Charles E. Osgood

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Charles Egerton Osgood (1916. november 20. – 1991. szeptember 15.) amerikai pszichológus, a University of Illinois at Urbana–Champaign professzora. Legismertebb munkája a szemantikus differenciál módszer kidolgozása. A Review of General Psychology egy 2002-ben publikált felmérése alapján a 20. század 40. legidézettebb pszichológusa.[1]

Életútja[szerkesztés]

Massachusetts államban, Somerville-ben született és már gyermekkorában érdeklődést mutatott a szavak jelentésének tanulmányozása iránt. A középiskola befejezése utána a Dartmouth University hallgatója lett, azzal a céllal, hogy újságíró legyen belőle, azonban másodévesként elhatározta, hogy inkább pszichológiával szeretne foglalkozni. 1939-ben, BA diplomája megszerzése után összeházasodott Cynthia Luella Thorntonnal, akitől később két gyermeke (Philip Thornton és Gail Ruth) született. Tanulmányait a Yale Egyetem pszichológiai karán folytatta, ahol Robert Sears asszisztense lett. A karrierje gyorsan ívelt felfelé, PhD disszertációja nyomán két cikke is megjelent a Journal of Experimental Psychology és a Psychological Review folyóiratokban, majd professzorasszisztensi állást kapott a University of Connecticuton. 1949-ben docensi pozíciót ajánlott neki University of Illinois at Urbana–Champaign együtt egy részmunkaidős kutatói pozícióval, a frissen alapított Institue of Communication Researchnél. Az intézet alapítója, Wilbur Scramm 1957-es távozása után Osgood lett az intézet igazgatója 1965-ig. 1989-ben Korszakov-szindróma alakult ki nála, ami súlyos anterográd amnéziával is járt, ami miatt néhány évvel később nyugdíjba kellett vonulnia.[2]

Munkássága[szerkesztés]

Munkásságára legnagyobb hatással a neobehaviorista Clark Hull tanuláselmélete volt, 1953-ban megjelent tankönyve, a Method and Theory in Experimental Psychology a Hull-követők egyik legfontosabb műve.[3] Jelentéstani kutatásai során alkotta meg a szemantikus differenciál módszert, ami egy mérőeszköz a fogalmak konnotatív jelentésének mérésére. A módszer magyar változatát Putnoky Jenővel együtt készítette. Kollégáival együtt megalkotta kongruitás-elméletét, illetve foglalkozott még béketanulmányokkal, aminek egyik eredménye a GRIT módszer kidolgozása.[4]

Díjai[szerkesztés]

  • 1960. Award for Distinguished Scientific Contributions (az Amerikai Pszichológiai Társaság díja)
  • 1962. Az Amerikai Pszichológiai Társaság elnöke
  • 1971. Kurt Lewin Memorial award (a Society for Psychological Study of Social Issues díja)
  • 1972. A National Academy of Sciences tagjává nevezték ki
  • 1976. A Peace Science Society elnöke

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Haggbloom, S. J., Warnick, R., Warnick, J. E., Jones, V. K., Yarbrough, G. L., Russell, T. M., et al. (2002). The 100 most eminent psychologists of the 20th century. Review of General Psychology, 6(2), 139–152.
  2. Brewer, W. F. (1994). Charles Egerton Osgood: 1916-1991. The American Journal of Psychology, 107(4), 582-596
  3. Pléh Csaba, (2010) A lélektan története, Osiris Kiadó 516-519. o.
  4. Smith, E. R. & Mackie, D. M. (2001) Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest