Párizs

Párizs
Párizs címere Párizs zászlaja
Mottó: Fluctuat nec mergitur (latin, magyarul: „Hánykolódik, de el nem süllyed”)'
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Île-de-France
Megye	Párizs (megye)
Kerületei	20 kerület
Névadó	Parisii (törzs)
Alapítás éve	i. e. 3. század
Polgármester	Anne Hidalgo (Szocialista Párt) (2014–2020)
INSEE-kód	75056
Irányítószám	75001-75020 és 75116
Körzethívószám	1
Testvérvárosok	Lista Róma
Népesség
Teljes népesség	2 206 488 fő (2015)
Népsűrűség	20 934,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	33 m
Terület	105,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Párizs Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 24″, k. h. 2° 21′ 03″48.856666666667, 2.3508333333333
Párizs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Párizs témájú médiaállományokat.

Párizs (franciául: Paris, latinul: Lutetia, vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa. Az ország északi részén, a Szajna folyó partján terül el, az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja 2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlált.

A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma is a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a művészetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A Région Parisienne Franciaország legfejlettebb területe, gazdaságának központja: 2006-ban 500,8 milliárd euróval a francia bruttó hazai termék egynegyedét adta. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az OECD, az ESA és az ICC is párizsi központú.

A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében, évi több mint 30 millió látogatóval.

Az Economist Intelligence Unit 2011-es rangsora szerint a világ 16. legélhetőbb városa.

Történelme

Lásd még: Párizs története, Párizs kronológiája

A legjelentősebb régészeti kutatások a 12. kerületben történtek, ahol 1991-ben rengeteg lelet került elő, köztük a legkorábbi állandó emberi létre utalók is. A Bercy környékén végzett ásatások során egy i. e. 4200-ból fennmaradt vadászfalu nyomait tárták fel nagy mennyiségű sírmelléklettel (köztük fa pirog, agyagedények, íjak, nyilak és más, kőből és csontból készült használati tárgyak).

Az őskori település és a gallo-román kor között Párizs története teljes homályba merül. Mindössze annyi ismeretes, hogy a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta a területet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot. A legelfogadottabb nézet i. e. 250 és i. e. 200 körülre teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert. A város elhelyezkedésével kapcsolatban is csak találgatni lehet. Korábban a Cité szigetére gondolták a gall település helyét, ám ott minden lelet elpusztult a metró építése folyamán. Más feltételezések szerint a Szent Lajos-szigeten lehetett a város, de akár azzal szemben – a mai bal parton – is elterülhetett. A legújabb, sokszor vitatott hipotézis a Valérien-hegyre teszi az ókori települést.

Lutetia egyik termája, a Cluny fürdő

I. e. 52-től, miután Labienus gall helytartó elfoglalta a várost, az a Lutetia (gallosítva Lutèce) nevet kapta, a főváros szerepe pedig egyértelműen Lugdunum Sequanorumra (a mai Lyon) hárult. Az i. e. 1. századi római város a Szajna bal partján, pontosabban a mai Saint-Germaine körút, a Val-de-Grâce és a Rue Descartes által határolt területen a Luxemburg-kertig terült el. Központja a mai Rue Saint-Jacques mellett feküdt. A város egy római kori vidéki város létesítményeivel volt ellátva, színházzal, palotákkal, fürdőkkel, fórummal és amfiteátrummal rendelkezett. A várostól délre találták meg a temető nyomait.

Párizs a 4. században vette fel mai nevét a valaha ott élő parisius törzsről (többesszámban: Parisii). 508-ban Klodvig a rómaiak felett aratott győzelme után ide helyezte birodalma központját. A 6. századtól egy kultikus hely is ismert a városban a mai Saint-Gervais templom helyén. A 8. században a vikingek támadása ellen erődrendszert építettek a Cité-sziget körül, amelyet a 9. században a Szajna jobb partjára is kibővítettek, megvédendő a Saint-Gervais és a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti városrészeket 885-ben a normannok elpusztították. Capet Hugó 987-es trónra kerülésekor, a Capeting-dinasztia uralmának kezdetén, Párizs Orléans mellett a Nyugati Frank Királyság legjelentősebb városa volt.

