Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal
Dombóvár–Gyékényes vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Dombóvár vasútállomás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 41 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | Dombóvár–Gyékényes | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 101 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 25 kV, 50 Hz ~ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 100 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Dél-Dunántúlt kelet-nyugat irányban átszelő Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal a MÁV 41-es számú, egyvágányú, villamosított vonala.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A Zákány–Dombóvár–Báttaszék-vasútvonal részeként megépült vonalszakaszt 1872. augusztus 14-én helyezték üzembe.[1] A 100 km-es vonalszakasz Zákánytól síkvidéken, majd a Kapos völgyében haladva érte el Dombóvárt. A további, Bátaszék felé vezető vonalszakasz ma az 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalat alkotja. Az építéskor 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassíneket használtak, a nagyobb forgalom miatt azonban hamar lecserélték 32,5 kg/fm tömegű, „b” jelű, majd 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű sínekre.
10 évvel később 1882-ben Dombóvár vasúti csomóponttá vált, amikor a MÁV megnyitotta Budapest-Dombóvár-Szentlőrinc-(Pécs) vasútvonalát. Az új vonalon a MÁV Újdombóvár néven új elágazó állomást létesített. Ma ez az állomás viseli a Dombóvár nevet (így a vonal kiinduló pontja), míg a régebbi, Kaposvári vonalon található állomást Dombóvár alsóra keresztelték át. A másik eredeti végpont, Zákány állomás helyett felépült a szomszédos Gyékényes állomás, hogy a vonatok irányváltás nélkül tudjanak Zágráb felé tovább közlekedni.
A budapesti útirány megépítése jelentősen felértékelte a dombóvár-kaposvár-zákányi vonalat. A magyar közlekedéspolitika kiemelt ügyként kezelte az adriai vasúti kapcsolat megépítését. Budapestről egyenes útirányon a Déli Vasút székesfehérvár-nagykanizsai fővonala ugyan már megépült 1862-ben, azonban az osztrák érdekeltségű társaság az akkor osztrák területen lévő Trieszt kikötője felé vezette a vasútvonalát, míg a magyar kormányzat a magyarországi Fiume kikötőjének fejlesztését támogatta. A MÁV így Budapest–Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes - majd Horvát-Szlavónországon át Kapronca–Zágráb–Fiume útirányon ért le az Adriára. A fontos hálózati szerep Trianon, majd a konkurens Déli vasút vonalának államosítása után is megmaradt, egészen a közelmúltig közlekedtek a vonalon zágrábi, fiumei vonatok.
Vasút a Kapos-folyó völgyében[szerkesztés]
A Dombóvár-Kaposmérő vonalszakaszra a múltban valós veszélyt jelentett a Kapos-folyó áradása. A természeti jelenség többször tette járhatatlanná kisebb-nagyobb hosszban a vasúti pályát. Kaposvár és Dombóvár között a pályatest a folyó árterében fekszik. Ezen a szakaszon az alépítmény rendkívül nedves, mocsaras jellegű. A Kapos-folyó áradását megakadályozandó, 2014-ben a megyeszékhelytől Nyugatra létesítettek egy víztározót.
Biztosítóberendezés[szerkesztés]
A vasútvonal teljes szakaszán kétféle biztosítóberendezés működik. Dombóvár-alsó (beleértve az állomást) és Kaposszentjakab-elágazás között Domino 55 rendszerű önműködő biztosítóberendezés üzemel, a közbenső állomásokat 1-1 forgalmi szolgálattevő kezeli. Kaposvár és Gyékényes állomások között Siemens-Halske típusú vonóvezetékes jelző- és váltóállítású berendezések működnek. Egykor ezen a vonalszakaszon is volt alakjelzős térközbiztosítás, ám az 1960-as és 1970-es években zajló átépítéssel a szolgálati helyeket és ezzel együtt a térközjelzőket is felszámolták. A megyeszékhely állomásán az alakjelzőket az 1990-es évek végén biztosított fényjelzőkre cserélték. A közbenső állomásokon alakjelzők és központi állítású váltók üzemelnek, melyeket külön váltókezelők állítanak. Somogyszobon Domino 55 típusú berendezés üzemel központi jelző- és váltóállítással. Gyékényesen Domino 70 berendezés üzemel. A Kaposvár-Gyékényes vonalszakasz átbocsátó képességét jelentősen csökkenti az érvényben lévő állomástávolságú közlekedés.
