2008

2008 más naptárakban
Gergely-naptár	2008
Ab urbe condita	2761
Bahái naptár	164 – 165
Berber naptár	2958
Bizánci naptár	7516 – 7517
Buddhista naptár	2552
Burmai naptár	1370
Dzsucse-naptár	97
Etióp naptár	2000 – 2001
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2063 – 2064
Shaka Samvat	1930 – 1931
Kali-juga	5109 – 5110
Holocén naptár	12008
Iráni naptár	1386 – 1387
Japán naptár	2668 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4704–4705
Kopt naptár	1724 – 1725
Koreai naptár	4341
Muszlim naptár	1428 – 1430
Örmény naptár	1457 ԹՎ ՌՆԾԷ
Thai szoláris naptár	2551
Zsidó naptár	5768 – 5769

Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek

Évek: 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013

---

Események

Január

• január 1.
  • Az Európai Unióval összefüggő események:
    • Ciprus és Málta saját valutaként bevezeti az eurót, amit így már a közösség 15 tagállamában használnak.
    • Szlovénia adja az Európai Unió elnökét elsőként az új tagállamok közül.
  • Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert integrálódik a Magyar Köztársaság Rendőrsége kötelékébe.
  • Közigazgatási reform Oroszországban: 85 helyett 84 közigazgatási egység, miután Uszty-Ordinszkiji Burját AK Irkutszk része lesz.
  • Az ENSZ átveszi az Afrikai Unió – AMIS keretei között – szolgálatot teljesítő egységeitől az irányítást, és létrejön az ENSZ–AU „Hybrid Force”.
• január 2. – a rendőrséget és a katonaságot is be kellett vetni Nápolyban a felhalmozódott 200 ezer tonnánál is több hulladék eltakarítására, a szeméttárolókat elbarikádozó tüntetők szétzavarására.
• január 3.
  • Előválasztások az Amerikai Egyesült Államokban: Iowa államban a demokratáknál Barack Obama, a republikánusoknál Mike Huckabee győz.
  • A Srí Lanka-i kormány felmondja a tamil tigrisekkel 2002-ben kötött tűzszünetet.
• január 4.
  • A mauritániai franciák elleni támadás miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy törlik a 2008-as Lisszabon–Dakar-ralit. 1979 óta először fordul elő ilyen.
  • Anyang Nyongo, a Narancssárga Demokratikus Mozgalom főtitkára bejelenti, hogy a kenyai ellenzék új elnökválasztást követel.
• január 5. – Grúziában Miheil Szaakasvili nyeri az elnökválasztást.
• január 6.
  • Nagy erejű földrengés rázza meg Görögországot. A rengés epicentruma Athéntól 150 kilométerre délnyugatra, a Peloponnészosz-félszigeten fekvő Leonídi városánál volt.
• január 7. – Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettes látja el a Magyar Hírlap főszerkesztői teendőit, miután Gazsó L. Ferenc 4-én kérte felmentését.
• január 8.
  • Pokolgépes merényletet követnek el D. M. Dasszanajake Srí Lanka-i nemzetépítési miniszter ellen, aki a kórházba szállítás után nem sokkal életét veszti.
  • Késsel támadt a Maldív-szigetek államfőjére egy fiatalember, de Maumun Abdul Gajum köztársasági elnök sértetlenül élte túl az esetet.
  • Előválasztások Amerikában: New Hampshire államban a demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál John McCain győz.
  • Bilával Bhutto Zardári az ENSZ által felügyelt vizsgálatot kér anyja, Benazír Bhutto halála ügyében.
    

    George W. Bush és Halífa bin Zajed al-Nahaján sejk Abu-Dzabiban (január 13.)
  • A Gyurcsány-kormány gazdasági okokra hivatkozva leállítja a 2007 tavaszán elhatározott kormányzati negyed-beruházást.
• január 9–16. – George W. Bush nyolcnapos közel-keleti körútja: első állomása Jeruzsálem volt, ahol Simón Peresz államfővel és Ehud Olmert miniszterelnökkel tárgyalt az izraeli–palesztin béke lehetőségéről, majd január 10-én a ciszjordániai Rámalláhba látogatott, ahol Mahmúd Abbász palesztin elnök fogadta. Ezt követően Kuvaitban felkereste az amerikai hadsereg Camp Arifjan bázisát, majd Bahreinbe (12-én), az Egyesült Arab Emírségekbe (13–14-én), Szaúd-Arábiába (15-én) és Egyiptomba (16-án) látogatott.
• január 10.
  • Kenyában – az egymással szemben álló – pártok megállapodnak abban, hogy egy olyan afrikai bizottság segítségével igyekszenek úrrá lenni a belpolitikai válságon, amelyet Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vezet.
  • Megváltoztatja a Postabank-perben hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla: a korábban felmentett Princz Gábort és társait másodfokon bűnösnek mondja ki.
• január 12.
  • Parlamenti választások Tajvanon.
  • A horvát parlament beiktatja hivatalába az Ivo Sanader vezette új jobbközép koalíciós kormányt.
• január 13.
  • Több mint 50 ezer ellenzéki tüntet a grúziai Tbiliszi központjában az elnökválasztás végeredménye miatt.
  • Nalcsikban – a Kabard- és Balkárföld fővárosában – ismeretlenek az utcán lelövik a szervezett bűnözés elleni csoport és a különleges kommandós alakulat főnökeit.
• január 14.
  

  A MESSENGER a Merkúrnál (fantáziarajz)
  • A NASA MESSENGER nevű műholdja a Merkúrhoz az első utazását teszi meg a három közül, majd 2011-ben bolygó körüli pályára fog állni.
• január 15.
  • Az Ice Prince görög teherszállító hajó – 20 fős legénységgel és több mint ötezer tonna fűrészáruval a fedélzetén – elsüllyed Nagy-Britannia délnyugati partjainál, Devon közelében.
• január 16.
  • Lemond az olasz igazságügy-miniszter (Clemente Mastella), arra hivatkozva, hogy korrupció vádjával eljárást indítanak felesége ellen.
  • A kenyai kormány bejelenti, miszerint szívesen látja az afrikai közvetítőket az ország belpolitikai válságának megoldása érdekében.
  • A palesztinokkal való tárgyalások miatt kilép az izraeli kormányból Avigdor Liberman, a stratégiai ügyek minisztere.
  • Leteszi hivatali esküjét a hét évre újraválasztott üzbég elnök, Islom Karimov.
  • Sólyom László a Sándor-palotában, a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt ismerteti új ombudsmanjelöltjeit: Fülöp Sándor a jövő nemzedékek ombudsmanja, míg Zombor Ferenc adatvédelmi biztos lenne.
• január 17. – Csalással, hivatali visszaéléssel és megvesztegetéssel vádolja meg Traian Băsescu román államfő Adrian Năstase egykori kormányfőt, valamint nyolc volt és hivatalban levő minisztert.
• január 18. – Rakétát lő ki egy izraeli repülőgép a Gázai övezetben lévő palesztin belügyminisztérium épületére. A támadás során egy ember meghal, több mint harmincan megsebesülnek.
• január 19. – Irakban, az ország északnyugati részén – az egyik legnagyobb síita vallási ünnepségről (asúra) hazatartó zarándokok közül – heten veszítik életüket egy rakétatámadás során. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren először száll le az AN-225-ös, a világ legnagyobb repülőgépe.
• január 20.
  • Nemzetgyűlési választások Kubában.
  • Tbilisziben, a parlament előtti téren – amerikai mintára megrendezett szabad ég alatti ceremónián, a meghívott külföldi és hazai vendégek előtt – beiktatják hivatalába Miheil Szaakasvili elnököt.
  • Nabih Berri libanoni házelnök bejelenti, hogy a január 21-ére tervezett elnökválasztást február 11-én tartják.
  • Elnökválasztás Szerbiában.
• január 21.
  • Clemente Mastella igazságügy-miniszter távozásával felbomlik az olasz kormánykoalíció.
  • A Kongói Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke, Vital Kalmer sajtóértekezleten bejelenti, hogy egyezség jött létre a kormány és a lázadó szervezetek képviselői között az ország keleti felében dúló harcok befejezéséről.
• január 22.
  • Záhonynál az Európai Unió területére érkezik az első közvetlen Kína–Európa konténerszállító vonat.
  • Maszkos fegyveresek a gázai oldalról számos ponton felrobbantják a – két részre szakadt Rafah határvárost átszelő – mintegy 14 km-es betonfalat, majd az ezt követő hajnalon több száz palesztin hatol be egyiptomi területre.

Romano Prodi

• január 23.
  • Kosztasz Karamanlisz személyében 49 év óta először látogat görög kormányfő Törökországba.
• január 24.
  • A bizalmi szavazás elvesztése után benyújtja lemondását az olasz miniszterelnök, Romano Prodi.
  • New York közelében három hajó – köztük egy olajszállító – ütközött össze.
  • Lemond Peter Hain, brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, miután rendőrségi vizsgálat indult kampánypénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt.
  • Miheil Szaakasvili grúz elnök üdvözölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatát, miszerint Koszovó függetlenségének kikiáltása orosz részről nem vonja maga után a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia elismerését.
  • Vallomást tett Jérome Kerviel bróker, akinek ügyletein majdnem 5 milliárd eurót bukott a francia Société Générale bank.
• január 25.
  • Benyújtja lemondását František Kašický szlovák védelmi miniszter.
  • Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Vojislav Koštunica kormányfő találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
  • Az olasz államfő, Giorgio Napolitano tárgyalásokat kezd Franco Marini szenátusi és Fausto Bertinotti képviselőházi elnökkel a Romano Prodi miniszterelnök lemondása nyomán kialakult belpolitikai válság rendezéséről.
• január 27.
  • Tartományi parlamenti választások Hessenben és Alsó-Szászországban. Mindkét parlamentbe bekerül a Die Linke, ahogy egy hónappal később a hamburgiba is.
• január 30. – cunamiriadót rendelnek el Indonéziában, miután a Richter-skála szerinti 6,6 erősségű földrengést észlelnek a Fűszer-szigetek (Maluku-szigetek) térségében.
• január 31.
  • Szabadlábra helyezik Franciaországban a 9. óta fogva tartott volt grúz védelmi minisztert, Irakli Okruasvilit, akinek letartóztatását a grúz kormány kérte.