Párizs ábrázolása az 1493-as Nürnbergi Krónikában

A település a 11. században kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a 12 és 13. században gyors ütemű fejlődésnek indult, mivel fokozatosan királyi székhely lett; 1108-ban VI. Lajos király, majd II. Fülöp Ágost költözött a városba. Az ő uralkodása alatt épült fel Párizs sok jelentős létesítménye, mint az első Louvre, amely akkor még erődítmény volt, több templom, köztük a Notre-Dame székesegyház. A bal parti iskolákból létrejött a Sorbonne, a legkorábbi egyetem, amely korai növendékei közt tartják számon Albertus Magnust és Aquinói Szent Tamást. A középkorban a fekete halál időszakát kivéve Párizs egy kereskedelmi, kulturális és tudományos központ szerepét töltötte be. XIV. Lajos 1682-ben a mozgalmas városból Versailles-ba helyezte át a királyi székhelyet, majd átalakíttatta a Louvre-t.

XV. Lajos alatt épült ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola a Mars-mezőn, a Pénzügyi és az Igazságügyi Palota. XVI. Lajos három új városépítési rendelkezést tett; szabályozta az utak szélességét 9,75 méterben, 1784-ben új városfalat építtetett mur des fermiers généraux néven (nagyrészt ennek vonalával esik egybe a mai 2-es és 6-os metró), illetve leromboltatta a Szajna hídjain épült valamennyi lakóházat.

A Bastille börtönének megrohamozása 1789. július 14-én

1789. július 14-én a Bastille lerombolása és az asztalosok Saint-Antoine külvárosi felkelése volt a Francia forradalom kitörési mozzanata. 1793 és 1794 között, a Jakobinus diktatúra idején a városban szinte mindennapossá váltak a vérengzések.

I. Napóleon császár elképzelése az volt, hogy Párizsnak kell a legszebb városnak lenni. Uralkodása idején a település radikális változásokon esett át, új utak, hidak, rakpartok, teljes városrészek, vágóhidak, templomok, főútvonalak épültek, elkészült a Diadalív, mai helyére került az Obeliszk, sőt új vízhálózat is létrejött a városban, miután új csatornák, víztározók és közkutak létesültek Párizsszerte. A Bourbon-restauráció idején épült ki a Saint-Germaine arisztokrata negyed.

1860-ban a város utoljára növelte jelentősen a területét, amikor is Auteuil-t, Passyt, Les Batignolles-t, Montmartre-ot, La Chapelle-t, La Villette-et, Belleville-t, Charonne-t, Bercyt, Vaugirard-t és Grenelle-t hozzácsatolták, és így a városnak húsz kerülete lett. 1870-ben, a porosz–francia háborút lezáró békét Párizsban kötötték meg, és kikiáltották a Második Köztársaságot.

Vendôme tér (1900 körül)

1871. március 22-én Párizs munkássága felkelt a poroszbarát vezetés ellen, kikiáltották a Párizsi kommünt, mely 91 napon át védte hősiesen Párizst a poroszok ellen. A kormány és a kommün katonáinak küzdelmei során 20 000 párizsi polgár veszítette életét. A kommün harcai során Párizs színe-java elpusztult; a Rue de Rivoli házait és a Tuileriák palotáját a kommünárdok fölgyújtották, a Városháza is porig égett.

A későbbiekben Párizs több világkiállítás székhelye is volt. Ezekhez épült 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ban pedig a párizsi metró, mikor a metropolisz a nyári olimpia színhelye volt. Mindezek mellett 1910-ben óriási árvíz pusztított végig a városban.

