Juta (település)

	Juta
	; Juta címere
	; Juta címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Major János (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7431
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	1146 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	58,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Juta Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″
	Juta Pozíció Somogy megye térképén
	Juta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Juta témájú médiaállományokat.

A „Juta” lehetséges további jelentéseiről lásd: Juta (szálasanyag).

Juta község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól 7 km-re északnyugatra.

Jutát lankás dombok veszik körül, a határ szántóföldjeit északon tölgyes, nyugaton többnyire akácerdő tarkítja. Az erdők 171 hektáron terülnek el, a mezőgazdasági termőterület 1560 hektáros. A községet a jutai vízfolyás szeli ketté.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról, Jutasról kapta a község a nevét. 1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok.

1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét.

A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település.

A község 2000. évben avatta zászlaját és címerét. A község címere: a fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, kék pajzsfőben a sziklán fészkelő pelikán a Batthyány család címeréből való, emlékeztetve arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 16,7% (21,3% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A község műemléki védettségű katolikus temploma az 1700-as években épült.

A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc idején toborzásokat szervezett. Tiszteletére 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a temetőben a lakosság emlékművet állított, 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel és utcát is neveztek el róla.

A templomkertben található az I. és a II. világháborús emlékmű: „Akiért a harang nem szólt!”, őrzi azon jutaiak nevét, akik a háború áldozatai voltak.

Emlékpark és emlékoszlop a millennium tiszteletére (avatása 2001. augusztus 11-én volt).