Február

• február 2. – Heves harcok törnek ki a csádi kormányerők és lázadó fegyveresek között N’Djamena közelében, majd a lázadó fegyveresek betörnek a fővárosba és körülzárják az elnöki palotát. Az Afrikai Unió elnöke bejelenti, hogy a szervezet mindaddig kizárja Csádot tagjai sorából, míg a demokratikus rend helyre nem áll.
• február 2–3. – Több erős földrengés rázza meg a kelet-afrikai Nagy-tavak vidékét; Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 43-an halnak meg, több százan megsérülnek.
• február 3.
  • Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke – addigi szerb államfő – a szavazatok 50,6%-ával megnyeri a szerbiai elnökválasztás második fordulóját.
  • Hervé Morin francia védelmi miniszter az Europe 1 rádióban bejelenti, hogy a lázadókkal vívott harcokban életét vesztette Daoud Soumain csádi vezérkari főnök 1-jén.
• február 5.
  • Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet.
  • Sólyom László köztársasági elnök a bolgár államfő, Georgi Parvanov meghívására Szófiába látogat.
• február 6.
  • Az Adriai-tengeren, Isztambulból Triesztbe tartó török teherhajó 200 tehergépkocsival, olajszármazékokkal és kilenctonnányi veszélyes anyaggal a fedélzetén kigyullad és elsüllyed Rovinj horvát kikötővárostól 13 tengeri mérföldre.
  • Alessandro Bianchi szállítási miniszter bejelenti, hogy az előrehozott olaszországi parlamenti választások dátuma: április 13–14.
  • Ecuadorban kitör a Tungurahua tűzhányó.
• február 7. – Benyújtotta lemondását Edward Lowassa tanzániai kormányfő és két minisztere, mert a nevüket kapcsolatba hozták egy korrupciós üggyel.
• február 9.
  • A japán védelmi minisztérium közlése szerint egy orosz harci repülőgép rövid időre behatolt Japán légtérbe, a csendes-óceáni Idzu-szigetek déli része felett, Tokiótól 650 km-re délre, helyi idő szerint reggel fél nyolckor (közép-európai idő szerint 8-án éjjel fél tizenkettőkor).
  • Kudarcba fullad a cseh államfőválasztás, miután a harmadik fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges szavazatszámot. A pártelnökök megegyeznek, hogy 15-én megismétlik a választást.
  • A libanoni parlament – 14. alkalommal – ismételten elhalasztja az államfő megválasztását.
  • A Richter-skála szerint 5,4-es erősségű földmozgás rázza meg Mexikó északnyugati részét, melynek epicentruma az egymillió lakosú Mexicali város közelében volt.
  • Az ankarai parlament, az alkotmányt is módosítva kimondta, hogy szabad a muszlim fejkendő viselete a törökországi egyetemeken.
• február 10.
  • A mianmari katonai kormányzat bejelenti, hogy májusban népszavazást rendeznek az új alkotmányról, 2010-ben pedig általános választásokat tartanak.
  • Ukrajna hajlandó kifizetni a Gazprom orosz gázipari céggel szemben felhalmozott tartozását, ha az ukrán Naftohaz közvetlenül a Gazpromtól, közvetítő cég beiktatása nélkül vásárolhatja meg a földgázt – jelenti ki Olekszandr Turcsinov, a miniszterelnök első helyettese.
• február 11.
  • Sikertelen katonai hatalomátvétel Kelet-Timorban; a zendülők megtámadják Xanana Gusmão miniszterelnököt, José Ramos-Horta államfőt pedig otthona előtt hasba lövik. A Nobel-békedíjas elnököt egy ausztráliai kórházba szállítják.
  • Porig ég a dél-koreai főváros, Szöul egyik fő nevezetessége, a 14. századi városfalból fennmaradt déli kapu kétszintes, pagodatetős építménye.
  • Több ezer diák tüntet Belgrádban, követelve Szerbia Európai Unióhoz való közeledésének folytatását, amely körül egyelőre bizonytalan kimenetelű politikai válság alakult ki.
• február 12. – A Richter-skála szerinti 6,6-os erősségű földrengés rázza meg Mexikó déli, Oaxaca térségét.
• február 13.
  • Az ausztrál kormány előterjeszti a parlamentben azt a történelmi jelentőségű indítványt, amelyben ünnepélyesen bocsánatot kérnek az őslakosoktól azokért az igazságtalanságokért, amelyeket 1910–1970 között követtek el ellenük az egymást követő kormányok.
  • A moszkvai látogatáson tartózkodó ukrán elnök kijelenti, hogy a NATO-tagságra pályázó Ukrajna hajlandó egy külön törvényben megtiltani a NATO-nak, hogy támaszpontot létesítsen az ország területén.
  • Abdullah A. Badawi maláj miniszterelnök feloszlatja a parlamentet, és bejelenti, hogy előrehozott választásokat tartanak; Mizan Zainal Abidin király jóváhagyja a tervet.
  • Kevin McCabe skót üzletember nyeri a Fradi-tendert, ezzel megszerezi a jogot, hogy megvásárolhassa a Ferencvárost a hozzá tartozó ingatlanokkal együtt.
• február 14.
  • Nyílt háborút hirdet Izrael ellen a Hezbollah egyik vezetője, miután 12-én robbantásos merényletben megölték Emád Mugnijét, a szervezet egyik vezetőjét Damaszkuszban. Az izraeli kormány figyelmezteti nagykövetségeit és készenlétbe helyezi hadseregét.
  • A szerb kormány határozatban nyilvánítja semmisnek Koszovó még ezután kikiáltandó függetlenségét.
  • 6,7-es erősségű földrengés rázza meg Görögország déli részét, melynek epicentruma – a peloponnészoszi Kalamáta várostól délre – a tengerben volt.
  • Az al-Káida terrorhálózathoz kötődő iszlám szélsőségesek merényletet terveznek Gloria Arroyo Fülöp-szigeteki elnök ellen, azonban az akciót meghiúsítják a hatóságok.
• február 15. – Viszonylag erős – a Richter-skálán 5-ös – földrengés rázza meg Dél-Libanont.
• február 17.
  • A pristinai parlament rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánítja Koszovó függetlenségét Szerbiától. Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaçi miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök aláírja a „független és demokratikus állam” megalakulásáról szóló nyilatkozatot.
  • Zavargások kezdődnek Szerbiában a koszovói függetlenség ellen, kövekkel és fáklyákkal dobálják meg az Egyesült Államok nagykövetségét és az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia diplomáciai képviseletét.
    

    Koszovó címere
• február 18.
  • Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Albánia, Costa Rica és Afganisztán elismeri Koszovó függetlenségét.
  • Szigorú biztonsági intézkedések mellett parlamenti választásokat tartanak Pakisztánban.
  • Gyurcsány Ferenc bejelenti az Új Tulajdonosi Program megkezdését
• február 19. – Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfői) tisztségéről.
• február 20. – A Richter-skála szerint 6,6-os erősségű földrengés rázza meg az indonéziai Szumátra szigetét.
• február 21.
  • Olaszország elismeri Koszovót, aminek hatására Belgrád azonnali hatállyal visszahívja római diplomatáját. Független államnak ismeri el továbbá Koszovót Észtország, Dánia és Luxemburg is.
  • Belgrádban, a volt jugoszláv parlament előtti téren több mint háromszázezer ember gyűlik össze a Koszovó függetlensége ellen szervezett tömegtüntetésen. Támadás éri a horvát nagykövetséget, továbbá néhány száz tüntető betör az Egyesült Államok belgrádi külképviseletére, és felgyújtják az épületet.
    

    Raúl Castro kubai államfő
• február 22. – Peru hivatalosan is elismeri Koszovót.
• február 24.
  • A kubai nemzetgyűlés elnöke bejelenti, hogy öt évre Raúl Castro Ruzt választották meg az államtanács elnökévé.
  • A hamburgi tartományi parlamenti választáson a kereszténydemokraták győznek, azonban 43%-os eredményük nem elegendő az abszolút többséghez.
  • Belgium elismeri Koszovó önállóságát.
• február 25. – A német alsó-szászországi tartományban konzervatív-szabaddemokrata kormány alakul.
• február 26.
  • Lengyelország elismeri a független Koszovót.
  • A Magyar Nemzeti Bank eltörli a forint 30%-os árfolyamsávját
• február 27. – Svájc elismeri Koszovót.
• február 28.
  • Ausztria elismeri Koszovó függetlenségét.
  • Amerikai–bolgár kétoldalú katonai megállapodás aláírása Szófiában, amely lehetővé teszi az amerikai katonák számára, hogy bolgár támaszpontokat használjanak.
  • Bezár a Kultiplex
• február 29.
  • Milo Djukanovics Montenegró új miniszterelnöke.
  • Irakban fegyveresek elhurcolják Paulos Faraj Rahhót, a káld katolikus egyház moszuli érsekét.
  • Dermot Ahern ír külügyminiszter közzéteszi, hogy a dublini kormány elismeri Koszovót.
  • Az iraki elnöki tanács jóváhagyja a volt belügyminiszter, Ali Haszán Madzsid – közismert nevén „Vegyi Ali” – kivégzését az iraki kurdok ellen végrehajtott 1980-as népirtás kitervelése miatt.

Március

• március 1.
  • Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X.1.) MNB rendelete értelmében kivonják a forgalomból az 1 és 2 forintos címletű érméket, mivel azok már kevésbé voltak használatosak.
  • Robert Kocsarján államfő szükségállapotot hirdet ki Örményországban.
• március 2.
  • Oroszország új köztársasági elnököt választ.
• március 4. – Svédország és Hollandia is elismeri a független Koszovót.
• március 5.
  • Elismeri Koszovó függetlenségét Szlovénia és Írország.
  • Venezuela mozgósítja egész hadsereget a szomszédos Kolumbiával kirobbant vita miatt.
  • Dél-Oszétia felkéri Oroszországot, az ENSZ-t, az Európai Uniót és a Független Államok Közösségének minden tagállamát, hogy ismerje el függetlenségét.
• március 6.
  • Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter elutasította Dél-Oszétia függetlenségét.
  • A nicaraguai elnök, Daniel Ortega bejelenti, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kolumbiával, így a dél-amerikai konfliktusban Venezuela és Ecuador mellé áll.
• március 7.
  • A Grúziából kiszakadt Abházia hivatalosan is az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az EBESZ-hez fordul és kéri függetlensége elismerését.
  • Tarja Halonen finn köztársasági elnök bejelenti, hogy országa elismeri Koszovó függetlenségét.
  • Csehországban leteszi hivatali esküjét Václav Klaus, akit február közepén választottak meg újra államfővé.
• március 8.
  • Parlamenti választásokat tartanak Máltán és Malajziában.
  • Lemond Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök, kormányát pedig feloszlatja.
• március 9.
  • Parlamentet választanak Spanyolországban.
  • A tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás Magyarországon („szociális népszavazás”).
• március 11.
  

  William J. Fallon admirális
  • Lemond tisztségéről az Egyesült Államok közel-keleti főparancsnokságának vezetője, William J. Fallon admirális, aki egyben az iraki és az afganisztáni háborúkban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka.
  • Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy meneszti a Magyar Villamos Művek vezérigazgatóját, a poszton Mártha Imre követi.
• március 12.
  • A Budapesti Katonai Ügyészség vádat emel hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy ellen.
  • Lemond Eliot Spitzer, New York állam demokrata párti kormányzója, miután a republikánus ellenzék alkotmányos vádeljárással fenyegeti meg.
  • A Fővárosi Bíróságon dulakodás támad a Magyar Gárda több tagja az Országos Cigány Önkormányzat képviselői között, a Gárda feloszlatására kezdeményezett per első tárgyalása előtt.
  • Minszk követelésére elhagyja Fehéroroszországot az Egyesült Államok nagykövete, miután Washington szankciókat vezetett be az ország olajvállalata ellen.
  • Az ingusföldi elnök, Murat Zyazikov meneszti a kormányt, s azt ideiglenesen – az új kormány hivatalba lépéséig – Hova Jevlojeva első miniszterelnök-helyettes vezeti.
• március 13. – Az orosz alsóháznak, a volt Szovjetunió területén lévő, elszakadásra törekvő vidékek „helyzetének rendezéséről” szóló meghallgatásán Dél-Oszétia képviselői országuk függetlenségének mihamarabbi elismerésére szólítanak fel. A képviselőház illetékes bizottsága orosz képviseletek megnyitását javasolja a kormánynak a szakadár köztársaságokban.
• március 14.
  • A 2008-as tibeti zavargásokkor a tibeti szeparatisták erőszakos cselekmények sorát indították el, melynek során megtámadták a kormány épületeit és a han kínaiak boltjait.
  • II. Erzsébet brit királynő megnyitja a londoni Heathrow repülőtér ötödik terminálját.
  • A Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázza meg a görög Peloponnészosz-félsziget déli partvidékét.
  • Parlamenti választások Iránban.
• március 15.
  • A tibeti emigráns kormány közzéteszi, miszerint 80 halálos áldozata és több mint hetven sebesültje van a lhászai függetlenségi tüntetésnek, azonban a kínai – hivatalos hírügynökség – szerint tízen haltak meg.
  • A kínai parlament újabb öt évre választja meg államfőnek Hu Juntaót, kormányfőnek Wen Jiabaót.
• március 17.
  • Washingtonban aláírják az amerikai–magyar vízummentességi szerződés alapját jelentő egyetértési nyilatkozatot. Hasonló dokumentumot ír alá Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter Szlovákia és Litvánia képviselőjével is.
  • Koszovszka Mitrovicában az ENSZ–rendőrség – hajnalban – visszafoglalja a Koszovó függetlensége ellen tiltakozó szerb alkalmazottaktól a városi bíróság épületét, s több tucat embert őrizetbe vesz.
  • Még a délelőtt folyamán – Kosovska Mitrovica északi részének feldühödött – szerb lakói kövekkel és Molotov-koktélokkal támadják az ENSZ–közigazgatás rendfenntartóit (UNMIK). A tömegből automata fegyverekkel és kézigránátokkal is támadják az UNMIK egységeket. A zavargásokban 63 ENSZ–rendőr és közel 70 koszovói szerb sebesül meg, 32 embert vesznek őrizetbe.
  • A kuvaiti kormány minden tagja benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, Nászer asz-Szabáhnak.
• március 18.
  • Yves Leterme, a flamand kereszténydemokrata vezető ötpárti szövetségi kormányt alakít Belgiumban, 280 napi alkudozás és két sikertelen nekifutás után.
  • Japán és Kanada elismeri a független Koszovót.
• március 19.
  • Magyarország, Horvátország és Monaco elismeri Koszovó önállóságát.
  • Washingtonban tárgyal Miheil Szaakasvili grúz államfő, akit George W. Bush arról biztosít, hogy az észak-atlanti szövetség bukaresti csúcsértekezletén nyomást fog gyakorolni annak érdekében, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Grúziával.
  • Lemond a Vasile Tarlev vezette moldovai kormány.
    