A Montmartre negyed egy 1925-ből származó képeslapon

Az első világháborút lezáró békét Párizs környéki kastélyokban kötötték meg. A második világháborúban, 1940 és 1944 között Párizs német megszállás alatt volt, míg a szövetséges csapatok érkezésének hírére 1944. augusztus 19-én lázadás nem kezdődött a városban. Dietrich von Choltitz generális, a párizsi helyőrség parancsnoka, 1944. augusztus 25-én kapitulált, megtagadva a város teljes lerombolására szólító, Adolf Hitlertől kapott parancsot.

A háború után Párizs rohamosan fejlődött; a La Défense-hez hasonló hatalmas üzleti negyedek épültek. Felépült a Parc de la Villette, a Pompidou központ és a 209 méter magas Tour Montparnasse. Jelentősen kibővítették a metrót, megépítették a RER hálózatot. Az 1970-es években a belső területekről az ipari létesítményeket a külvárosokba költöztették. 1968 májusában a párizsi fiatalok lázadozni kezdtek a Latinnegyed területén az egyre növekvő társadalmi különbségek miatt. 1976-ban a francia állam kisebb fokú függetlenséget engedett Párizsnak, ahol az első polgármester Jacques Chirac lett. Helyére 1995-ben Jean Tiberi került. Őt 2001-ben Bertrand Delanoë követte, aki radikálisabb politikájával a tömegközlekedést támogatva felvette a harcot a városi autósok ellen; számos busz- és bicikliútvonalat hozatott létre, megépíttette az első villamosvonalakat. 2005-ben és 2007-ben a város külvárosaiban lázadások törtek ki.

Földrajz

Párizs domborzata és vizei

Párizs Franciaország északi, középső részén, a Szajna északi kanyarulatánál fekszik. Ezen a szakaszon két sziget található: az Île Saint-Louis és a nagyobb Cité-sziget. Ez utóbbinál alakult ki a város legrégebbi része. Párizs folyója a La Manche csatornába torkollik, ami folyásirányban 375 km távolságot jelent. Párizs a Szajna mindkét partja mentén nagy területet foglal el..

Összességében Párizs sík vidéken terül el, legalacsonyabb tengerszint feletti magassága 35 m. Párizs rendelkezik néhány jellegzetes, kiemelkedő ponttal, amik közül a legmagasabb a Montmartre, ami 130 m magasságot jelent.

Az olyan erdős területek nem számítva, mint a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes, Párizs nagyjából ovális alakú területe 87 km². Ezt egy mintegy 35 km hosszúságú körgyűrű határolja, a Boulevard Périphérique. A város legutóbbi legnagyobb bővülése 1860-ban volt, amikor a környező területekből hozzácsatoltak, ekkor alakult ki a ma ismert modern formája.

1929 óta a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes parkerdők hivatalosan is Párizshoz tartoznak, amikkel együtt a területe 105 km²-re nőtt.

Párizs nulla-kilométerétől számítva (ami a városban található Notre-Dame-székesegyház előtt van) Párizs távolsága Londontól közúton 450 km délkeleti irányban, Calais-tól délre 287 km, Brüsszeltől délnyugatra 305 km, Marseille-től északra 774 km, Nantes-től északkeleti irányban 385 km és Rouen-től délkeleti irányban 135 km.

Éghajlat

Párizs éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	16,1	21,4	25,7	30,2	34,8	37,6	40,4	39,5	36,2	28,4	21,0	17,1	40,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	6,9	8,2	11,8	14,7	19,0	22,7	25,2	25,0	20,8	15,8	10,4	7,8	15,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,5	2,8	5,1	6,8	10,5	13,3	15,5	15,4	12,5	9,2	5,3	3,6	8,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−14,6	−14,7	−9,1	−3,5	−0,1	3,1	6,0	6,3	1,8	−3,1	−14,0	−23,9	−23,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	54	44	49	53	65	55	63	43	55	60	52	59	650
Havi napsütéses órák száma	56	87	130	174	202	219	239	220	171	127	75	50	1749
Forrás: Meteo France (angolul)

