Pusztamérges

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pusztamérges
Pusztamérges címere
Pusztamérges címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásMórahalmi
Jogállás község
Polgármester Dr. Papp Sándor[1]
Irányítószám 6785
Körzethívószám 62
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 1002 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztamérges (Magyarország)
Pusztamérges
Pusztamérges
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 59″, k. h. 19° 40′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 59″, k. h. 19° 40′ 59″
Pusztamérges (Csongrád megye)
Pusztamérges
Pusztamérges
Pozíció Csongrád megye térképén
Pusztamérges weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamérges témájú médiaállományokat.

Pusztamérges (horvátul Mirgeš[3]) község Csongrád megye Mórahalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

IV. (Kun) László király (1272-1290) itt is megszállt kun asszonyaival, ezért az eredeti név Asszonyszállása. (Pusztamérges címerének motívumai ezt a kort elevenítik meg). Ekkor már lakott helynek kellett lennie, mivel temploma volt, amelynek alapfalait, a volt Wágner birtok területén találták meg. Ma nincs nyoma. Mátyás király (1452-1490) 1462. augusztus 17-én Csanádon kelt szabadalom levele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít Asszonyszállására és tartozékaira. 1469-ben Mátyás király a legeltetési jogot október 6-án kelt okmányával újra megerősíti. 1562-ben I. Miksa király augusztus 6-án kelt leiratával megújítja Asszonyszállására és tartozékaira biztosított legeltetési jogot. 1553-ban adózó helynek nyilvánítják. A török pusztítás következtében lakatlanná vált. 1572-ben rácokat telepítettek ide. 1641-42-ben a puszta Szeged városhoz tartozott. Az 1721 szeptemberében lezajlott boszorkányperekben Szeged városában tartott tárgyaláson felvett tanúvallomások jegyzőkönyve is írt mérgesi asszonyról.

1800-as években a terület a Mérges család tulajdona, ettől kezdve öröklődött a falunévben. A szó az urukat elemésztő asszonyok munkálkodását is őrzi, és a pusztai betyárokét. (Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényében és más elbeszéléseiben is említi a mérgesi pusztát). 1902-ben Ormódy Béla szegedi földbirtokos vette meg a birtokot. Az első házakat Tóth Mihály, Rácz István, Magyar Lajos építették. 1903-ban Ormódy Béla megkezdte a szőlőtelepítést az un. "nagytelepen", 300 magyar hold területen öt holdas parcellákban. A lakosságnak a szőlő telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épül a szőlőben dolgozóknak, 600 négyszögöles telkeken, mely magvát képezi a községnek. (Ezekből a munkáslakásokból jelenleg is van még a Felszabadulás utcában, 1-25 házszám között eredeti formájában). Egyéb szőlőtelepek is létesültek: 1905-ben Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold, 1906-ban dr. Grűner Fülöp, 1908-ban Kiss Ferenc szőlőtelepet hoz létre. Kiskunmajsa nem törődött a puszta fejlődésével, a homokutak miatt a városok megközelíthetetlenek voltak, iskolát nem biztosított. Téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott, un. parlagi tanítókkal írni, olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak. 1908. június 11. BM döntés alapján önálló kisközséggé alakult. Elszakadt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyétől és szeptember 21-én Csongrád vármegyéhez csatolták. Október 1-jén Öttömös kisközséggel együtt körjegyzőséggé alakult. Első bírója Zsarkó Ferenc, első körjegyzője Jung József, első pénztárnoka Wolford Antal voltak. Október 24-én piactartási jogot létesített.(Országos vásártartási jogot 1926 végén szerzett.) Két tanosztályú községi és két tanosztályú állami iskolát létesítettek, majd az állami iskola bővült még egy tanosztállyal, s ez 1926-ig állt fenn. A közbiztonsági szervet az 1910. december 31-én tartott közgyűlés hozta létre a csendőrőrs létesítése által. 1910. október 28-án született a határozat: Kiskunhalas – Pusztamérges – Kiskundorozsma – Szeged rendes nyomtávú vasút létesítésére (a háború meghiúsította). 1913. április 26-tól körorvosi állás létesült. A település 1921-ben saját bankot létesített Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven. 1923 decemberétől telefonvonal létesült. 1925 állatorvosi állás létesítése. 1926-ban 2 tantermes állami, 2 tantermes katolikus, 2 egy-egy tantermes iskola működött 6 tanítóval.