    Hamid Karzai és Dick Cheney Kabulban
• március 20.
  • Bulgária elismeri Koszovó függetlenségét.
  • Belgrád visszahívja budapesti, zágrábi és szófiai nagykövetét, mivel a szomszédos országok kormányai elismerik Koszovó függetlenségét.
  • Athénban tüntetők tömege megpróbál behatolni a parlament épületébe, ahol a képviselők a nyugdíjreformról szavaztak, azonban a 300 radikális tiltakozót a rendőrök könnygázzal és gumibottal fékezik meg. A tiltakozások ellenére az athéni törvényhozás megszavazza a nyugdíjrendszer átalakítását.
  • A Biztonsági Tanács egy évvel meghosszabbítja az afganisztáni ENSZ-misszió mandátumát.
  • Leteszi a hivatali esküt II. Albert belga király előtt az Yves Leterme flamand kereszténydemokrata politikus vezette – ötpárti új – kormány.
• március 21.
  • Sólyom László köztársasági elnök – a külügyminiszter javaslatára – elhatározza a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételét a Koszovói Köztársasággal.
• március 22. – Elnök–, illetve – egyidejűleg – népszavazást is tartanak Tajvanon arról, hogy az ország törekedjen-e az ENSZ–tagság elérésére, és ha igen, milyen néven.
• március 23. – Húsvétvasárnap. A húsvét 1913 óta nem esett erre a napra.
• március 24. – Irakban 4000 fölé emelkedik a harcokban elesett, illetve erőszakos cselekményekben meghalt amerikai katonák száma.
• március 25.
  • Minszkben rohamrendőrök oszlatnak fel egy – nem engedélyezett – ellenzéki tüntetést; a felvonulók a népköztársaság kikiáltásának 90. évfordulóját akarták megünnepelni és egyben Aljakszandr Rihoravics Lukasenka elnök lemondását követelték.
  • Leteszi a hivatali esküt Pakisztán új miniszterelnöke, Júszaf Raza Gíláni.
• március 27.
  • Az iraki hatóságok háromnapos kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban, megakadályozandó a Mahdi hadserege síita milícia és az iraki biztonsági erők közötti összecsapásokat.
  • Baszra közelében – a kormányerők és síita fegyveresek között dúló harcok közepette – felrobbantják Irak két fő olajvezetékének egyikét.
  • Donald Tusk lengyel miniszterelnök – egy újságinterjúban – kijelenti, hogy a Tibetben kialakult helyzet miatt nem vesz részt a pekingi olimpia megnyitóján.
  • Átadják Tiszalökön a ppp konstrukcióban készült, európai színvonalú börtönt.
• március 30.
  • Az országgyűlés Majtényi Lászlót választotta az ORTT elnökévé
• március 31.
  • Kormányválság Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ-frakció azt javasolja az ügyvivői testületnek, hogy az SZDSZ április 30-ától hívja vissza minisztereit és államtitkárait.

Április

Bukaresti NATO-csúcs (április 2–4.)

• április 2–4. – Bukaresti NATO-csúcstalálkozó, ahol Magyarország bejelenti, hogy növeli jelenlétét Afganisztánban, és továbbra is részt vesz a koszovói, illetve a többi NATO-misszióban. A szövetség ülésén döntés születik Horvátország és Albánia NATO-ba való meghívásáról. Macedóniát viszont, Görögországgal való névvitája miatt nem vették fel a szövetségbe.
• április 2.
  • A korrupcióval vádolt Bertie Ahern ír kormányfő egy dublini sajtótájékoztatón bejelenti, hogy május 6-án benyújtja lemondását.
  • Nicosia óvárosában, a tűzszüneti vonal által kettévágott Ledra utcában – 45 év után újra – megnyitják a gyalogosforgalmat a görög és a török városrész között.
• április 3. – A Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék bizonyíték hiányában felmenti Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfőt, akit a koszovói függetlenségi harcok során (1998-ban) elkövetett bűncselekményekért 2005-ben fogtak perbe.
• április 4.
• április 4–6. – A Kelet-Európába tervezett amerikai rakétapajzsról, a NATO keleti bővítéséről és aktuális nemzetközi kérdésekről tanácskozik Szocsiban George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
• április 7. – A BKV dolgozóinak mintegy 80%-a vesz részt a többlettámogatásért folytatott sztrájkban, ami számottevő fennakadásokat okoz. Elérték, hogy a férőhelykilométer-teljesítményt a tervezettnél kisebb, 10 helyett csak 2,7%-kal kellett csökkenteni.
• április 7–11. - A budapesti Hollán Ernő utcában egymást követő két tüntetéssorozat zajlik le a Broadway jegyiroda előtt. Az eseményen számos politikus, köztük Gerhard Schröder egykori német kancellár és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vesz.
• április 8. – A MÁV Általános Biztosítóegyesület (MÁV ÁBE) kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának terjesztését felfüggeszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az egyesület elnökét letartoztatják. Az egyesület engedélyét augusztus 15-én vonja vissza a PSZÁF.
• április 10. – A Nepáli Kommunista Párt nyeri a nepáli parlamenti választást, az új alkotmányos nemzetgyűlés eltörli a hindu királyságot, kikiáltja a köztársaságot, Dnyánendra királyt trónfosztják.
• április 11.
  • Az ENSZ főtitkár szóvivője sajtótájékoztatón bejelenti, hogy Pan Gimun nem megy el Pekingbe, az olimpia megnyitó ünnepségére; hivatalos indoklás szerint programtorlódás miatt.
  • Lemond Adrian Cioroianu román külügyminiszter, miután egy lengyelországi börtönben – éhségsztrájkját követően – meghal egy 33 éves román férfi (9-én).
• április 12. – I. János Károly király és Zsófia királyné jelenlétében a madridi Zarzuela palotában leteszi a hivatali esküjét José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök.
• április 13.
  • A szervezett bűnözés elleni harc elégtelensége miatt lemond tisztségéről a bolgár belügyminiszter, Rumen Petkov.
  • A Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendeli a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) négy munkatársának előzetes letartóztatását, másik kettőnek pedig a házi őrizetét.
• április 14.
  • A magasabb fizetésért tüntető vasüzemi dolgozók összetűzésbe kerülnek a rendőrökkel a romániai Galaţi városában.
  • Silvio Berlusconi és pártja magas fölénnyel nyer az olasz előrehozott parlamenti választásokon.
• április 15.
  • Meghal Antal Imre, a Magyar Televízió örökös tagja.

XVI. Benedek pápa Washingtonban

• április 15–20. – Hatnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik XVI. Benedek pápa.
• április 17.
  • Az elnöki palota kertjében teszi le a hivatali esküt Kenyában a hatalom megosztásán alapuló új, Raila Odinga vezette nagykoalíciós kormány.
  • Hazatér José Ramos-Horta kelet-timori elnök két hónappal azután, hogy egy államcsínykísérlet során súlyosan megsebesült, és egy ausztráliai kórházba ápolták.
• április 18.
  • A NATO és az Európai Unió támogatásáról biztosíja Grúziát azzal kapcsolatban, hogy Oroszország szorosabbra akarja fonni kapcsolatait a szakadár grúziai köztársaságokkal.
  • Az afganisztáni Uruzgán tartományban egy pokolgépes merényletben életét veszti a holland hadsereg parancsnoka, Peter van Uhm tábornok fia, Dennis van Uhm főhadnagy és társa, míg két másik katona megsebesül.
• április 20.
  • A nepáli hatóságok katonákat és rendőröket vezényelnek a Mount Everestre, hogy megakadályozzák az esetleges Tibet melletti tüntetéseket, miközben Kína a világ legmagasabb csúcsára viszi fel az Olimpiai Lángot.
  • A „szegények püspöke”, Fernando Lugo nyeri a elnökválasztásokat Paraguayban.
• április 21.
  • Díszpolgári címet adományoz Párizs a dalai lámának és Hu Csia bebörtönzött kínai ellenzékinek.
  • Dnyánendra nepáli király bejelenti, hogy – annak ellenére, hogy a Nepáli Kommunista Párt győzött a választásokon – nem vonul külföldi száműzetésbe.
• április 23. – A portugál parlament megerősíti a lisszaboni szerződést.
• április 25. – Kína bejelenti, hogy a közeljövőben tárgyalni fog a dalai láma megbízottjával. A döntést az Európai Unió és Washington is üdvözölte.
• április 27.
  • Letartóztatják Josef Fritzlt, az amstetteni vérfertőzőt.
• április 28. – Gyurcsány Ferenc kormányfő – a parlamentben – bemutatja új minisztereit.
• április 29. – Oroszország megnöveli békefenntartó kontingensének létszámát Dél-Oszétiában, mivel a régió konfliktuszónájában kiéleződött a helyzet.
• április 30.
  • Az ellenzék jelöltje, Morgan Tsvangirai 47, Robert Mugabe jelenlegi elnök 43 százalékot szerzett a zimbabwei elnökválasztáson, ami következtében második fordulót kell tartani.
  • Túlélte a bizalmi szavazást a Mirek Topolánek vezette cseh jobbközép koalíciós kormány.
  • Távozik a Gyurcsány-kormány három minisztere, Horváth Ágnes egészségügyi, Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter.
  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelenti, hogy Oroszország nem szándékozik háborúzni, de ha Grúzia erőszakos forgatókönyvet akar megvalósítani, Moszkva kénytelen lesz állampolgárai védelme érdekében válaszlépéseket tenni.

Május

• május 1.
  • Korszakos vereséget szenved a brit munkáspárt a helyhatósági választáson.
  • Bevezetik Magyarország közúti közlekedésében a zéró tolerancia (a gépkocsivezető alkoholfogyasztásával kapcsolatban) és az objektív felelősség (ha a vezető kiléte nem bizonyítható, bizonyos esetekben a gépjármű üzemben tartóját vonhatják felelősségre) elvét.
• május 4. – Távozik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium éléről Lamperth Mónika.
• május 5.
  

  Az új orosz államfő, Dmitrij Medvegyev
  • Leteszik hivatali esküjüket a kisebbségi kormány tagjai, Székely Tamás egészségügyi miniszter, Szabó Pál gazdasági és közlekedési miniszter, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, illetve Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.
  • XVI. Benedek pápa nagybecskereki megyés püspöknek Német László verbita szerzetest nevezi ki.
• május 6.
  • Pálinkás Józsefet választják meg a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének. Pálinkás azonnali hatállyal lemond fideszes párttagságáról és parlamenti képviselői mandátumáról.
  • Benyújtja lemondását az ír miniszterelnök, Bertie Ahern.
  • Tíz év után – Hu Csin-tao személyében – először tárgyal kínai államfő Japánban.
• május 7.
  • A moszkvai Kreml Nagy Palotájának András-termében a Putyin által támogatott Dmitrij Medvegyev új orosz elnök leteszi hivatali esküjét.
  • Írországban Brian Cowen – eddigi pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes – alakít kormányt.
  • Az orosz Állami Duma rendkívüli ülésén – nyílt szavazással –, 392 szavazattal 56 ellenében jóváhagyja Vlagyimir Putyin kinevezését kormányfővé.
  • Leteszi hivatali esküjét az új, Silvio Berlusconi vezette olasz kormány.
  • Izrael a zsidó állam kikiáltásának 60. évfordulóját ünnepli.
• május 11.
  • Pünkösdvasárnap.
  • Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában.
  • Szudán megszakította diplomáciai kapcsolatait Csáddal, mivel egy darfuri lázadó csoport – a szomszédos ország támogatásával, előzőleg – megpróbálta elfoglalni a szudáni főváros, Kartúm egyik elővárosát.
    

    Földrengés Szecsuanban (május 12.).
• május 12. – Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázza meg Kína Szecsuan tartományát.
• május 13. – Az Országgyűlés 200 igen és 143 nem szavazattal elfogadja a kormány szerkezetének átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyén három új tárca jön létre, úgy mint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és az Önkormányzati Minisztérium; a törvény emellett lehetővé teszi, hogy egyes minisztériumokban két államtitkár működhessen.
• május 15. – Az amerikai képviselőház elutasítja az iraki és afganisztáni háború finanszírozását szolgáló újabb javaslatot, és 2009 végét szabja meg az iraki kivonulás lezárására.
• május 17.
  • Kiszabadul Pakisztán kabuli nagykövete, akit még februárban ejtettek túszul tálib emberrablók testőrével és sofőrjével együtt a két ország határvidékén.
  • Parlamenti választások Kuvaitban.
  • Szélütés tünetével kórházba szállítják Edward Kennedy massachusettsi szenátort.
• május 19.
  • A Parlamentben leteszi miniszteri esküjét Gyenesei István új önkormányzati miniszter.
• május 20. – Baden-Badenben fölényes győzelmet arat Overdose, a „magyar csodamén”.
• május 21.
  • Libanonban a bejrúti kormány és a Hezbollah vezette ellenzék a dohai tárgyaláson nemzeti egységkormány létrehozásáról állapodik meg.
  • Előrehozott parlamenti választások Grúziában.
• május 22.
  • Dél-Afrikában a hadsereget is bevetik a – 11 nappal ezelőtt kezdődött – bevándorlók elleni támadások megfékezésére, miután már közel negyven embert öltek meg az országban.
  • Párizsban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök aláírja a két ország kapcsolatát évekre meghatározó stratégiai partnerségi egyezményt.
• május 22–23. – Pan Gimun ENSZ-főtitkár tárgyal a mianmari katonai vezetőkkel. Tárgyalásainak végén bejelenti, hogy a katonai junta ígéretet tett rá, hogy beengedi az országba a külföldi segélyeket és segélymunkásokat.
• május 23.
  • Ahmed Tidiane Souaré váltja Lansana Kouyaté guineai kormányfőt.
  • Pekingben tárgyal az új orosz államfő, Dmitrij Medvegyev.
  • Korrupció gyanújával hallgatja ki a Fejér Megyei Főügyészség Benedek Fülöpöt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesét, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési szakállamtitkárt.
• május 25.