Népesség

Párizs népességszám-változása 1801 és 1926 között
1801	1851	1881	1926
547 800	1 053 000	2 240 000	2 871 000

Párizs népessége 2005-ös becslések alapján 2 153 600 fő volt, mindez közel 105,4 km² területen. Ahogy az a nagy népsűrűségi adatból kitűnik, népesedési változásai nem követik más nyugati városokét. Egyrészt területe jóval kisebb, mint bármely más európai metropoliszé, mivel csak a tényleges belváros tartozik a városhoz. A város népsűrűsége igen nagy – az egyéb belvárosokkal összehasonlítva is – a New York-i Manhattan után a legsűrűbben lakott nyugati típusú belváros.

A nagy népsűrűség a városból elköltözők hullámát kompenzáló nagy számú bevándorlók miatt adódik. A városban élők 19,4%-a Franciaországon kívül született, 4,2%-a pedig kevesebb mint 10 éve rezidens az országban. A francia főváros több súlyos problémája (például bűnözés, munkanélküliség) is a bevándorlók nagy számával magyarázható.

Közigazgatása

Az 1964-ben elfogadott és 1968-ban hatályba lépett közigazgatási módosítás értelmében a Seine (75) megyét négy részre (Hauts-de-Seine, Seine-Saint-Denis, Val-de-Marne és Párizs) bontották, így Párizs önálló megye és városi önkormányzat egyben. Más francia nagyvárossal ellentétben így a környező külvárosoktól teljesen függetlenül működik.

Azonban ez azt is jelenti, hogy Párizs sokkal inkább függ az államtól, mint más francia város. Polgármestert is csak 1976 óta választhat, illetve pár közlekedési rendőrön kívül, önálló rendészeti szerve nincs.

A párizsi lakosok a húsz kerület önkormányzati testületét választják meg, amely kijelöli a kerületi polgármester személyét. Minden egyes kerületben bizonyos számú képviselőt választanak a Városi Önkormányzati testületbe is, amely Párizs polgármesterét választja meg, illetve ellátja a város és a megye irányítását is.

Párizs kerületei

Városkép

Párizs a feltevések szerint két szajnai szigeten, a Cité-szigeten és a Szent Lajos-szigeten terült el. Innen a Szajna mindkét partján terül el maga a város 1860-ban meghúzott határai közt, amelyet a 32 kilométer hosszú külső körút határoz meg. Az előbbi ovális formájú területen túl Párizs további két parkos területet is magáénak tudhat: a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes ligeteket.

A városban további parkok is működnek (mint a Luxemburg-kert, a Jardin des Tuileries, a Parc de la Villette vagy a Parc de Belleville), de sok ház tetején is találni fás területeket.

Párizs fő folyója a Szajna, amely egy körívben folyik át délkeletről délnyugatra a városon. Így az északi Jobb Part kétszer akkora kiterjedésű, mint a déli Bal Part. Két kisebb folyó is húzódik a városban: a Bièvre, amely délről folyik a felszín alatt Párizsba és a Saint-Martin csatorna, amely északkelet felől részben lefedve érkezik a Szajnához.

A városban több kisebb domb is a található, melyek közül a jelentősebbek: a Montmartre és a Buttes-Chaumont a jobb parton, a Butte aux Cailles és a Sainte-Geneviève-hegy pedig a bal parton.

Párizs látképe a 210 méter magas Montparnasse-toronyból

Közlekedés

Párizs nemzetközi közlekedési csomópont, ahol az összes közlekedési mód világszintű minőségben képviseli magát. A város két nagy nemzetközi reptere az Orly és a Charles De Gaulle.

A központja Franciaország vasúthálózatának is, a TGV járatok innen hálózzák be az egész országot, de ez a kiindulópontja a London irányába járó Eurostar és a Benelux-államok felé közlekedő Thalys vonatoknak is.

