Dombrád
| Dombrád | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Kozmáné Kasza Veronika (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4492 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4015 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 76,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 51,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dombrád
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″ | |||
Dombrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Dombrád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dombrád témájú médiaállományokat. | |||
Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Tisza mellett fekvő település.
Beszterec 12 km, Tiszatelek 14 km, Vasmegyer 17 km, Kemecse 23,5 km távolságra található.
Megközelíthető[szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 119-es számú (Nyíregyháza NYK – Kótaj – Buj – Herminatanya – Dombrád) vonalán volt elérhető 2009-ig.
Története[szerkesztés]
Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.
Dombrád és Óntelek 19. századi egyesüléséből alakult ki. A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, majd a Kállayak, 1386-tól az ónodi Cudarok kezén volt.
A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.
A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).
1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett falu.
1988. december 31-ig hozzátartozott Újdombrád község is.
1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.[3]
A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között.
Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nyírvidéki Kisvasút
- A vasútállomáson kisvasúti jármű skanzen
Források és jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Hortus Hungaricus Web Site. [2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk[szerkesztés]
- Dombrád Önkormányzatának honlapja
- Dombrád friss hírei
- Térkép Kalauz – Dombrád
- Légifotók a dombrádi tájról