A Phoenix űrszonda

• • Tartományi választások második fordulója a Vajdaságban, amelyen a magyar kisebbség 9 képviselői helyet mondhat magáénak.
  • A bejrúti parlament Michel Szulejmánt választja meg Libanon új államfőjének, aki hivatali esküjét a szavazás után le is teszi.
  • Az Albán Fegyveres Erők vezérkari főnökének, Luan Hoxha altábornagy meghívására hivatalos látogatásra Tiranába utazik Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke.
  • Cannes-ban FIPRESCI-díjjal távozik Mundruczó Kornél Delta című nagyjátékfilmje.
• május 26.
  • A Phoenix űrszonda landol a Marson, magyar idő szerint hajnali 1 óra 54-kor.
  • Az Országgyűlés elfogadja – a köztársasági elnök jelöltjeként – Fülöp Sándort a jövő nemzedékek ombudsmanjának, ugyanakkor nem választják újra Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost és Baka András sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára.
  • Távollétében halálra ítélik Mengisztu Hailé Mariam ezredest, Etiópia volt diktátorát.
• május 28.
  • Kína és Tajvan 1949-es különválása óta első alkalommal találkozik egymással a két ország vezető pártjának feje, Hu Csin-tao pártfőtitkár és Vu Po-hsziung, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) elnöke.
  • A 601 fős nepáli nemzetgyűlés megszavazza a 240 éves monarchia eltörlését, és kikiáltják a köztársaságot.
  • A libanoni parlament Fuad Siniora kormányfőt javasolja az új nemzeti egységkormány élére.
• május 29.
  • A nepáli kormány közleményben felszólítja Dnyánendrát – az ország volt uralkodóját –, hogy két hét leforgása alatt hagyja el fővárosi palotáját.
  • A hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétia fővárosában – a senki által el nem ismert függetlenség kikiáltásának 16. évfordulóján – ismeretlenek felrobbantják a rendőrség egyik kocsiját.
• május 30.
  • Háborús bűnökért 7 év börtönre ítéli a zágrábi bíróság Mirko Norac volt horvát tábornokot.
• május 31.
  • Ian Paisley átadja a Demokratikus Unionista Párt (DUP) elnöki tisztét Peter Robinsonnak.
  • Fellövik a STS–124 jelű Discovery űrrepülőgépet.

Június

• június 1. – Macedóniában erőszakba fulladnak az országgyűlési választások.
• június 2.
  • Dánia iszlámábádi nagykövetsége előtt autóba rejtett pokolgépet hoz működésbe az al-Káida, ami teljesen letépi a külképviselet épületének elülső homlokzatát. A merényletben 8-an meghalnak, 25-en megsérülnek.
  • Dmitrij Medvegyev orosz államfő meneszti vezérkari főnökét, Jurij Balujevszkij tábornokot; utódja Nyikolaj Makarov vezérezredes.
• június 3. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dönt, hogy külföldi hadihajók behatolhatnak Szomália felségvizeire, ahol kalózhajók garázdálkodnak.
• június 3–5. – Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) római élelmiszer-csúcstalálkozója, melyet Ban Ki Mun ENSZ–főtitkár vezet.
• június 4. – Bródi Gábort, a Magyar Köztársaság állandó ENSZ–nagykövetét választják a világszervezet V. bizottságának (költségvetési bizottság) elnökévé, mely tisztséget szeptembertől fog betölteni egy éven át.
• június 5.
  • Guantánamón megkezdődik a 2001. szeptemberi 11-i merénylet vádlottjainak a pere.
  • Törökország és Irán összehangolt támadást indít kurd lázadók ellen Észak–Irakban.
  • Peter Robinson veszi át az északír kormány vezetését.

A peloponnészoszi földmozgás epicentruma

A GLAST indítása Delta II 7920 rakétával

A BeszterceI evangélikus templom

• június 6. – A Richter-skálán mért 5,5-ös erősségű földrengés rázza meg a nyugat-algériai Orán környékét.
• június 7.
  • Egy rádióinterjúban Bogdan Klich lengyel védelmi miniszter kijelenti, hogy Lengyelország október közepéig kivonja Irakban állomásozó csapatait.
  • Fodor Gábort választják a Szabad Demokraták Szövetsége elnökévé Budaörsön a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén.
• június 7–29.: 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság zajlik Ausztria és Svájc rendezésében. A tornát Spanyolország nyeri.
• június 8. – A Richter-skála szerint 6,5-es fokozatú földrengés rázza meg a dél-görögországi Peloponnészoszi-félszigetet.
• június 9.
  • EU–USA csúcstalálkozó a szlovén fővárosban, Ljubljanában.
  • Székesfehérvárott, a Fejér Megyei Bíróságon kezdetét veszi a móri bankrablás bírósági tárgyalása.
• június 11.
  • Belgrád közelében szerb rendőrök elfogják a hágai Nemzetközi Bíróság által körözött volt boszniai szerb rendőri vezetőt, Stojan Župljanint.
  • A finn és az észt parlament ratifikálja a lisszaboni szerződést.
  • Elindul a GLAST űrteleszkóp.
• június 12.
  • Peking és Tajpej képviselői megállapodást írnak alá, miszerint júliustól rendszeres és közvetlen repülőjárat indul Kína és Tajvan között.
  • Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő hivatalos szarajevói látogatása során kijelenti, hogy Magyarország támogatja Bosznia-Hercegovina NATO- és európai uniós csatlakozását.
  • Az írek leszavazzák a lisszaboni szerződést.
  • A NATO–országok védelmi miniszterei Brüsszelben megállapodnak abban, hogy segítséget nyújtanak a csupán könnyűfegyverekkel ellátott, 2500 fős Koszovói Biztonsági Erő létrehozásához, és részt vesznek annak kiképzésében.
• június 14. – A Richter-skálán 7,2 erősségű földmozgás rázza meg Japán északi részét, melynek során kilencen meghalnak és 231-en megsebesülnek.
• június 15.
  • Romániában megtartják a helyhatósági választások második fordulóját, amin a magyar pártok (RMDSZ, MPP) 190 polgármesteri tisztséget szereznek.
  • Életbe lép Koszovóban az ország alkotmánya, s Pristina átveszi az ENSZ–missziótól az állam működtetéséhez szükséges vezetést.
• június 15–16. – George W. Bush amerikai elnököt Windsor-ban fogadja II. Erzsébet brit királynő, majd Londonban Gordon Brown kormányfővel tárgyal a közel-keleti, iraki és iráni problémával, valamint a globális üzemanyag- és élelmiszerválsággal kapcsolatosan.
• június 16.
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa követeli a kartúmi kormánytól, hogy Szudán adja ki a darfúri vérengzést elkövető bűnösöket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
  • Az Európai Unió külügyminiszterei Luxemburgban aláírják a társulási megállapodást Bosznia-Hercegovinával.
  • Bamir Topi albán államfő leváltja tisztségéből Luan Hoxha vezérkari főnököt a márciusi, 26 halálos áldozatot követelő lőszerrobbanás miatt.
• június 16–26. – Az MH EUFOR Kontingens harmadik váltásának három csoportban történő váltása a szarajevói Butmir táborban.
• június 17. – A litván nemzeti védelmi tanács döntése értelmében 2014-ig – a balti állam hadseregében – eltörlik a sorkatonai szolgálatot. (2015-ben – a megnövekedett orosz katonai fenyegetettségre hivatkozva – ideiglenes jelleggel visszaállították a sorkötelezettséget. A megállapított ötéves időintervallumot 2016-ban a parlament 2022-ig tolta ki.)
• június 18.
  • Az EU versenyképességi tanácsa dönt a Európai Unió kutatás-fejlesztési központjának helyéről, a május 29-ei halasztás után a választott helyszín Budapest.
  • Antonio Tajani tölti be az Európai Bizottság közlekedési biztosi posztját.
• június 19.
  • Hashim Thaçi tiranai látogatása során kijelenti, hogy kizárt Albánia és Koszovó egyesülése.
  • Féléves tűzszünetet köt Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász.
• június 20. – A Fővárosi Bíróság első fokon adócsalásért egy év – három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítéli a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát, Kodela Lászlót.
• június 21. – Magyarországon ötödik alkalommal kerül megrendezésre a nagy sikerű Múzeumok Éjszakája nevezetű rendezvény, több mint másfélszáz helyszínen, több mint 1300 programmal országszerte. A programok június 21-én 18.00-tól a következő nap hajnalig látogathatók.
• június 26.
  • Átadják az M7 autópálya Balatonkeresztúr és Zalakomár közötti szakaszát.
  • Az MH EUFOR Kontingens parancsnoki feladatait Bakos Sándor alezredes átveszi Varga Sándor századostól, s ezzel megkezdi feladatát a harmadik magyar békefenntartói misszió.
• június 27. – Maria Fekter váltja Günther Plattert az osztrák belügyminiszteri székben, mivel az Tirolban lesz tartományi elöljáró.
• június 28.
  • Lánggyújtással nyitja meg a Szent Pál-évet XVI. Benedek pápa a római Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriára és Rowan Williams canterburyi érsek jelenlétében.
  • Az afgán hatóságok megtalálják azt a két tömegsírt, amelybe Mohammed Daud egykori elnök, valamint családtagjai és munkatársai holttestét hantolták el, miután megölték őket a három évtizede szovjet támogatással végrehajtott katonai puccsban.
• június 29. – A Tartományi Újjáépítési Csoport parancsnok-helyettese, Sándor Tamás alezredes egy 12 tantermes általános iskolát ad át a Baghlani Jadid járásban lévő Kock Chinarban.
• június 30.
  • A Szocialista Internacionálé athéni kongresszusán alelnökké választják Gyurcsány Ferencet.
  • A megkötik az ún. sukorói telekcseréről szóló szerződést.

Július

• július 1.
  • Rendőrökkel csapnak össze a mongol parlamenti választások eredménye ellen tüntető ellenzékiek Ulánbátorban; a tüntetők megtámadják a választásokon győztes kormánypárt (Mongol Népi Forradalmi Párt) székházát és felgyújtják.
  • Átadják a világ leghosszabb (32,5 km) kábelhídját, mely a Jangce fölött köti össze Sanghajt Nantong városával.
  • Hollandiában tilos dohányozni az éttermekben és vendéglőkben.
  • Franciaország veszi át fél évre az Európai Unió elnökségét.
  • Városi rangra emelkedik Hajós, Rudabánya, Bodajk, Pusztaszabolcs, Fertőszentmiklós, Halásztelek, Isaszeg és Zamárdi nagyközségek.
• július 2.
  • Nambarín Enhbajar mongol elnök kihirdeti a – négynapos – rendkívüli állapotot az ulánbátori zavargások miatt.
  • Kitör Chilében a Llaima vulkán.
• július 3.
  • Az orosz elnök (Medvegyev) elfogadja Roman Abramovics, a Csukcs Autonóm Körzet kormányzójának lemondását.
  • Mongóliában kihirdetik a parlamenti választások eredményét, mely szerint a Mongol Népi Forradalmi Párt a nyertes, és aki így 47 képviselőt küldhet a Nagy Hurálba.
  • Nagy erejű robbanások sorozata rázza meg Szófia egyik keleti kerületét, mikor – a megsemmisítésre váró lőszereket és trotilt tárolt – katonai raktárak felrobbannak.
  • Jóváhagyja a lisszaboni szerződést a ciprusi parlament.
  • Túszmentő akciójával kimentik a kolumbiai baloldali gerillák – a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) – fogságából Íngrid Betancourt, volt kolumbiai elnökjelöltet, továbbá 14 katonát akik közülük hárman amerikai állampolgár.
• július 3–4. – A grúz tüzérség tűz alá veszi a dél-oszét fővárost, Chinvalit, a támadásnak három halottja és tizenegy sebesültje van.
• július 5.
  • Kiss Péter „kancelláriaminiszter” a Pilisszántón megrendezett „Magyarországi Szlovákok Napja” elnevezésű rendezvényen Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel tárgyal.
  • Felszentelik a délvidéki Nagybecskerek új magyar püspökét, Német Lászlót.
  • A Melegbüszkeség napja alkalmából végigvonult a budapesti Andrássy úton a Meleg Méltóság Menete miközben radikális ellentüntetők támadtak a felvonulókra és a rendezvényt biztosító rendőrökre. 57 előállított, 12 sebesült rendőr, 12 megtámadott rendőrségi jármű és 7 kórházba szállított civil sérült.
• július 6.
  • XVI. Benedek pápa imádságában felszólítja a G8-as országok vezetőit, hogy hozzák meg azokat a döntéseket, amelyekkel legyőzhetik a világ számos részét sújtó szegénységet, az éhínséget, betegségeket és az írástudatlanságot.
    

