Beleg

	Beleg
	Használaton kívüli vízház a belegi vasútállomásnál
	; Beleg címere
	; Beleg címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Tamás Csaba (független)
Irányítószám	7543
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	601 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	33,3 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Beleg Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 18′ 56″, k. h. 17° 24′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 56″, k. h. 17° 24′ 38″
	Beleg Pozíció Somogy megye térképén
	Beleg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Beleg témájú médiaállományokat.

Beleg község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található.

Története[szerkesztés]

Beleg határában, a pusztaréti-dűlőben egy ősi földvár nyomai még a 20. század elején láthatók voltak. Ezt a várat „török várnak” nevezik, bár a vidék már az őskorban is lakott volt, majd később a római korban itt vezetett el a római hadiút. 1855-ben egy bronztáblát is találtak itt, amelyre Vespasianus császárnak egy hadirendelete volt vésve. A táblát a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították.

A település nevét 1493-ban említette először oklevél, mint a vránai perjelség birtokát. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Török János, 1598-1599-ben Zrinyi György volt a falu földesura. 1554-ben a török adólajstromban a település neve Bilok alakban fordult elő, 7 házzal. A török megszállás alatt elpusztult, de 1713-ban újratelepült. 1715 és 1726 között őrgróf Turinetti Herkules József Lajos birtoka volt, majd 1733-tól a Festetics család volt a falu birtokosa. A 19. század közepén a család egyik tagja, Festetics Antal építtette az itt álló kastélyt is. A 20. század elején gróf Festetics Pál birtoka volt.

1855-ben a lakosság fele része kolerajárvány áldozata lett, majd 1886-ban a község kétharmada leégett.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 24,7% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, református 11,1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezet nélküli 10,1% (9,2% nem nyilatkozott).^[3]