Hévíz

	Hévíz
	A Hévízi Tófürdő főbejárata
	; Hévíz címere
	; Hévíz címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	város
Polgármester	Papp Gábor (FIDESZ–KDNP)
Jegyző	dr. Tüske Róbert
Irányítószám	8380
Körzethívószám	83
Testvértelepülései	Lista Pjatyigorszk; Csázma; Guilin;
	Népesség
Teljes népesség	4634 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	568,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hévíz Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″
	Hévíz Pozíció Zala megye térképén
	Hévíz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Termálvíz.

Hévíz város Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű meleg gyógyvizű tó, melynek köszönhetően Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.

A Hévízi-tó

Hévízi-tó ősszel

Hévízi tavirózsa

A zsidó áldozatok emlékműve

Története[szerkesztés]

A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.

Közlekedés[szerkesztés]

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve juthatunk Hévízre. Sopron felől a 84-es számú főúton haladva érhető el.

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan menetrend szerinti busszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő Hévíz-Balaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014 - 2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint "a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését".^[4]

A villamos 2 városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbusz-állomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor "félmodern", használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be olcsón.^[forrás?]

A balatoni körvasút megvalósításához és a Hévíz-Balaton Nemzetközi repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására és a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálására az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.

Turizmus[szerkesztés]

A város fejlődését a turizmusra alapozza. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 1,0 millió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után; legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

Látnivalók[szerkesztés]

Védett lápterület, véderdő és park
Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétáló utca (Rákóczi utca)
1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Egregyi borozók
Református-Evangélikus Templom
Egregyi Jézus szíve Templom
Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
Hévíz város Pantheonja
Szoborpark
Szent András a kereszten
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
Római katona sírja
Történelmi villák
Római kori romkert

4. századi római villa Egregyen

Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit^[5]

Sport[szerkesztés]

Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult többek között Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,9%, német 4,8%, orosz 0,4%, horvát 0,31%. 59,8% római katolikusnak, 3,4% reformátusnak, 1,2% evangélikusnak, 6% felekezeten kívülinek vallotta magát (28% nem nyilatkozott).^[6]