    A G8-ak Tokióban
• július 7.
  • Szerbiában megalakul a Mirko Cvetković vezette új kormány.
• július 7–9.
  • A G8-ak, vagyis a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetői Tokióban megállapodnak abban, hogy 2050-ig legalább 50 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
  • Paczolay Péter elfoglalja helyét az Alkotmánybíróság elnöki posztján.
• július 8. – Prágában Karel Schwarzenberg cseh és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter aláírják az amerikai radarállomás csehországi elhelyezéséről szóló keretszerződést.
• július 9.
  • Légi incidens Grúzia légterében, mikor orosz harci gépek megsértik az ország légterét, emiatt Tbiliszi jegyzékben is tiltakozik.
  • Albánia és Horvátország Brüsszelben aláírja a NATO–csatlakozási jegyzőkönyvet.
  • Az ENSZ sajtótájékoztató keretében teszi közzé, miszerint Dárfúrban szudáni milicisták megölték az ENSZ és az afrikai országok közös békefenntartó erejének (UNAMID) hét tagját; az elesettek között öt ruandai katona, valamint egy ghánai és egy ugandai rendőr van.
• július 10.
  • A hágai Nemzetközi Bíróság felmenti Ljube Boskovszki volt macedón belügyminisztert, míg társát, Johan Tarculovszkit – aki a macedón rendőrség kommandósainak parancsnoka volt – 12 év börtönre ítéli. Mindkettőjüket egy albán többségű macedóniai falu ellen 2001-ben végrehajtott rajtaütésért, hét albán lakos megöléséért és házak lerombolásáért fogtak perbe.
  • Dragan Šutanovac szerb védelmi miniszter – a „Vecernje Novosti” belgrádi lapnak adott interjúsában – kijelenti, az új kormány terve az, hogy 2010-re már csak hivatásosokból álljon az ország hadserege.
• július 11.
  • Nemzeti egységkormány alakul Libanonban Fuad Siniora régi-új miniszterelnök vezetésével.
  • Grúzia az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul az Abháziában és Dél-Oszétiában kialakult helyzet miatt.
  • Az amerikai könnyűolaj hordónkéni ára 147,27 dollárral rekordot dönt, nem csak névértéken, hanem inflációval korrigálva is ez minden idők legmagasabb olajára.
• július 12.
  • Megvétózza a Zimbabwe elleni szankciókról szóló határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kína.
• július 13.
  • Párizsban 43 ország állam- és kormányfőinek részvételével megkezdődik az uniós és a Földközi-tenger menti országok csúcstalálkozója.
  • India a pakisztáni titkosszolgálatot teszi felelősség a július 7-ei kabuli nagykövetsége ellen elkövetett öngyilkos merényletért.
• július 14.
  • A hágai Nemzetközi Bíróság vádat emel a szudáni államfő, Omar al-Bashir ellen a dárfúri mészárlás miatt.
  • Francia vadászgépekkel közösen nyolc európai ország repülőgépe nyitja meg Párizsban a francia nemzeti ünnepen tartott díszszemlét, köztük a Magyar Légierő egyik Gripenje. Nicolas Sarkozy elnök meghívására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is jelen van a Concorde téren elhelyezett dísztribünön, a katonai parádé díszvendége Ban Ki-mun ENSZ–főtitkár és Bassár el-Aszad szíriai elnök.
  • A Fekete-tenger térségében amerikai–ukrán hadgyakorlat veszi kezdetét 15 másik állam, közöttük NATO–tagállamok katonái részvételével.
  • A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) negyedik alkalommal hirdet vasutassztrájkot.
• július 15.
  • Székely Tamás egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelenti, hogy tervezik az elektronikus TAJ-kártya bevezetését Magyarországon.
  • Yves Leterme belga kormányfő benyújtja lemondását II. Albert királynak.
• július 16.
  • A libanoni Hezbollah átadja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) a 2006-ban elrabolt két izraeli tartalékos határőr földi maradványait az Izraellel kötött fogolycsere–megállapodás keretében.
  • A MH Őr- és Biztosító Zászlóalj utolsó (18.) váltása befejezi missziós szolgálatát Pristinában.
  • Az afganisztáni NATO–erők és az afgán hadsereg egységei feladják azt az ország keleti részén lévő előretolt bázist, amelyet július 13-án megrohantak a tálibok, és kilenc amerikai katonát megöltek.
    

    XVI. Benedek pápa Sydney-ben
  • Fernando Araújo Perdomo kolumbiai külügyminiszter benyújtja lemondását, helyét Jaime Bermúdez veszi át (július 17-el).
  • Egeresi Sándort, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét választják meg a vajdasági parlament elnökének.
  • A koalíciós erők átadják a közép-iraki Diváníja tartomány ellenőrzését az iraki hadseregnek.
• július 17–20. – XVI. Benedek pápa Ausztráliában részt vesz az Ifjúsági Világtalálkozón.
• július 17.
  • Szabó Pál közlekedési miniszter és az M6 Tolna Konzorcium képviselői aláírják Szekszárdon az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd közötti 65,1 km.-es szakaszának projektindító memorandumát.
  • II. Albert belga király nem fogadja el Yves Leterme kormányfő lemondását.
• július 18. – Raúl Castro kubai államfő aláírja azt a rendeletet, amely az állami mezőgazdasági területek egy részét parasztcsaládoknak és szövetkezeteknek adja át használatra.
• július 21.
  • A szerbiai nemzetbiztonsági tanács közleményt ad ki, melyben bejelenti, hogy a titkosszolgálat (BIA) elfogta Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt.
  • Benyújtja lemondását Gyenesei István önkormányzati miniszternek Elbert Gábor sportszakállamtitkár.
• július 23.
  • Az ENSZ BT rendkívüli összehívását kéri Kambodzsa a Thaifölddel kirobbant területi vitája miatt.
• július 24.
  • Meg nem támadási szerződést köt Észak-Korea a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével.
  • A szerb külügyminiszter sajtótájékoztatón bejelenti, miszerint a belgrádi kormány visszaküldi – a korában Koszovót elismerése miatt visszahívott – nagyköveteit az uniós országokba.
  • Az olasz szenátus ellenszavazat nélkül ratifikálja a lisszaboni szerződést.
• július 25.
  • Núri al-Máliki iraki kormányfő, az Irakban élő keresztények helyzetéről tájékoztatja XVI. Benedek pápát Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáján.
• július 26. – A macedón parlament gyorsított eljárással új nyelvtörvényt fogad el, amely lehetővé teszi az albán nyelv szélesebb körű hivatalos használatát.
• július 26.–augusztus 2. – Szombathelyen sor került az ifjúsági eszperantó világkongresszusra (IJK).
• július 27.
  • Parlamenti választás Kambodzsában.
• július 29. – A boszniai szerb elnök letartóztatása ellen tüntetők összecsapnak a rendőrökkel Belgrád központjában, ahol a rohamosztagok könnygázt is bevetnek a demonstrálók feloszlatására.

Az augusztusi napfogyatkozás területe

Augusztus

• augusztus 1.
  • Teljes napfogyatkozás, mely az Észak-Kanada–Észak-Oroszország–Nyugat-Mongólia–Kína sávban (az éjféli nap zónájában) látható.
  • Fukuda Jaszuo japán kormányfő átalakítja kabinetjét, amelynek 17 miniszteréből csak 4 volt tagja az előző kormánynak.
  • Meghosszabbítja egy évvel a békefenntartók küldetését a szudáni Dárfúrban az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
  • Ünnepi keretek közt – külföldi vendégek jelenlétében – megkoronázzák V. György Tupout, Tonga új királyát.
• augusztus 2.
  • Leteszi hivatali esküjét a Fukuda Jaszuo vezette új japán kormány.
  • Ötezer tiltakozó gyűlik össze Örményország fővárosának, Jereván központjában a Szabadság téren Szerzs Szargszján elnök ellen tiltakozva, valamint megismételt parlamenti és elnökválasztást követelve.
• augusztus 3.
  • A Richter-skála szerint 5,3 fokozatú földrengés rázza meg Görögország Égei-tenger menti partvidékét.
• augusztus 4.
  • Mexikóvárosban megnyílik a 17. AIDS világkonferencia.
  • Irán újabb intézkedésekre – köztük szankciókra – számíthat, ha nem ad pozitív választ az öt állandó BT-tag nagyhatalom és Németország együttműködési javaslatára nukleáris vitájukban.
• augusztus 5.
  • A Richter-skála szerint 5,8/6-os erősségű földrengés rázza meg Kína Szecsuan tartományát, amelyet hatalmas erejű, pusztító földrengés sújtott májusban.
  • A varsói kormány bejelenti, miszerint 2008 végére megszüntetik a sorkötelezettséget Lengyelországban.
• augusztus 6. – Államcsíny Mauritániában, őrizetbe veszik Szidi Mohamed Uld Sejk Abdallahi államfőt.
• augusztus 6–7. – A grúz erők részben nehéz fegyverzettel lövik Dél-Oszétia területét, a támadás során 18 ember megsérül, továbbá két grúz békefenntartó, amikor táborukra tüzet zúdítanak a dél-oszétiai erők.
• augusztus 7.
  • Heves harcok törnek ki éjszaka a dél-oszét és a grúz erők között Chinvali környékén.
  • A Richter-skála szerint 5,7-es, más jelentés szerint 6,6-os erősségű földrengés rázta meg Indonézia keleti részét.
• augusztus 8.
  • A grúz alakulatok ellenőrzésük alá vonják a szakadár dél-oszét terület központi városát, Chinvalit. Dél-oszét vezetők ezzel egyidejűleg közzéteszik, hogy a csapataik tartják állásaikat, és Chinvali továbbra is dél-oszét ellenőrzés alatt áll. Időközben orosz páncélozott járművek elérik a dél-oszét főváros északi peremkerületeit.
  • Több mint 80 ország állam- vagy kormányfője vesz részt a 29. nyári olimpiai játékok pekingi ünnepélyes megnyitóján, köztük George W. Bush amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök, valamint Vlagyimir Putyin orosz kormányfő.
• augusztus 8–24. – 2008. évi nyári olimpiai játékok Pekingben.
  

  George W. Bush pekingi sajtótájékoztatóján
• augusztus 9.
  • Az orosz légierő Grúzia fővárosát, Tbiliszit bombázza. Az orosz hadsereg csapást mért a Fekete-tenger partján lévő Poti grúz kikötőre és a közeli Szenakiban lévő katonai támaszpontra is, melynek hatására két hétig tartó hadiállapotot hirdetnek Grúziában.
  • George W. Bush amerikai elnök pekingi sajtótájékoztatón kijelenti, hogy „az Egyesült Államok kiáll Grúzia területi integritása mellett”, és azonnali tűzszünetre szólít fel.
  • A grúz belügyminisztérium bejelenti a grúz csapatok Dél-Oszétiából való kivonását.
• augusztus 11. – Letartóztatási parancsot adnak ki a volt thaiföldi miniszterelnök, Thakszin Csinavat és felesége ellen, mivel az idézés ellenére nem jelentek meg a korrupciós ügyeiket tárgyaló bíróság előtt.

Szétlőtt grúz T–72-es harckocsi Chinvaliban

• augusztus 12.
  • Hivatalosan is vádat emelnek a vörös khmerek hírhedt börtönparancsnoka, Kaing Guek Eav – más néven Duch – ellen a kambodzsai népirtással foglalkozó phnompeni törvényszéken.
• augusztus 14.
  • Nigéria átadja az olajban gazdag Bakassi-félszigetet Kamerunnak.
  • Dél-Oszétia és Abházia is aláírja a kaukázusi konfliktusban közvetítő francia államfő, Nicolas Sarkozy 6 pontos béketervét.
  • Az orosz csapatok kivonulnak a grúziai Goriból és a fekete-tengeri Poti városából.
• augusztus 15.
  • Nepálban a volt szélsőbaloldali lázadók vezérét, Pushpa Kamal Dahalt választják meg az ország kormányfőjévé.
  • Paraguayban leteszi a hivatali esküt az ország új elnöke, a szegények püspökének is nevezett Fernando Lugo.
  • – A MÁV Általános Biztosítóegyesület engedélyét visszavonta a PSZÁF (előzmény: április 8-án).
• augusztus 16.
  • Orosz csapatok lerombolnak egy fontos vasúti hidat a grúz főváros, Tbiliszi közelében, melynek következtében megbénul Grúzia vasúti forgalma.
  • Dmitrij Medvegyev orosz elnök aláírja a grúziai fegyvernyugvásról szóló megállapodást.
• augusztus 17.
  • A francia elnök „súlyos következményeket” helyez kilátásba az EU–orosz viszonyban, amennyiben Moszkva nem hajtja végre – gyorsan és átfogóan – a grúz–orosz tűzszüneti egyezményben foglaltakat.
• augusztus 18.
  • Pervez Musarraf pakisztáni elnök – aki ellen a parlament vádeljárást indított – televíziós beszédében bejelenti lemondását.
  • Kikerül a Magyar Rádió fiataloknak szóló adójának szignáljából a korábbi Petőfi név, melyet a közmédium elnöke az átpozicionálással magyarázz.
  • Az orosz vezérkari főnök helyettese bejelenti, miszerint Oroszország megkezdi csapatainak kivonását Grúziából.
  • Rendkívüli állapotot hirdet ki Dél-Oszétiában Eduard Kokojti, a szakadár grúz tartomány elnöke, aki egyben meneszti a kormányt.
• augusztus 19.
  • Rendkívüli NATO–külügyminiszteri csúcsot tartanak Brüsszelben a kaukázusi válság miatt.
  • Rossz egészségi állapotára hivatkozva kegyelemben részesül a korrupció miatt elítélt Necmettin Erbakan volt török miniszterelnök.
• augusztus 20.
  

