszprémi püspökségé volt.

1798 áprilisában a községben lakott Csokonai Vitéz Mihály Kis Bálint lelkésznél. Megbetegedett, és hetekig ágyban feküdt. Erről részletesen olvashatunk a Somogyi Kázus című verséhez kapcsolódóan, Répay Lajos tollából.^[3] Itt és a szomszédos Hedrehelyen kezdte el írni „Dorottya” című vígeposzát.

A település 1817. október 10-én országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 1721 magyar lakosa volt. Ebből 403 római katolikus, 1300 református, 16 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 25% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 19,8%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 5,4% (3,4% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu egyik nevezetessége a „fehér gyász”, melynek fő jellegzetessége a fehér színű női gyászruha viselete. A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos ruha a gyászolókat és az öregeket illette.^[5]
Református temploma 1856-ban épült.
Szent Mártonról elnevezett római katolikus temploma 1760-ban épült, oltárképét Szoldatics Ferenc festette 1854-ben.
Csököly környéke Magyarország legfontosabb epertermesztő vidéke.^[6] A falu lakosságának jelentős része foglalkozik a gyümölccsel, még eperpálinkát is főznek,^[7] és eperfesztivált is rendeznek.^[8]