Fonó (település)

	Fonó
	; Fonó címere
	; Fonó címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Nyerges Péter (független)
Irányítószám	7271
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	256 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	22,81 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Fonó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 24′ 01″, k. h. 17° 57′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 01″, k. h. 17° 57′ 11″
	Fonó Pozíció Somogy megye térképén
	Fonó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fonó témájú médiaállományokat.

Fonó község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól, Dombóvártól és Igaltól 20 km-re fekvő külső-somogyi község. Megközelíthető Batéig a 61-es számú főúton, Batétól északra 4 km-re fekszik.

Története[szerkesztés]

Fonó Árpád-kori település. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét 1250-ben említették először az oklevelekben, ekkor királynéi szolgálmányosok lakhelye volt. A Fonóról szóló első írott emlék IV. vagy Kun László király idejéből, 1278-ból való.

Az 1536. évi adólajstrom szerint már Somogy vármegyéhez számították és földesurai Lengyel Gáspár és Boldizsár voltak. 1542-es adólajstromban Vásárosfonó, másként Nagyfonó nevű helységet találhattunk itt. Fonó az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint már csak 6, az 1573-1574. évi defter szerint 10 és az 1580. évi szerint 13 házból állt, majd az 1660-as dézsmaváltságjegyzék szerint már a székesfehérvári custodiatusé volt. Az elpusztult község az 1715-ös országos összeírásban új településként szerepelt. 1726-ban gróf Nádasdy László csanádi püspök birtoka volt, 1733-ban pedig már ismét a székesfehérvári custodiatusé.

1805-ben a magyarországi kegyes tanítórend nyerte adományul Ferenc királytól, és az övék volt még az 1900-as évek elején is. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 550 magyar lakosa volt, melyből 543 római katolikus, 5 református, 2 izraelita volt. A település határának egy részén a "Pálháza" dűlő fekszik, amelyről a hagyomány azt tartja, hogy a régi falut alapító Fonai Márton egyik fiának neve Pál volt, aki itt építtetett magának házat. A régi falu a mai szőlők helyén volt és azt Fonai nevű letelepülő alapította.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 6,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 5,3%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 11,8% (13,4% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma - 1814-ben épült, felszentelése nagy ünnepélyességgel történt 1815. július 23-án.

Védőszentje: Szent Márton püspök.

Fonói Iskolamúzeum - 2013-ban nyílt meg, előzetes bejelentkezés alapján látogatható.^[4]

Források[szerkesztés]

Borovszky Samu: Somogy vármegye
Dr. Rosta Ferenc: Fonó község története
Dr. Lanszkiné Széles Gabriella: Fonó története és néprajza

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Fonó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Fonó Helységnévtár
↑ Iskolamúzeum. Vidéki élmények. (Hozzáférés: 2018. február 7.)