  Szekeres Imre ünnepi beszédet mond a Hősök terén
  • Varsóban a két ország külügyminisztere – Radosław Sikorski és Condoleezza Rice – aláírja az amerikai rakétatelepítésről szóló szerződést.
  • A honvédelmi miniszter döntésének értelmében az idei tisztavatáson már nem a korona másolata előtt teszik le esküjüket azok a honvéd- és rendőrtisztek, akiket ünnepélyes keretek között avatnak fel a budapesti Hősök terén; Szekeres Imre honvédelmi miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozza, hogy a megújulás és a felemelkedés jellemzi a Magyar Honvédséget.
• augusztus 21. – Sólyom László köztársasági elnök, valamint – a magyar kormány nevében – Hiller István kulturális miniszter bocsánatot kér Csehországtól és Szlovákiától az 1968-as katonai agresszióért, melyben Magyarország is részt vett.
• augusztus 22.
  • A Fortress ITX adatközpont – a beérkezett panaszok alapján – eltávolíttatja szerveréről a kuruc.info honlapot.
  • A Pakisztáni Néppárt Ászif Ali Zardárit – a meggyilkolt pártelnök és korábbi miniszterelnök, Benazír Bhutto férjét – jelöli államfőnek.
  • Budai Bernadett kormányszóvivő bejelenti, hogy fél éven belül magyar nagykövetség nyílik az azeri Bakuban.
• augusztus 23.
  • Joseph Biden delaware-i szenátort választja alelnökjelöltjének Barack Obama.
  • Anatolij Nagovicin orosz tábornok, vezérkari főnök-helyettes sajtótájékoztatón bejelenti, hogy az orosz „csapatkivonás megkezdődött, mégpedig olyan tempóban, hogy katonáink még ma este visszatérnek az orosz békefenntartó erők felelősségi övezetébe”.
• augusztus 24.
  • Befut a grúziai Batumi kikötőjébe az első segélyszállító amerikai torpedóromboló, ami tábori ágyakat és élelmiszert szállít a harcok miatt otthontalanná vált embereknek.
• augusztus 25.
  • Az orosz parlament mindkét háza támogatja a két szakadár grúziai tartomány – Dél-Oszétia és Abházia – függetlenségének elismerését, és ezt kéri a döntésre egyedül jogosult orosz elnöktől, Medvegyevtől is.
  • Szabolcs megyei almatermesztők blokád alá helyezték több almalé-sűrítményt gyártó cég telephelyét az alacsony felvásárlási árak ellen. Gráf József agrárminiszternek sikerült némi felvásárlásiár-emelést elérnie, így a gazdák tiltakozása abbamaradt.
• augusztus 26.
  • Dmitrij Medvegyev elnök televíziós beszédében bejelenti, hogy Oroszország elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
  • Bangkokban tüntetés kezdődik a parlament épülete körül Szamak Szuntharavet miniszterelnök ellen, akit a korrupcióval vádolt Thakszin Csinavat bábjának tartanak. A rendőrök kerülni kívánják a vérontást. A tömeg a kormány lemondásáig nem hajlandó távozni, és a tüntetéshez a vasúti dolgozók is csatlakoztak sztrájkjukkal; az ellenzéki párt két déli repülőteret lezáratott. A támogatók pénzzel, ruhával és élelemmel látták el a tüntetőket.
• augusztus 27.
  • A görög állami iskolákban eltörlik a kötelező vallásoktatást.
• augusztus 28. – Kulcsár Attila, a K&H-botrány fővádlottja első fokon 8 év börtönt kapott.
• augusztus 30. – Silvio Berlusconi olasz kormányfő a líbiai Bengáziban bejelenti, miszerint Olaszország 25 év alatt ötmilliárd dolláros befektetéssel nyújt kárpótlást Líbiának az 1911 és 1943 közötti gyarmati megszállásáért.

Szeptember

• szeptember 1.
  • Gyurcsány Ferenc Brüsszelben – az EU–csúcs előtt – tárgyal Robert Fico szlovák kormányfővel.
  • Benyújtja lemondását a japán kormányfő, Fukuda Jaszuo.
• szeptember 2.
  • Szamak Szuntharavet miniszterelnök rendkívüli állapotot rendel el Bangkokban.
  • Figyelmeztető lövésekkel sikerül szétzavarni az ingusföldi Nazranyban azt a tüntetést, amelynek résztvevői Magomed Jevlojev ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt tiltakozott.
• szeptember 6.
  • Abdullah Gül személyében először látogat török vezető Örményországba, amikor Jerevánban örmény kollégájával (Szerzs Szargszján) együtt nézi meg a két ország futball-világbajnoki selejtező mérkőzését.
  • A parlament két házának és a négy tartományi törvényhozásának a tagjai egyszerű többséggel Pakisztán elnökévé választják Aszif Ali Zardarit, a februári választásokon győztes Pakisztáni Néppárt vezetőjét.
• szeptember 8. – A Szerb Radikális Párt Dragan Todorovićot választják frakcióvezetővé.
• szeptember 9.
  • A thai miniszterelnök egy bírósági döntés nyomán lemondásra kényszerül, mivel pénzt fogadott el egy főzőshow-ban való fellépésért. Helyettesének pártjának egy másik tagját, Szomcsaj Vongszavatot nevezik. ki.
  • A szerb parlament ratifikálja az EU–s egyezményt, és jóváhagyja az orosz Gazprommal kötött energiaszerződést is.
• szeptember 9. – A magyar állam 2 millió tonna szén-dioxid kibocsátási kvótáját adta el Belgiumnak, kb. 5 milliárd forintért.
• szeptember 10.
  • A svájci Genf városában kísérletet indítanak el a Nagy Hadronütköztetővel annak érdekében, hogy megtudják az univerzum keletkezésének történéseit.
  • Evo Morales bolíviai elnök kiutasítja országából az Egyesült Államok nagykövetét.
• szeptember 12.
  • Kezdetét veszi a varsói városi bíróságon Wojciech Jaruzelski és hét társának a pere.
  • Hugo Chávez venezuelai elnök 72 órát ad az Egyesült Államok nagykövetének, hogy elhagyja az országot, ugyanakkor visszarendeli saját követét Washingtonból.
• szeptember 13. – Az indiai főváros központi bevásárló- és éttermi negyedében, illetve több zsúfolt piacán rövid időn belül öt pokolgép robban; húsz ember életét veszíti, kilencvenen megsebesülnek. A rendőrség négy fel nem robbant szerkezetet hatástalanít.
• szeptember 15.
  • Az eddigi helyettes miniszterelnököt, Szomcsaj Vongszavatot jelölik kormányfőnek Thaiföldön.
  • Hollandia és Belgium vétója miatt az EU–államok külügyminiszterei Brüsszelben nem léptetik életbe Szerbiával az ideiglenes kereskedelmi egyezményt.
  • Közel kéthavi alkudozás után Zimbabwében megszületik a hatalommegosztásról szóló egyezmény, amelynek értelmében Robert Mugabe marad az államfő, a miniszterelnöki posztot pedig Morgan Tsvangirai ellenzéki vezető kapja.
  • Csődbe megy a világ negyedik legnagyobb bankja, a Lehman Brothers.
  • A Parlament 171 igen, 204 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elutasítja az Országgyűlés feloszlásáról szóló MDF-es határozati javaslatot.
• szeptember 15–18. – Parlamenti választások Ruandában.
• szeptember 16.
  • Elkészül az M0-s autóút 4-es út és M3-as autópálya közötti szakasza.
  • Miguel D’Escoto Brockmann tölti be az elnöki tisztet az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakán.
• szeptember 17. – Cipi Livni külügyminisztert választják az izraeli kormányzó párt, a Kadima élére, aki azonban nem tud kormányt alakítani, 2009 elején előrehozott választások lesznek.
• szeptember 19. – Amerikai légitámadásban meghal nyolc iraki polgári személy a Bagdadtól északra fekvő Tikrit város közelében.

Aszó Taró, Japán miniszterelnöke

• szeptember 21. – Parlamenti választások Szlovéniában.
• szeptember 22.
  • A japán Liberális Demokrata Párt küldöttgyűlése – elsöprő többséggel a volt külügyminisztert – Aszó Tarót választja elnöknek.
  • Chilei látogatásának második napján Sólyom Lászlót katonai tiszteletadással fogadják Santiagóban.
• szeptember 23.
  • Átadják az M6-os autópálya Nagytétény–Érdi tető közötti szakaszát.
  • A mianmari junta bejelenti, hogy 9 002 foglyot szabadon bocsátanak, s visszanyeri szabadságát 19 év után az egyik legismertebb mianmari ellenzéki, a 79 éves újságíró, Vin Tin, akit 1989-ben börtönöztek be.
  • Megérkezik Tbiliszibe az Európai Unió megfigyelő missziójának első kontingense.
  • Lemond pártvezetői tisztségéről Alexander Zach, az osztrák Liberális Fórum elnöke.
  • Traian Băsescu román államfő felfüggeszti tisztségéből Paul Păcuraru munkaügyi minisztert a liberális tárcavezető ellen felmerült korrupciós vádak miatt.
  • Matti Juhani Saari, másodéves finn szakácstanuló kilenc diáktársával és egyik tanárával végez egy finnországi szakiskolában, majd fejbe lövi magát.
• szeptember 24. – Aszó Taró váltja Fukuda Jaszuót a japán kormányfői poszton.
• szeptember 25. – Megnyílik a Gustave Flaubert híd.
• szeptember 27. – A Magyar Demokrata Fórum XXII. Országos Gyűlése. Újraválasztják Dávid Ibolya MDF-es pártelnököt tisztségére, miután a másik jelölt, Almássy Kornél visszalépett.

Szavazás az MDF XXII. Országos Gyűlésén

• szeptember 28.
  • A Keresztényszociális Unió (CSU) nyeri a bajorországi tartományi választásokat.
  • Előrehozott parlamenti választást tartanak Ausztriában.
  • Parlamenti választásokat tartanak Fehéroroszországban.
• szeptember 29. – A Szegedi Tudományegyetem huszonegy esztendős német orvostanhallgatója hantavírus-fertőzésben hal meg, az egyetem két nappal később belső vizsgálatot rendel el, melynek eredményét két héttel később nyilvánosságra hozzák: a vizsgálat nem támasztotta alá, hogy hantavírusban halt volna meg a diák Szegeden.
• szeptember 30. – Átadják a Megyeri hidat a forgalomnak.

Október

• október 2. – Tizenhat halottja és közel hatvan sebesültje van annak a kettős öngyilkos merényletnek, amelyet Bagdadban követnek el két síita mecset ellen.
• október 3.
  • Az amerikai kongresszus 263:171 arányban jóváhagyja a pénzügyi szektor megsegítését célzó 700 milliárd dolláros amerikai pénzügyi mentőcsomagot.
  • Dél-Oszétia fővárosában, egy gépkocsiba rejtett pokolgép robbanása hét orosz „békefenntartót” öl meg, többeket megsebesít.
• október 4.
  • Tarka Magyar! – pártfüggetlen demonstrációt tartanak Budapesten az erőszak és a kirekesztés ellen, több mint száz civilszervezet támogatásával.
  • Megkezdik a szakadár területeken kívül, Grúziában létesített ellenőrzőpontjaik leszerelését az orosz csapatok.
• október 5–26. – Püspöki szinódus a Vatikánban, amelyen első alkalommal egy főrabbi, Sír Jasúv Kohen haifai főrabbi személyében is felszólal (6-án).