A vasútvonal forgalma[szerkesztés]
Dombóvár-Kaposvár és Kaposvár-Gyékényes között ütemes menetrendben, kétóránként közlekedik személyvonat. Ezenkívül a vonal teljes hosszán közlekedik a Somogy InterCity (Budapest-Keleti és Gyékényes között, Budapest-Dombóvár között a Tubes IC-vel egyesítve), illetve naponta közlekedik a Rippl-Rónai InterCity Budapest-Keleti és Zágráb között. Korábban erre közlekedett az Agram, később a Kvarner IC és a Corvinus IC. Gyorsvonatok közlekednek Pécs és a Balaton között, melyek Dombóvár-alsón csatlakoznak a vasútvonalhoz. A vonalon napjainkban komoly teherszállítás is folyik. Különösen igaz ez az őszi cukkorrépa szállításra. A 2015/2016-os menetrendben az elő és utószezonban hetente kétszer az Adria nemzetközi gyorsvonat is közlekedik mely Budapest-Gyékényes között a Somogy IC-vel egyesítve közlekedik. 2016. szeptember 12-től a Budapest és Zágráb között közlekedő Agram InterCity a 30-as vonal helyett ezen a vonalon közlekedik. A 2016/2017-es menetrendváltástól az Agram IC ismét Fiuméba (Rijekába) közlekedik Kvarner IC néven. Továbbá munkanapokon úgynevezett betétvonatok közlekednek Kaposvár és Gyékényes között. A megyeszékhely több iparvágányán folyamatos az árufeladás. Főként gabonaféléket, fát és ócskavasat szállítanak vonattal. Vidéki teherforgalmat legfőképp a helyi erdészetek generálnak Kiskorpádon, Somogyvárott és Kisbárapátiban. A 41-es vonal potenciális kerülő útvonalként szolgál a 30-as számú dél-balatoni vasútvonal felújítása idején. A síneket koptatják még nemzetközi tehervonatok is, melyekben elsősorban a dunaújvárosi vasműbe szállítanak alapanyagokat. Időszakosan járnak szintén erőművi felhasználásra szénvonatok. A Hidasnémeti-Budapest-Dombóvár-Gyékényes útvonalon acéltekercseket szállító irányvonatok is járnak. A tehervonatok döntő többségét a MÁV-Start mozdonyai vontatják, de az utóbbi években különféle magánvasút-társaságok is megjelentek.
A Dombóvár és Kaposvár közötti 30 km-es szakasz csaknem 1 órás személyforgalmi menetideje miatt „vonatelőző” tüntetés szerveződött 2009-ben, melynek során kerékpárral lehagyták a gyorsvonatot. Az első helyen egy 11 éves kisfiú ért célba. A tüntetők elsődleges követelése az volt, hogy legalább a száz évvel ezelőtti állapotokat érje el a vasút, amikor a gőzmozdonyokkal vontatott szerelvény 38 perces menetidővel tudta teljesíteni a szakaszt. A mozgalom amiatt szerveződött, mert Kaposvár és Budapest jóformán nem rendelkezik közvetlen vasúti kapcsolattal, és a késések miatt az utasok rendszeresen lekésték a Dombóvári átszállást. A Kaposvár és a főváros közötti közlekedés mára nagyrészt áttevődött autóbuszra, így a kihasználatlanság nagyon magas volt.
Felújítások[szerkesztés]
2012-re a vasúti pálya annyira leromlott, hogy halaszthatatlanná vált a felújítása. Több hónapos vágányzár keretében az év nyarán Somogyszob és Gyékényes állomások között alépítmény stabilizációk és ágyazatcserék zajlottak. A munkák végeztével az addigi 40 ill. 60 km/h-s sebességkorlátozások megszűntek, 80 km/h-ra emelkedett a pályasebesség. 2014-ben elkezdődött a Dombóvár-Kaposvár szakasz átépítése MÁV-forrásból. Első ütemben Baté és Kaposszentjakab között elbontották a régi vágányt, majd földmunkás technológiával a mocsaras, ingoványos alépítményt stabilizálták. A munkálatokat nehezítette a sok csapadék és a magas talajvízszint. A vasúti pályába használt, de jó állapotú vasbeton aljakat és új 54 kg/fm sínszálakat építettek be. Taszáron az állomáson új kitérők létesültek. Kaposhomokon új magasperon épült a megállóhelyen. Az átépítést követően a pályasebességet 100 km/h-ra emelték. 2015-ben a második ütemben Baté és Csoma-Szabadi átmenő fővágányait és kitérőit cserélték ki. A két állomáson mozaikkő burkolatú peronok épültek. A harmadik ütem keretén belül 2016-ban a Dombóvár-Alsó és Baté közötti nyíltvonali pályaszakasz átépítésére került sor. A 2017-ben a tervek szerint Dombóvár-Alsó állomás átmentő fővágányát valamint a Kaposvár elágazás-Kaposvár közötti szakaszt építik át. Kaposvár és Gyékényes között a pálya kisebb felújításaival az átlagos 80 km/h-s sebesség fenntartható. A felújítások eredményeképp a menetidő Kaposvár és Dombóvár között átlagosan 30 percre csökkent, míg Dombóvár és Gyékényes között a menetidő átlagosan 120 perc jelenleg.
2015-ben kezdődött Kaposvár felvételi épületének teljes külső-belső felújítása melyet 2017.március 9-én[2] adtak át. Távlati tervek között szerepel az egykori Kaposvár-Közvágóhíd (ma Kaposszentjakab) állomás teljes átépítése. Ennek során új tehervonati rendezőpályaudvart létesítenek, hogy a belvárost tehermentesítsék a vonatforgalomtól. A jelentős forgalmat bonyolító cukorgyár kiszolgálását is az új pályaudvar felől végeznék.
Források[szerkesztés]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 139. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Teljes egészében megújult a kaposvári vasútállomás | MÁV-csoport. www.mavcsoport.hu. (Hozzáférés: 2018. december 5.)
