Mernye

	Mernye
	; Mernye címere
	; Mernye címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Kisfalusi András György (független)
Irányítószám	7453
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	1348 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	49,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Mernye Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 30′ 23″, k. h. 17° 49′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 23″, k. h. 17° 49′ 08″
	Mernye Pozíció Somogy megye térképén
	Mernye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mernye témájú médiaállományokat.

Mernye község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogy megye közepén, Kaposvár (19 km) és Balatonlelle (33 km) között, a 67-es főút mentén találjuk meg Mernyét.
Vonattal a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés]

Mernye Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét 1229-ben említették először az oklevelek Merena és Alsó-Merena alakban írva, a székesfehérvári káptalan birtokai között. Neve ugyancsak szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már plébániája is volt. 1385-ben és 1487-ben Wasarusmernye alakban szerepelt. 1446-1453-ban a Ghymesi Forgách családnak voltak itt részbirtokai, melyeket a 15. század közepén Vityai László és a Pernesziek bírtak zálogban. 1487-ben pedig a helység egy részét a székesfehérvári őrkanonok bírta. 1536-ban már népes hely lehetett, mivel ekkor az adólajstromban Bódogasszony-mernyeye, Almernye és Wasarusmernye nevű helységek fordulnak elő. Az előbbi kettő a székesfehérvári őrkanonok birtoka, Vásárosmernyének pedig Fanchy Péter, János és Ellyewelgyi László voltak a földesurai. Az 1550 évi adólajstrom szerint Almernye Alya Mátyás és Bocskai Ferenc birtoka volt. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstrom szerint Vásáros-Mernye már csak 4, Boldogasszonymernye 20 házból állt. Az 1598-1599 évi, valamint az 1626 évi adólajstrom szerint a székesfehérvári káptalan, 1660-ban a székesfehérvári custodiatus voltak a földesurai. 1703 körül Matusek András, győri nagyprépost és székesfehérvári őrkanonok, 1726-ban pedig gróf Nádasdy László volt a földesura, míg Kis-Mernye-puszta Vásonyi Gergelyé volt, 1733-ban pedig a székesfehérvári custodiatusé volt. 1807-ben I. Ferenc király a mernyei uradalmat a kegyes tanítórendnek adományozta. E rendé volt még az 1900-as évek elején is, amely itt 1905-ben szép kormányzói kastélyt építtetett. 1818 július 19-én Mernye országos vásárok tartására is szabadalmat nyert.

A Kaposvár-Mocsolád-Siófok HÉV (HelyiÉrdekű Vasút) vonal terve már 1890-ben felmerült. Kaposváron az 1894-ben megnyitott cukorgyár számára kívántak nyersanyagot szállítani. A Kaposvár-Mocsolád HÉV 26 km-es szakaszát 1894 tavaszán kezdték építeni. Átadása nagy ünneplések közepette, 1894 VIII. 23-án volt. Idézet a Somogy újságból (1894 VIII.26.):"…és Mernye felé, hol különösen nagy közönség fogadta éljenzések és virágkoszorukkal a vonatot; az értelmiség, sőt még a szép hölgyekből is sokan…" Beszédet Melhard Gyula plébános mondott. Napi két pár vegyesvonat(személy és áru szállítás) közlekedett, I., II. és III.osztályú személykocsikkal. A vonatok sebessége 45 km/h volt.

A községhez tartozik még Mernyeszentmiklós (azelőtt Szentmiklós-)puszta is, mely az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromokban Felső- és Alsó-Miklós alakban fordult elő. 1726-ban gróf Nádasdy László birtoka volt, 1756-ban pedig a gróf Festetics család déghi ágának bírtoka volt.

Az egykori Boldogasszony-Mernye falu a mai Hamuházi lapos nevű dűlőben feküdt.

A római katolikus templom 1760-ban épült, 1790-ben hozzáépítették a Vendel-kápolnát.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 2% németnek, 0,4% románnak, 0,6% ukránnak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 3,7%, evangélikus 5,6%, felekezet nélküli 8,8% (19,6% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A római katolikus templom 1760-ban épült barokk stílusban. A templom mögötti dombon áll a kálvária. Nevezetes még a Nepomuki Szent János szobor és a Szent Flórián szobor.

Piarista Jószágkormányzósági-kastély

Itt születtek[szerkesztés]

Rauss Károly (Mernye, 1905. február 1. – Pécs, 1976. febr. 27.) mikrobiológus, laboratóriumi és közegészségügyi szakorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, Kossuth-díjas