A monorierdői vasúti baleset

• október 6.
  • Monorierdőnél a Budapest felé közlekedő InterCity vonatba belerohan a szerelvényt követő személyvonat. A baleset következtében négy ember meghal, 27 megsérül.
  • Luxembourgban, az EU–államok pénzügyminisztereinek találkozója, ahol döntés születik az európai bankmentés alapvető szabályairól.
• október 6 –7. – Kétnapos moszkvai látogatása során Ehud Olmert izraeli miniszterelnök Szergej Lavrov külügyminiszterrel és Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel tárgyal.
• október 8. – Megkezdődik Zuschlag János volt MSZP-s országgyűlési képviselő büntetőpere a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
• október 9. – A BUX zuhanása miatt leállítják a kereskedést, a forint és az OTP árfolyama összeomlik. Leállnak a határidős piacok.
• október 9–10. – Budapesten rendezik meg a NATO védelmi miniszterek informális találkozóját.
• október 11. – Jörg Haider, az osztrák belpolitika meghatározó alakja autóbalesetet szenved és meghal.
• október 14. – Előre hozott parlamenti választásokat tartanak Kanadában.
• október 21. – A Pécsi székesegyházban ünnepélyes külsőségek között újratemetik Janus Pannonius 17 évvel korábban megtalált földi maradványait.
• október 23.
  • Hu Csia (Hu Jia) kínai emberi jogi aktivistát tüntette ki az Európai Parlament a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjjal.
  • Ivo Pukanovic horvát újságírót Zágráb belvárosában bérgyilkosok ölik meg.
• október 25. – A dalai láma bejelenti, hogy feladja a tárgyalásokat Kínával Tibet autonómiájáért.
• október 26. – Prágában őrizetbe veszik az évek óta álnéven élő Jozef Rohacot, az Aranykéz utcai robbantásos merénylet feltételezett elkövetőjét.
• október 31. – A HospInvest átveszi az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetését.

November

• november 1. – Nick Szabo – Satoshi Nakamotoként – közzétette tanulmányát – Bitcoin: A peer-to-peer Electronic Cash System (Bitcoin: Egy peer-to-peer fizetési rendszer) címmel.
• november 4. – A 2008-as amerikai elnökválasztást Barack Obama nyerte nagy fölénnyel.
• november 8. – A tűzoltórendszer meghibásodása miatt 20 ember életét veszíti a Csendes-óceánon, az orosz haditengerészet Cápa osztályához tartozó nukleáris meghajtású tengeralattjárója, a Nyerpa próbaútján.
• november 8–9. – A G20-ak pénzügyminisztereinek és a központi bankok elnökeinek 2008. évi kétnapos értekezlete a brazíliai Sao Paulóban.
• november 11. – Elsöprő többséggel fogadja el az algériai parlament azt az alkotmánymódosítást, amely törli az államfő megbízásának korlátozását.
• november 12. – Feloszlatja a szélsőséges Szlovák Testvéri Közösség (SP) nevű civil szervezetet a szlovák belügyminisztérium.
• november 13. – A magyar–szlovák feszültség enyhítéséről tárgyal a Sándor-palotában Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
• november 14.
  • Új Guinness-rekord születik a Dominónapon: 4 345 027 ledöntött dominó.
  • Bomba robban az Európai Unió koszovói megbízottjának, Pieter Feith hivatala mellett.
  • Európai–orosz csúcs Nizzában.

G20-ak Washingtonban

• november 14–15. – A G20-as országok washingtoni csúcsértekezlete, ahol a G20-ak vezetői akciótervet fogadnak el a pénzügyi piacok nemzetközi szabályozásának felülvizsgálatáról, illetve arról, hogy együttműködnek a globális válságok megelőzése érdekében.
• november 15.
  • Kalózok kézre kerítik a „Sirius Star” nevű szaúdi olajszállítót az Arab-tengeren.
  • Bányaszerencsétlenség a romániai Zsil völgyében, ahol a két – egymást követő robbanásban – 12-en meghalnak, 14-en megsebesülnek.
• november 16.
  • Egy piramisjáték összeomlását követő zavargások miatt a bogotái kormány szükségállapotot hirdet Kolumbiában.
  • Rendőrök és szélsőjobboldali tüntetők csapnak össze az észak-csehországi Litvínovban, amikor a rendőrök megakadályozták, hogy a szélsőségesek behatoljanak a romák lakta városnegyedbe.
  • Pozsonyban több száz szélsőséges tüntet a szlovák kormány intézkedése ellen, amellyel betiltotta a Szlovák Testvéri Közösség nevű szervezetet.
  • Hosjar Zebari iraki külügyminiszter és Ryan Crocker amerikai nagykövet Bagdadban aláírja azt a megállapodást, amelynek alapján az amerikai csapatok 2011 végéig elhagyják az országot.
• november 17.
  • Franciaországban elfogják az ETA baszk terrorszervezet legfőbb vezetőjét, Mikel de Garikoitz Aspiazu Rubinát.
  • Megszűnik a vízumkényszer a három hónapnál rövidebb időre az USA-ba utazó magyar turisták számára.
• november 18. – Kalózokkal csap össze egy indiai hadihajó az Ádeni-öbölben.
• november 19.
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat rendel el azon magánszemélyek és cégek ellen, akik és amelyek megsértik a szomáliai fegyverszállításokra 1992-ben elrendelt ENSZ–embargót, vagy akadályozzák a humanitárius segélyek célba juttatását.
  • Feloszlatja magát a hesseni parlament, mivel január óta nem sikerül megalakítani a tartományi kormányt.
• november 20.
  • A svéd parlament nagy többséggel jóváhagyja az Európai Unió lisszaboni szerződését.
  • Az orosz parlament alsóháza is jóváhagyja az ország alkotmánymódosítását, s ezzel az elnöki és a képviselői mandátumok négyről hat, illetve öt évre emelkednek; továbbá a moszkvai kormány évente egyszer köteles lesz beszámolni munkájáról a törvényhozóknak.
• november 21.
  • Afganisztánban – járőrözés közben – egy francia katona meghal, társa súlyosan megsebesül, amikor akna robban mellettük.
  • Hivatalba lép a Borut Pahor vezette új szlovén kormány.
• november 22–23. – Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) limai csúcsértekezlete.
• november 23. – A dél-oszétiai biztonsági erők lövéseket adnak le a levegőbe, amikor Miheil Szaakasvili grúz és Lech Kaczyński lengyel államfő gépkocsioszlopa megközelíti a Grúziához tartozó szakadár terület határát.
• november 24. – Egy jemeni zászló alatt hajózó teherhajót rabolnak el szomáliai kalózok az Ádeni-öbölben.
• november 25.
  • Az Országgyűlés elfogadja a 2009. évi költségvetés sarokszámait, megszavazzák a 13. havi nyugdíjról már korábban bejelentett változtatásokat, továbbá a képviselők és polgármesterek eddig adómentes költségátalányára 15%-os jövedelemadót vezetnek be.
  • Bangkokban bezárják a repülőteret, mert a kormányellenes tüntetők elfoglalták a fő terminált.
  • Moszkvában Anna Sztavickaja, a Katynban 1940-ben meggyilkolt lengyel tisztek hozzátartozóinak ügyvédje sajtótájékoztatón bejelenti, miszerint a moszkvai városi bíróság ismét elutasítja az áldozatok rehabilitálását.
• november 26.
  • A mumbai terrortámadás.
  • Szekeres Imre honvédelmi miniszter Tömböl László mk. altábornagyot jelöli a vezérkari főnöki posztra a távozó Havril András helyére.
  • A thaiföldi hatóságok felfüggesztetik a második bangkoki repülőtér működését is, mivel a kormányellenes tüntetők azt is blokád alá veszik, ezzel megszűnik a légi összeköttetés a thai fővárossal.
• november 27.
  • Nigéria Jos nevű városában húsz ember meghal, amikor rivális vallási és etnikai csoportok összecsapnak egymással.
  • Szomcsaj Vongszavatot thai kormányfő tárgyalásokba kezd a repülőtérfoglaló tüntetőkkel.
• november 28. – Szomáliai kalózok elfoglalják a libériai zászló alatt hajózó „Biscaglia” nevű, vegyi anyagot szállító teherhajót az Ádeni-öbölben.
• november 29.
  • Budapesten tüntetnek a katonák, büntetés-végrehajtási dolgozók, rendőrök és tűzoltók.
  • Mumbaiban véget ér a többnapos túszdráma, melyben 195 ember életét veszti – köztük 22 külföldi –, a sebesültek száma meghaladja a háromszázat.
• november 30. – Parlamenti választások Romániában.

December

• december 1.
  • Megalakul a parlamenti vizsgálóbizottság az őszi kémbotrány (Szilvásy György titkosszolgálati miniszter bejelentése szerint árnyék-titkosszolgálatként működő magánvállalkozást lepleztek le) ügyében. A Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik.
  • Elfogadja az Országgyűlés a 2009-re javasolt adóváltoztatásokat; az adócsomag kevés érdemi változást hoz.
  • A hivatalából távozó Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert Molnár Csaba váltja fel.
• december 2. – Ausztriában megalakul a Werner Faymann vezette szocialista kormány.
• december 4. – A dalai láma – a kultúrák közötti párbeszéd éve alkalmából – felszólal az Európai Parlament ünnepélyes brüsszeli plenáris ülésén.
• december 5.
  • Harmincmilliárd eurós életszínvonal-emelő, gazdaságélénkítő programot fogadnak el a német parlamentben.
  • Grúziában – kormányátalakítás keretében – leváltják a védelmi, a kulturális, az oktatási és a külügyminisztert.
• december 6.
  • Az orosz ortodox egyház 12 tagú szinódusa átmeneti vezetőt választ – az előző nap elhunyt – II. Alekszij pátriárka helyére Kirill szmolenszki metropolita személyében.
  • Ivan Gašparovič szlovák és Sólyom László magyar államfő Érsekújvárott a magyar–szlovák konfliktus gyökeréről tárgyal.
  • Nicolas Sarkozy francia államfő és Tibet spirituális vezetője Gdańskban – a Lech Wałęsa korábbi államfő Nobel-békedíja 25. évfordulójára rendezett ünnepségek során – megbeszélést folytatnak.
  • Újra Mirek Topolánek kormányfőt választják a csehországi Polgári Demokrata Párt (ODS) elnökének.
• december 7.
  

  Tüntetés Athénben
  • A pekingi kormányzat bekéreti a francia nagykövetet, amiért a francia államfő találkozott a dalai lámával.
  • Zavargások törnek ki Görögországban, amiért előző nap rendőrök lelőttek egy 15 éves fiút azok közül, akik autójukra támadtak Athénben.
  • Kasmír tartomány pakisztáni ellenőrzés alatt álló részén elfogják a mumbai támadások feltételezett kitervelőjét.
• december 8.
  • Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Juliusz Janusz apostoli nuncius, címzetes érsek a tábori lelkipásztori szolgálat további jövőjét szabályzó memorandumot ír alá.
  • Sikertelen a parlamenti szavazás Havasiné Orbán Mária legfelsőbb bírói posztjáról.
  • Kormányellenes tüntetők egy csoportja felgyújtja Athén karácsonyfáját és egy áruházat, továbbá a tüntető fiatalok a görög fővárosban bankokat, üzletházakat, valamint kormányhivatali épületeket rongálnak meg.
• december 9.
  • Koszovóban megkezdi működését az Európai Unió rendészeti–igazságügyi missziója, az EULEX.
  • Negyvenéves az egér.
• december 10.
  • Traian Băsescu román államfő bejelenti, hogy Theodor Stolojant, a Demokrata Liberális Párt alelnökét bízza meg kormányalakítási tárgyalásokkal.
  • XVI. Károly Gusztáv svéd király a stockholmi hangversenypalota nagytermében átadja a 2008. évi Nobel-díjakat.
• december 11.
  • Tizenkét bányász meghal, négy pedig megsebesül egy murmanszki apatitbányában történt robbanásban.
  • A Somogy Megyei Bíróság nem jogerősen 14 év börtönbüntetésre ítéli azt a két kaposvári gimnazistát, akik még májusban megölték osztálytársukat.
• december 11–12. – Uniós klímacsúcs Brüsszelben.
• december 12.
  • Svájc csatlakozik a schengeni egyezményhez, annak 25. aláírójaként.
  • Kenőpénz elfogadása, pénzmosás, hűtlen kezelés és okirat-hamisítás címen vádat emelnek Tajvanon Csen Suj-pien volt elnök ellen.
• december 13.
  • Gordon Brown brit kormányfő indiai látogatása során Manmohan Szingh kormányfővel tárgyal.
  • Raúl Castro kubai elnök Venezuelában tárgyal Hugo Chávez-szel.
    

