Ozora

	Ozora
	; Ozora címere
	; Ozora címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Istvánné (független)
Irányítószám	7086
Körzethívószám	74
	Népesség
Teljes népesség	1605 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	27,44 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	59,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ozora Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 23′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 23′ 55″
	Ozora Pozíció Tolna megye térképén
	Ozora weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ozora témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Ozora (keresztnév).

Ozora község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi „Azara” néven. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca-patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát. Középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút is.

Története[szerkesztés]

A leletegyüttes Klösz György fényképén

Ozora történelme az őskorba visszavisz bennünket. A faluhoz tartozó Tótipusztán 1871-ben egyedi és kiemelkedő jelentőségű avar leletegyüttest találtak.

A Sió első szabályozása a rómaiak nevéhez fűződik. A honfoglalást megelőzően avarok lakták. A falu a szlávoktól kapta nevének első formáját - „Uzra”. Első írásos említése 1009-ből származik, a pécsi püspöki alapítólevélből. Ozorát, az egykori jobbágyfalut az Ozorai nemesi família birtokolta, akik a XIV. század végére férfiágon kihaltak. A birtokot Luxemburgi Zsigmond király engedélyével Ozorai András leánya, Borbála örökölte meg, aki 1399-ben nőül ment a firenzei kereskedőcsaládból származó Philippo Scolarihoz, aki kezdetben kereskedőként került Magyarországra, majd Zsigmond király szolgálatába állt. A kiváló katonát a király 1404-ben kinevezte temesi ispánná, így rá hárult, a gyakran betörő törökkel szemben a déli határvonal védelme. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett, és ő felügyelte az arany- és sóbányákat is. 1416-ban engedélyt kapott erősség építésére. A lovag, akit a magyarok Ozorai Pipóként emlegettek, szülővárosából hívott építészeket, kőfaragó mestereket és főúri pompával rendelkező várkastélyt építtetett. Halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett a várkastély birtokosa, aki tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. 1491-ben Habsburg Miksa zsoldosai vették be a várat, 1537-ben Török Bálint fosztotta ki az épületet, 1545-ben a budai pasa csapatai támadták meg, majd birtokolták 140 évig. 1686-ban a Habsburg katonaság foglalta el, később az Eszterházyak birtokaihoz tartozott.^[3]

A volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.

Az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét (Ozorai ütközet) Roth és Filipovics csapatai felett. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert.

1905-ben aratósztrájk színhelye.

1994-ben a „Virágos városok és falvak” versenyén Ozora a „falu” kategóriában első helyezést ért el. 1995-ben Európa-díjat kapott.

2003-tól egyhetes képzőművész tábor működik, és a művészek által a falunak adott grafikák, festmények az intézményeket díszítik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 18,1% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,9% (16,1% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

1999-ben a közeli Dádpusztánál tartották a Solipse fesztivált a napfogyatkozás idején. 2005 óta O.Z.O.R.A. Fesztivál színhelye Dádpuszta.
A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve.^[5]
2001. május 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az ozorai várkastély, melyben Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás, és Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható, ezek idegenforgalmi szempontból a település életében igen meghatározóak.

Filmben[szerkesztés]

A 2002-ben bemutatott Hukkle című, Pálfi György rendezésével készült filmet itt forgatták, részben a lakosság segítségével. A falunak egy -a filmhez kapcsolódó- becenevet adtak: Kesernyés.

Képgaléria[szerkesztés]

Szent István templom
Búcsúzás
Ozorai Pipo vára

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 90-91. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
↑ Ozora Helységnévtár
↑ Illyés Gyula: Ozorai példa