Kecskéd

	Kecskéd
	Kecskéd látképe légifelvételen
	; Kecskéd címere
	; Kecskéd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Járás	Oroszlányi
Jogállás	község
Polgármester	Grúber Zoltán
Irányítószám	2852
Körzethívószám	34
	Népesség
Teljes népesség	1990 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	179,6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	11,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kecskéd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 31′ 23″, k. h. 18° 18′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 23″, k. h. 18° 18′ 25″
	Kecskéd Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
	Kecskéd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskéd témájú médiaállományokat.

Kecskéd (németül Kätschka) község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő település. A szomszédos Környe 4, Kömlőd 6, Tatabánya 11, míg Tata 17 km távolságra található a falutól. A legközelebbi város Oroszlány, amely 5 km-re található.

Vonattal megközelíthető a Tatabánya–Oroszlány-vasútvonalon (Kecskéd alsó megállóhely) (Korábban a Tatabánya–Pápa-vasútvonalon is volt a falunak megállója (Kecskéd megállóhely), de 2007. március 4. óta itt nincs személyforgalom).

Kecskéd közelében fekszik egy kisgépes repülőtér (ICAO-kód: LHKD), amely jelenlegi üzembentartója a Tatabányai Oldtimer Aero Club. A repülőtéren vitorlázó-, motoros,- és sárkányrepülő tevékenység zajlik.

Története[szerkesztés]

Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora és késő bronzkori, római kori leletek kerültek itt elő a földből.

Itt, és a szomszédos Környén keresztül húzódott egy ókor-i római erődvonal, és valahol Kecskéd és Környe közelében állt a Quirinium nevű római erőd (vár).

A település nevére középkori adat nem maradt, illetve Dad és Ondód (Pusztavám) között említik a korabeli adatok Csetke (Csetkéd) települést, melynek nevét az 1238-as oklevelek Chetke néven írták.

Csetke (Csetkéd) A Csák nemzetség alapította Vérteskeresztúr-i (Vértesszentkereszt) monostor birtoka volt.

1326-ban a Csák nemzetségbeli István fiai Péter és István cserébe átadták Károly Róbert királynak. E Csetke települést Dad és Ondód között sorolták fel. Ma Dad mellett Kecskéd falut találjuk, így lehet, hogy nevét népetimológiai torzulás hozta létre Csetkéd-ből.

A települést a királyi pásztorok lakóhelyeként említik, a gesztesi vár tartozékaként tartják számon.

1379-ben Zsigmond király birtoka a terület.

A török időkben a környező településekhez hasonlóan hosszú ideig elhagyott puszta volt, mindaddig, amíg az Esterházyak birtokába került.

A községet és a környező településeket az Esterházy család vásárolta meg. Kecskédet gróf Esterházy József telepítette be német telepesekkel.

A korabeli (1700-as évek) feljegyzések a környék több mint tízezer kiváló gyümölcsfájáról és híres juhtenyészetéről írnak.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 20,6% németnek mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 4,3%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,6% (24,9% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

1990-ben Kecskéden helyezték forgalomba – az országban másodikként – a BHG által fejlesztett, ER256 típusjelű, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot. A központ teljes kapacitása 400 előfizető volt.