Baté

	Baté
	Baté vasútállomás
	; Baté címere
	; Baté címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Zsalakó Ernő (független)
Irányítószám	7258
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	809 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	78,02 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Baté Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 57′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 57′ 45″
	Baté Pozíció Somogy megye térképén
	Baté weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Baté témájú médiaállományokat.

Baté község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baté Kaposvártól 15 kilométerre keletre, Kaposvölgye szívében, a 61-es főút mentén fekszik. Közlekedése kitűnő, a községen naponta 46 autóbusz-járatpár halad át, ezért a közeli megyeszékhely könnyen elérhető. Batén keresztül nemcsak Kaposvár és Dombóvár (14 km) felé indul autóbusz, hanem a Balaton irányába is. Megállója van a Budapest-Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalnak is, ahol nagy a személy- és a teherforgalom, a vasútállomáshoz négy sínpáros rakodó-pályaudvar is csatlakozik.

Története[szerkesztés]

A település a középkorban, egészen 1696-ig Tolna megyéhez tartozott. A legrégebbi irat Batéról a 14. századból maradt fenn, az oklevelek tanúsága szerint akkoriban Batejnek hívták. A község környékén már az időszámításunk előtt is éltek emberek, amit a falu közelében talált neolit kori csiszolt kőeszközök és fémkarikák bizonyítanak. A tárgyakat a Nemzeti Múzeumban őrzik.

Baté a 16. században Bati, majd háromszáz évvel később Bathé néven szerepelt. 1343-ban a Dersfi család, majd 1452-től az Esterházy család és a Festetics család birtokában volt, 1733-tól a második világháború végéig a Gyulai-Gaál család volt a terület birtokosa. A török uralom alatt csaknem teljesen elpusztult a falu, 1686-ban mindössze öt család élt itt. Jelentős helytörténeti eseményként tartják számon a krónikák az 1848-as esztendőt, amikor a jobbágyok önkényesen földet foglaltak az uraságtól, amelyet ő később az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után visszavett.

A településnek, amelynek első iskoláját 1768-ban létesítette a római katolikus egyház, a 19. században használt pecsétjén az S. A. monogram látható. A múlt század első évtizedeiben több mint hatszázan laktak itt, ebben az időben már vasútállomása, postája, telefonja volt Baténak. 1990-ben 804 fő, 2006-ban pedig már csaknem 900 fő volt a településen élők száma.

Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a falu: gázrendszer épült, megszépültek a közterek, emlékművet állítottak, s kicsinosították a közintézményeket, sportcentrum épült. Emellett jelentős összegeket fordított az út- és járdahálózat karbantartására.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 0,8% németnek, 5,4% cigánynak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 2,4%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,8% (31,5% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Gaál-kastély

Batéi tó[szerkesztés]

2005-ben kezdődött meg a magán horgásztó építése (horgászat áprilistól szeptember végéig péntektől vasárnapig 8 - 19 óra között). A helyére eredetileg az önkormányzat 15 hektáros csónakázó tavat tervezett.

Halak: ponty, amur, keszeg, kárász, csuka, süllő, harcsa. A tónak mindkét oldalán lehet horgászni a falu felőli oldalon az utolsó stégig, a másik oldalon pedig a V alakú fáig. A rendezett tóparton stégeket, ülőhelyeket és tűzrakóhelyeket alakítottak ki.