    George W. Bush és Núri al-Máliki
  • Váratlanul Irakba érkezik az amerikai védelmi miniszter; Robert Gates a Bagdadtól 70 km-re északra fekvő baladi légitámaszponton az arab országban állomásozó amerikai erők parancsnokával, Raymond Odierno tábornokkal tárgyal.
• december 14.
  • Egy iraki újságíró „kutyá”-nak nevezi és cipőjével megdobja George W. Bush amerikai elnököt bagdadi sajtóértekezletén, amelyet Núri al-Máliki iraki kormányfővel folytatott megbeszélése után tartott.
  • Gordon Brown brit kormányfő Pakisztánba látogat.
• december 15.
  • Milo Đukanović montenegrói kormányfő hivatalosan átadja az EU soros elnöki tisztét betöltő Nicolas Sarkozy francia elnöknek országa tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba.
  • Szlovák–magyar külügyminiszteri találkozó Budapesten.
  • Az Egyesült Államok elektori kollégiuma az ország 44. amerikai elnökké választja Barack Obamát.
  • Emil Bocnak, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnökének ad kormányalakítási megbízást Traian Băsescu román államfő rögtön azután, hogy Theodor Stolojan visszalépett ugyanettől a feladattól.
  • Az Országgyűlés Szlovákia politikájával kapcsolatos – 12 pontos – nyilatkozatot fogad el.
  • Az Alkotmánybíróság 8:1 arányban hatályon kívül helyezi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV törvényt.
• december 16.
  • A szarajevói védelmi minisztérium bejelenti, miszerint Bosznia-Hercegovina az összes (44 fő) katonáját kivonta Irakból.
  • Görögországban diákok egy csoportja elfoglalja az állami televízió hírstúdióját, és megszakítja az adást.
  • Tűzszerészek öt robbanószerkezetet találnak a párizsi Printemps-Haussmann nagyáruházban, melyet az Afgán Forradalmi Front nevű szervezet két tagja helyezett el, követelve a francia csapatok Afganisztánból való kivonását még 2009 februárja előtt.
  • A Fővárosi Bíróság első fokon kimondja a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását.
• december 17.
  • Borut Pahor szlovén kormányfő bejelenti, hogy – elsősorban a két ország területi vitájával magyarázva – megvétózza Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatását.
  • Az Európai Parlament elutasítja a 48 óránál hosszabb heti munkaidőt.
  • Gordon Brown brit kormányfő Bagdadban tárgyal iraki kollégájával, Núri al-Málikival.
• december 19.
  • Malmőben muzulmán fiatalok csapnak össze a rendőrökkel, miután a karhatalom erőszakkal kiköltöztette őket egy imateremnek is használt helyiségből.
  • Görög fiatalok megtámadják az athéni Francia Intézetet.
  • A Hamász palesztin iszlamista szervezet katonai szárnya bejelenti az Izraellel kötött tűzszünet végét.
• december 22.
  • Új alkotmány lép életbe Oroszországban.
  • Romániában Emil Boc alakít kormányt.
  • II. Albert király elfogadja az Yves Leterme vezette belga kormány lemondását.
• december 23. – Moussa Dadis Camara százados vezetésével Guineában a hadsereg átveszi a hatalmat, hatályon kívül helyezve az alkotmányt.
• december 25.
  • A francia hatóságok egy pokolgépet hatástalanítanak, egy másik viszont felrobban a francia Baszkföldön.
  • Guineában Ahmed Tidiane Souaré miniszterelnök és kabinetjének tagjai megadja magát a puccsistáknak.
  • A német haditengerészet egyik fregattja megfutamítja a szomáliai kalózokat, mikor azok egy egyiptomi zászló alatt hajózó teherszállítót akartak elfoglalni.
• december 26.
  • A Lansana Conté elnök halála után puccsal hatalomra jutott guineai junta támogatására szólítja fel a külvilágot Abdoulaye Wade szenegáli elnök.
  • A kínai haditengerészet három hajóját indítja útba az Ádeni-öbölbe, bekapcsolódva a szomáliai kalózok elleni küzdelembe.
• december 27. – Líbiában 36 év után újra elfoglalja helyét az Egyesült Államok nagykövete, Gene Cretz személyében. (Az USA Moammer Kadhafi 1969-es hatalomra kerülése után hívta vissza nagykövetét, majd 1978-ban bezárta tripoli képviseletét. )
• december 28.
  • Belgiumban Herman Van Rompuy képviselőházi elnököt bízta meg az új kormány megalakításával II. Albert belga király, miután a flamand kereszténydemokrata Yves Leterme és kormánya lemondott.
  • Egy iskola mellett robbant pokolgépet egy öngyilkos merénylő Afganisztánban; támadás eredeti célpontja egy közigazgatási épület, azonban a támadásban 14 gyerek hal meg.
  • A pakisztáni Buner városában 22 ember meghal, amikor pokolgép robban fel egy szavazóhelyiségnél.
• december 29.
  • Dagesztánban ismeretlenek tűzet nyitnak az orosz belügyi csapatok parancsnok-helyettesét, Valerij Lipinszkij vezérőrnagyot szállító autóra, aki a kórházba szállítása után meghalt.
  • Parlamenti választások Bangladesben, melyet nagy fölénnyel a középbal irányzatú Avami Liga nyeri meg.
  • Spanyolországban életbe lép az ún. történelmi emlékezet törvény, amelynek értelmében két éven át spanyol állampolgárságért folyamodhatnak azok az emberek, akiknek a felmenői elmenekültek Spanyolországból a polgárháború és Francisco Franco tábornok azt követő fasiszta diktatúrája elől.
  • Az izraeli légierő sorozatos légicsapást mér a Gázai-övezetre.
  • Megalakul a flamand kereszténydemokrata Herman Van Rompuy kormánya Belgiumban.
• december 30.
  • A Somogy megyei Őrtilos határában ismeretlenek rálőnek két járőröző rendőrre, s egyiküket (a könyökén) eltalálták.
  • Guineában Kabiné Komara alakít kormányt.
  • Thaiföldön a külügyminisztérium épületében ismerteti kormányprogramját az új miniszterelnök, a parlamentet ugyanis – az előző, tüntetésekkel menesztett miniszterelnök hívei – körbe zárják.
• december 31.
  • Egyiptomban lemondják a hivatalos újévi ünnepségeket a Gázai-övezetet sújtó izraeli légitámadások miatt.
  • Kínában kezdetét veszi a melamin-botrányban érintett cég négy vezetőjének büntetőpere; az ellenük felhozott vád, hogy hamisított, illetve gyenge minőségű termékeket gyártottak és hoztak forgalomba.

Az év témái

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2008-ban

Kiemelt témák

Az ENSZ 2008-at a burgonya és a higiénia évének, valamint a nyelvek nemzetközi évének választotta. Ez az év továbbá a békák éve és a korallok nemzetközi éve is.

Az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította 2008-at.

2007 márciusától 2009 márciusáig tart a nemzetközi sarki év.

A Föld nemzetközi éve 2007-től 2009-ig.

Görögországban 2008 a feta éve, Nagy-Britanniában a kerteké, Ausztráliában pedig a cserkészeké.

Évfordulós emlékévek

2008 Magyarországon a Biblia éve és a reneszánsz éve (az utóbbi Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából, a magyar kultúra napjától, január 22-étől 2009. január 21-éig).

2008. október 27-én, Kazinczy Ferenc születésnapján vette kezdetét születésének 250. évfordulója alkalmából a 2009-es Kazinczy-emlékév.

2008 Esztergomban Babits-emlékév volt a költő születésének 125. évfordulója alkalmából. Az egész éves programsorozat mellett felújították Babits esztergomi villáját, felállították újraöntött mellszobrát, aminek elődjét 2007-ben fémtolvajok lopták el.

100 éves a Nyugat (bár az első szám valójában nem januárban, hanem még 1907 karácsonyán megjelent).

2008 a számítógépes játékokban

Megjelenések (csak a nagyobb nevek):

• Need for Speed: Undercover
• STCC: The Game
• Penumbra: Black Plauge
• MotoGP 08
• Overspeed: High Performance Street Racing
• F1RFT 08 V3
• NBA 2K8
• Far Cry 2
• Pro Evolution Soccer 2009
• NHL 09
• Battlefield: Bad Company
• Grand Theft Auto IV
• Spore
• FIFA 09
• Command And Conquer: Red Alert 3
• Tomb Raider: Underworld
• Crysis Warhead
• World of Warcraft: Wrath of the Lich King
• Sonic Unleashed

2008 az irodalomban

• február 9. – Megjelent a Harry Potter-sorozat utolsó kötetének magyar fordítása.
• az év folyamán – Megjelenik magyar fordításban Joseph Delaney ifjúsági regénysorozatának, a Wardstone krónikák első kötete, A Szellem inasa.

2008 a zenében

• AC/DC: Black Ice
• Ágnes Vanilla: A gömb
• Blackmore’s Night: Secret Voyage
• Bloom 06: Chrash Test 02
• Brandy: Human
• Cyndi Lauper: Bring Ya to the Brink
• Depresszió: Egyensúly
• Dolhai Attila: Egy szerelem története
• Enya: And Winter Came…
• Gigi D’Agostino: Suono Libero
• Girls Aloud: Out Of Control
• Guns N’ Roses: Chinese Democracy
• A Társulat: István, a király - rockopera (25 éves jubileumi kiadás)
• Jade Valerie: Bittersweet Symphony
• Janet Jackson: Discipline
• Jay Chou: Mo csie co (Capricorn)
• Jem: Down to Earth
• Kalapács: Mítosz
• Kanye West: 808s & Heartbreak
• Kárpátia: Idők szava
• Katy Perry: One of those boys
• Keresztes Ildikó: Minden, ami szép volt
• Madonna: Hard Candy
• Lady Gaga: The Fame
• Lenny Kravitz: It Is Time for a Love Revolution
• Lordi: Deadache
• Mariah Carey: E=MC²
• Metallica: Death Magnetic
• Michael Jackson: Thriller – 25th Anniversary Edition
• Miller Zoltán: Fehér és fekete
• Natasha Bedingfield: Pocketful of Sunshine
• Nine Inch Nails: Ghosts I-IV
• Ringo Starr: Liverpool 8
• Simple Plan: Simple Plan
• Slipknot: All Hope Is Gone
• Spice Girls: Greatest Hits
• t.A.T.u: Veselye Ulybki
• Thalía: Lunada
• Palcsó Tamás: Visz az út
• Sugarloaf: Stereó
• Megasztár: Karácsony
• Crystal: Karácsony
• Zsédenyi Adrienn: Rouge
• Rúzsa Magdolna: Iránytű
• Ádok Zoli: Tánclépes
• Dósa Mátyás: Búcsúzz szépen el
• The Offspring: Rise and Fall, Rage and Grace
• The Smashing Pumpkins: American Gothic
• Vincze Lilla: Angyalnak, madárnak
• Csepregi Éva: Párizsi lány - Best of
• Végvári Ádám és Csepregi Éva: Karácsony
• Per Gessle: Party Crasher
• február 10.: Los Angelesben megrendezték az ötvenedik Grammy díjátadó ünnepséget.
• június 14.: Gary Moore első alkalommal lép fel Magyarországon a Harley Davidson fesztiválon, Alsóörsön.

2008 a sportban

• augusztus 8. – augusztus 24. XXIX. Nyári olimpiai játékok Peking, Kína, 204 ország részvételével.
• November 2. - Lewis Hamilton világbajnok a Forma–1-ben a McLaren csapattal.[1]
• Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub 23. bajnoki címe.

2008 a jogalkotásban

• Lásd: a 2008 a jogalkotásban című szócikkben.

2008 a televízióban

• február 1. – Svédország felhagy az analóg televíziós műsorszórással.
• szeptember 24. – Amerikában újraindul a 80-as évek legnépszerűbb tv-sorozata, a Knight Rider 21. századi formában
• szeptember 28. – Az amerikai ABC televízióban leadják a Született Feleségek 5. évadának első részét.

Születések 2008-ban

• április 16. – Eleonóra belga hercegnő, aki Fülöp belga koronaherceg és Matilda belga hercegnő negyedik gyermeke szeptember 17. - Mia Talerico, amerikai gyerekszínésznő

Halálozások 2008-ban

• szeptember 29. – Andrássy Kurta János, szobrászművész (* 1911)
• október 16. – Póczy Klára régész, művészettörténész (* 1923)

Nobel-díjak

Béke	Martti Ahtisaari (Finnország)	Számos békeközvetítő missziójának elismeréseként.
Fizikai	Nambu Joicsiro (Japán), Kobajasi Makoto (Japán), Maszkava Tosihide (Japán)	A részecskefizika kvarkmodelljének kidolgozásában játszott alapvető szerepükért.
Közgazdasági	Paul Krugman (USA)	A nemzetközi kereskedelemre és a gazdaság földrajzi összefüggéseire vonatkozó, korábban össze nem illesztett kutatási területeket integrálásáért.
Irodalmi	Jean-Marie Gustave Le Clézio (Franciaország)	A szakítás, a poétikai kaland és az érzéki elragadtatás írói értékeinek megjelenítéséért.
Kémiai	Simomura Oszamu (Japán), Martin Chalfie (USA), Roger Y. Tsien (USA)	A zöld fluoreszcens protein felfedezéséért és hasznosításáért.
Orvosi-fiziológiai	Harald zur Hausen (Németország), Francoise Barré-Sinoussi (Franciaország), Luc Montagnier (Franciaország)	A német kutató a méhnyakrákot okozó vírustörzsek felfedezésért nyeri el díjat, a két francia virológus pedig a HIV-vírus 1983-as felfedezéséért.

Érdekességek

2008 egy másodperccel hosszabb a szokásos évnél, szökőmásodpercet iktattak be, hogy az órák lépést tarthassanak a Föld forgásának lassulásával. Ilyen 1972-ben történt először, a jelenlegi a 24. alkalom, hogy egy másodperccel hosszabb az év.

Külső források

Források

• National Geographic.hu - Minek az éve 2008?
• Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda - Hamarosan elkészül a magyar nyelv múzeuma