Jákó

	Jákó
	; Jákó címere
	; Jákó címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Anita (független, 2016-tól)
Irányítószám	7525
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	625 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	38,59 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Jákó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 19′ 45″, k. h. 17° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 45″, k. h. 17° 33′ 10″
	Jákó Pozíció Somogy megye térképén
	Jákó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jákó témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Somogy megyei Jákóról szól. Hasonló címmel lásd még: Nyírjákó.

Nem tévesztendő össze a következővel: Jákó (keresztnév).

Jákó község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól nyugatra, közúton 29, vasúton 20 km-re.

Megközelíthető vasúton a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon;
közúton a 61-es főútról Nagybajomnál letérve.

Története[szerkesztés]

Jákó nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először. 1438-ban Albert király Hetesi János itteni birtokait Guthi Ország Mihálynak és Jánosnak adta. 1526-ban II. Lajos király Jákó egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek, Péternek és Balázsnak adományozta. 1536 és 1559 között több birtokosa is volt; köztük a Wárdayak, Ipoltfi János, a Pernesziek, Derecskei Pál, Magyar Bálint, Alya Máté, Derecskei Pál, Regethey Gáspár is a birtokosai voltak. 1560-ban Perneszi Farkas adományt nyert I. Ferdinánd királytól itteni birtokaira. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1571-ben pedig 5 házból állt. 1672-ben Csepely György megvette Perneszi János itteni birtokait, 1678-ban pedig Perneszi Ferenc itteni birtokrészeit Csepely György özvegyének Lábody Katalinnak idegenítette el. 1715-ben 5 háztartást írtak benne össze. 1726-1733 között felerészben a Perneszi, felerészben pedig a Thulmon családé volt. 1776-ban Tallián Ádám özvegye, Rosty Ferenc, báró Révay, a Pálffy-örökösök, Pados János, a Nagy, a Terstyánszky és a báró Calisius családok voltak birtokosai. 1835-ben a Vizeki Tallián család, Csépán Antal és József birtoka, majd az 1900-as évek elején Rónaszéki Trux Hugóné Kacskovics Margit és Biró Sándor volt a nagyobb birtokosa. A községbéli kúriák közül kettőt Csépán József és Antal építtettek a 19. század negyvenes éveiben. Egyet Hegedüs József a 19. század közepén és egy úrilakot Marton Lajos 1905-ben.

A községhez tartozott Cserebók-, Jajgató-puszta és József-major is (azelőtt Nagysár-puszta). Ennek a helyén a középkorban Pap-Sára nevű település állhatott, melyről 1435-1438-ból maradtak fenn adatok: 1435-ben Hetesi János birtoka volt, 1438-ban Guthi Ország Mihály és János nyerte adományul. A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 798 lakosából 758 magyar volt. Ebből 522 római katolikus, 267 református volt.

A község határában sok őskori lelet fordul elő.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,8% németnek, 0,2% örménynek, 0,3% ukránnak mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,5%, református 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 11,2% (25,6% nem nyilatkozott).^[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma - 1856-ban épült.

Itt született[szerkesztés]

Dr. Zrínyi Miklós (1949. május 22. –) tanszékvezető egyetemi tanár (BME Fizikai Kémia Tanszék ) , a kémiai tudományok doktora (BME), 1993, a kémiai tudományok kandidátusa (ELTE), 1987, egyetemi doktor (ELTE), 1977
Nagy Bella, Jókai Mór második felesége