Nemesvid

	Nemesvid
	Nemesvid légifotója
	; Nemesvid címere
	; Nemesvid címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Sándor (független)
Irányítószám	8738
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	732 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	39,28 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nemesvid Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 29′ 28″, k. h. 17° 15′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 28″, k. h. 17° 15′ 21″
	Nemesvid Pozíció Somogy megye térképén
	Nemesvid weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesvid témájú médiaállományokat.

Nemesvid község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

1827. október 10.-én I. Ferenc magyar király mezővárosi rangot és négy vásár tartására vonatkozó engedélyt adott a Nemesvid elöljáróinak.^[3] 1837-től iskola is működik a faluban, mely később a II. világháború idején a település határában elhunyt vadászpilóta, Hóy Tibor nevét vette fel. Az 1848-as szabadságharc idején a krónikák szerint a településen élők különös bátorságról tettek tanúbizonyságot. A század második felében fellendült az élet: első gyógyszertárát 1874-ben nemeskéri Kiss István (1833-1884) alapította a "Megváltó" név alatt. Az apai nagyapja duliczi Duliczky János (1769–1823) gyógyszerész volt, aki 1797-ben alapította az első marcali gyógyszertárt. Kiss István édesapja, nemeskéri Kiss Gábor (1794-1863), tovább vitte az apósa patikáját egészen haláláig, amikor fia átvette a vezetését.^[4] 1884-ben a megyében elsőként itt létesült pénzintézet, később társadalmi szervezetek sora alakult: volt kaszinó, olvasóegylet, ipartársulat, olvasókör, tűzoltóegylet, gazdakör és lövészklub. Híresek voltak a helyi kézművesek, bognárok, cipészek, kovácsok.

Nemesvid teljes vagyona 2010 őszén árverésre került.^[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 16% cigánynak, 4,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,7%, református 1,5%, felekezet nélküli 17,3% (18,2% nem nyilatkozott).^[6]