Bőszénfa

	Bőszénfa
	; Bőszénfa címere
	; Bőszénfa címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Nyitrai István (független)
Irányítószám	7475
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	522 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	12,01 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	42,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bőszénfa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″
	Bőszénfa Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bőszénfa témájú médiaállományokat.

Bőszénfa (németül: Besinge) község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól 14 km-re délre található a 67-es főút mellett. A falu legnagyobb része a 67-es úttal párhuzamos, attól keletre húzódó völgyben fekszik, a főút csak a település kis részén halad át.

Története[szerkesztés]

Bőszénfa Árpád-kori település. Azoknak a falvaknak egyike, amelyeket még Szent István király adományozott a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak.

Nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240-es években készített összeírása említette először Bozais alakban írva. A tatárjárás előtti időkben az apátság kanászai lakták. Középkori neve Bajszinfalva volt. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton a zselicszentjakabi apátsággal szemben jogot tartottak a helységre. 1570-ben a török megszállás alatt, a török kincstári adólajstromban 10 házzal jegyezték fel. 1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben pedig Imrefy Farkasné szerepel földesuraként. Az 1715-ben végzett összeíráskor 6 háztartását írták össze, az 1703-1715 évi összeírások szerint már Festetics Pál birtoka volt és a Festetics családé maradt a későbbiekben is. A gróf Festetics család építtette az itteni kastélyt is.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 984 lakosából 397 magyar, 586 német volt. Ebből 960 római katolikus, 19 református, 5 izraelita volt.

Bőszénfához tartoztak egykor Kisbőszénfa- és Szenttamás-puszták és Rókamalom-major is.

Szenttamás[szerkesztés]

Szenttamás a középkorban jelentékeny falu volt. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton, 1489-ben Szerdahelyi István, 1626-ban Imrefy Farkas, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtoka volt. 1733-ban viszont már csak puszta és Festetics Kristófé.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,2% (15% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom^[4] (Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben újat emeltetett.)
A 19. és 20. század fordulóján épült, ma műemléki védelem alatt álló mezőgazdasági épületegyüttes (magtár és istálló)^[5]
A Surján-patak völgyében végigvezető turistaút mellett a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának elkerített területei láthatók, mely gazdasági jelentősége mellett a látogatók számára is érdekes: különféle szarvasokat, vaddisznókat, szamarakat és időnként egyéb állatokat is meg lehet figyelni a területen.^[6]^[7]