Év végén a Szegedi Kisvasút létesítéséhez a község 700 millió korona teher vállalásával járult hozzá, ebből 200 millió koronát Csergő Károly vármegyei alispán a vármegyei útalapból juttatott. 1933-ban Pusztamérges – Kígyós összekötő út építése. 1937-ben a községben községháza, orvosi lakás, gyógyszertár, postahivatal, állomás, 8 fűszeres, 3 hentes, 2 pék, 2 borbély, 4 rőfös, 2 bazár-üzlet, 3 kocsma, vendéglő, 3 utcai kimérésű bor üzlet van. 1939-ben befejeződik a templom építése. 1946. április 26-án Földműves szövetkezet megalakulása (1968-tól ÁFÉSZ). 1949-ben két szövetkezeti csoport alakult: Úttörő Szövetkezet agrárproletárokból, a Rákóczi Szövetkezet kisbirtokosokból, 1950-ben a két szövetkezetből egy alakul Rákóczi névvel. Önálló postahivatal kezdte meg működését. A belterület villamosítása 1958 év végére, tanyavillamosítás állami támogatással folyamatosan történt. (1989-ig.) A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása 1949. és 1960. években.

  • őstermelés: 1949-ben: 1824 fő, 1960-ban 1532 fő
  • ipar: 1949-ben 161 fő, 1960-ban 171 fő
  • kereskedelem: 1949-ben: 70 fő, 1960-ban: 94 fő
  • közszolgálat: 1949-ben 16 fő, 1960-ban 41 fő

1961-től Rizling Mg. Termelőszövetkezet 2362 kh területtel és 630 taggal. 1963. március 31-től Földműves szövetkezet központja Üllésre helyezve. Pusztamérges – Öttömös – RuzsaÜllést egymással és a megye központjával összekötő buszjárat indul. 1966:törpevízmű, 1968-ra elkészült a vezetékes vízhálózat. 1974-75-ben megszűnt a kisvasút, amelyet 1989-ben a Pusztamérges – Ruzsa szilárd burkolatú út váltott fel.

Október 22-én Csongrád Megyei Közgyűlés Pusztamérgesen tartotta közgyűlését, első alkalommal ilyen kistelepülésen.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1,1% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 4,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,8% (24,7% nem nyilatkozott).[5]

Díjak[szerkesztés]

  • 1993 EXPO-börze-közönségdíj
  • 1995 Pusztamérges képviselte Magyarországot az 1996-os EURÓPAI FALUFELÚJÍTÁSI DÍJ pályázaton (különdíj).
  • A Virágos Magyarországért pályázaton a falvak kategóriájában első hely

Oktatás[szerkesztés]

1996 szeptemberében nyitotta meg kapuit a német támogatással felépült mezőgazdasági szakiskola.

Események[szerkesztés]

  • Nemzetközi töltöttkáposzta főző verseny
  • Minden év szeptember végén október elején kakas pörkölt főző versenyt rendeznek, melyben a zsűri minden nevezett családhoz ellátogat.

Látnivalók[szerkesztés]

  • világháborús emlékmű 1991

Gazdaság[szerkesztés]

A Falusi turizmushoz kapcsolódóan 1993-ban 7 holdas területen megnyitotta kapuit egy szabadidős központ.1992-ben olasz beruházásban 250 millió Ft értékben zöldmezős beruházással szárnyasvágóhíd épült, ez 140 családnak biztosít megélhetést.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pusztamérges települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Pusztamérges Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]