Géderlak

Géderlak
Géderlak címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	község
Polgármester	Katona György
Irányítószám	6334
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	997 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	52,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Géderlak Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 29″, k. h. 18° 54′ 47″46.608, 18.913
Géderlak Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Géderlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Géderlak témájú médiaállományokat.

Géderlak (horvátul Gider) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásábán.

Fekvése

A település a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén a Duna bal partján fekszik. A település belterülete 110 ha, a hozzá tartozó külterület 1700 ha. A településtől 16 km-re Kalocsa város, 9 km-re Dunapataj nagyközség található.

Története

1121-ben Franciaországból (Premantré völgyéből) hazánk területére szerzetesek, papok kerültek a kalocsai érsekséghez. Ezek a szerzetesek, papok a kalocsai érsekséghez tartozó GEDIR dombjára építették a prépostságot, melynek maradványait a mai templom alapozásakor megtalálták. Géderlak kb. 1775 körül két település, Gedír és Lak községből jött létre. (Gedír a jelenlegi település helye, Lak viszont a Duna mellett a Zádori-rév közelében volt található.) A folyó rendszeres áradásai viszont elpusztították Lak települést, s át kellett települnie az úgynevezett Gedír dombra és így jött létre a mai település először Újlak, majd Géderlak néven. Az otthagyott Lak község helyét Pusztalaknak nevezték el, és a mai napig is így hívják. Géder viszont már 1294 előtt is létezett az ócsai prépostság filiája volt. 1529-ben az erre vonuló török csapatok a Géder községet elpusztították. A község és a monostor végleg nem tűnt el a földszínéről, a fent maradt romokban az emléke tovább élt. A 17. században Géder 350 házzal nagyközségnek számított. Lakosainak száma 1800 fő volt, római katolikus vallású. Érintette a vidéket a Rákóczi-szabadságharc is. 1704 nyarán a vidéken tartózkodott Rákóczi csapataival. Ennek emlékét az Ordasi legenda őrzi. A településnek 1762-ben már iskolája volt. 1831. augusztus elején kolera járvány söpört végig a falun és 70-en estek áldozatul. 1862. február elején megáradt a Duna és a nagy jeges ár elpusztította, elsöpörte az épületek nagy részét. A jég hamarosan elvonult, de az ezt követő években nagy volt az ínség. Végül a kormány 1866-ban segítette az itt élő népet. A település történetében a 19. század végétől a 20. század elejéig nyugodt időszak volt. Az első világháborúban 57-en haltak meg, emléküket a templom előtt emlékmű őrzi. A második világháborúban a községet érintő harcok 1944. október 31-én fejeződtek be. 28-an haltak meg, emléküket a templom falába elhelyezett emléktábla őrzi. A második világháború után alakult ki a tanyarendszer, így a Zádori-tanya, Bertók-tanya, Csiri-tanya, Nagy-Tóth-tanya, stb. Az itt élő lakosság magángazdálkodást folytatott, általában zöldségfélék termesztésével foglalkozott. Ekkor alakult ki a batyuzós kereskedelem, mely sokáig élt. 1954. április 18-án tűzvész pusztított a faluban, és 6 lakóház megsemmisült. Az idősebb korosztály a jelenlegi Tavasz utcát még mai is „Égett utcának” nevezi. 1960-as és 1970-es évek meghatározók voltak a község fejlődése szempontjából. Ez időszakban épült ki a vezetékes ivóvíz rendszer. Tsz-székház, Egészség Ház, és Művelődési Ház épül. Géderlak községnek jelenleg 1076 lakosa van. A lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. Nagyobb meghatározó vállalat, vállalkozás a faluban nincs. 4-5 kisebb vállalkozás bontogatja szárnyait. A lakosság élelmiszerrel és egyéb árucikkel történő ellátása jó. Dunai kompátkelés biztosított. Duna-part strandolásra alkalmas. Társulásban fenntartott iskolája, óvodája, valamint egészségügyi intézményrendszere van.

A település az elmúlt 10-15 évben dinamikusan fejlődött:

• Kiépült szilárd útburkolatok,
• 1000 m²-es Sportcsarnok,
• 50 személyes óvoda,
• Patika,
• Maximális telefonellátás,
• Megvalósult gázprogram,
• Millenniumi Emlékpark,
• Felújított intézmények,
• Rendezett temető, sportpálya stb.,
• A szennyvíz program folyamatban.

Az általános iskola rendelkezik:

• sportcsarnokkal,
• számítástechnikai laborral,
• német nyelvoktatással
• sőt 2000-től részképesség fejlesztő tevékenység is megvalósul.

1997. január 1-jétől Ordas községgel Géderlak székhellyel Körjegyzőség alakult, majd 2008. január 1-jétől csatlakozott Uszód község a körjegyzőséghez. 1997. szeptember 1-jétől Ordas községgel oktatási társulás jött létre. A gyermeklétszámok alakulása miatt 2007. augusztus 1-jétől Dunapataj nagyközséggel és Ordas községgel Oktatási Társulást hoztunk létre. A település tiszta, ápolt.

A „Virágos Magyarországért” pályázaton településünk 1988-ban példamutató teljesítéséért elnyerte a Gazdasági Minisztérium Különdíját.

2000-ben Békés megyei Önkormányzati Hivatal különdíját kapta.

2001-ben a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyen falu kategóriában az országos első helyet érte el.

2002-ben az „Európai Virágos Városok és Falvak” versenyén aranyérmet szerzett Magyarországnak.

2002-ben a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma a településvédelem és település szépítés területén végzett kimagasló színvonalú eredményes tevékenysége elismeréséül: KÓS KÁROLY díjat adományozott

Ugyancsak 2002-ben elnyerte az „Év Faluközpontja” kitüntető címet is.

2004-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által meghirdetett „Tiszta Falvak - Szép Környezet” versenyen Géderlak I. helyezést ért el.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,2%, református 7,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,6% (21,5% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Millenniumi Emlékpark
• Szent László római katolikus templom
• Kobolya horgásztó
• Dunaparti ártérierdő