Párizsban több főpályaudvar található:

• Gare du Nord
• Gare de l'Est
• Gare de Lyon
• Gare d'Austerlitz
• Gare Montparnasse
• Gare Saint-Lazare

Jelentős csomópont maradt az autópálya-hálózatban is, a franciaországi 0 kilométerkő is a városban található (a Notre-Dame-székesegyház előtt), ám az átmenő forgalom számára a várost elkerülő körgyűrű ajánlott, mivel annál beljebb a forgalom óriási és nagyon lassú.

A városon belüli tömegközlekedés alapvetően metrón történik, amely 14 vonalon jár, és behálózza a város minden pontját. Továbbá sok autóbusz is gazdagítja a város közlekedését, amelyek a főbb gócpontokat kötik össze legtöbbször igen kanyargós útvonalon. A város határában mostanság több villamosvonal épült. Az agglomerációval öt RER vonal köti össze Párizst, amelyek egyben a városban gyorsvasútként is szolgálnak. A városi tömegközlekedést a világ legnagyobb hasonló cége, az RATP üzemelteti.

Látnivalók

Párizs egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb épített látnivaló található.

Épületek

La Madeleine

Sacré Cœur-székesegyház

Az Invalidusok házának dómja

• Eiffel-torony
• Arc de Triomphe – (Diadalív) a Place de Charles de Gaulle közepén lévő műemlék, Franciaország dicsőségének és a csatában elesettek emlékére
• Les Invalides – I. Napóleon és több hadvezér síremléke
• Conciergerie – középkori börtön
• Palais Garnier – a párizsi opera
• Notre-Dame székesegyház a Cité-szigeten
• Sacré Cœur-székesegyház
• Samaritaine – 20. század elején épített áruház
• Sorbonne – a középkorban alapított párizsi egyetem
• Szabadság-szobor – a New York-i kisebb változata
• Panthéon – templom, a legnagyobb franciák nyugvóhelye
• Sainte-Chapelle – 13. századi, gótikus kápolna
• Église de la Madeleine (Madeleine-templom, épült 1764-1842)
• Saint-Vincent-de-Paul-plébániatemplom
• Saint-Jacques torony
• Palais-Royal (palota)
• Városháza (Hôtel de Ville)
• Párizsi Nagymecset

Múzeumok

• Louvre – Franciaország legnagyobb múzeuma a 19. század előtti alkotások számára
• Musée d’Orsay – volt vasúti pályaudvar, ma az impresszionista és újabb alkotások kiállítóhelye
• Centre Georges Pompidou (Beaubourg) – Kortárs Művészeti Múzeum, óriási közkönyvtár
• Musée Rodin – francia szobrászok alkotásai
• Musée du Montparnasse – a montparnasse-i művészek élettörténetének bemutatása
• Musée de Montmartre - a Montmartre történetét és művészeit bemutató gyűjteménnyel
• Musée Cluny (Musée National du Moyen-Age) – a középkori műalkotások gyűjteménye
• Musée Picasso – közel 3000 Pablo Picasso képpel és saját magángyűjteménnyel
• Természettudományi Múzeum (Musée d'Histoire Naturelle)

Egyéb

• Champs-Élysées – Párizs „főutcája”
• Montmartre – történelmi negyed a Szajna bal partján, a legjelentősebb művésznegyed, Sacré-Cœur
• Montparnasse – történelmi negyed a Szajna bal partján, műtermek, művészkávézók
• Rue de Rivoli – bevásárlóutca
• Place de la Concorde (korábban: Place de la Revolution) – Champs-Élysées végén, az Obeliszk helye
• Place de la Bastille – a Bastille börtön helye a francia forradalom idejéig, ma tágas, nagy forgalmú tér
• Párizs csatornahálózata
• Les Halles – óriási bevásárlóközpont
• Le Marais – divatos negyed a Szajna jobb partján, jelentős homoszexuális és zsidó lakossággal
• Áruházak:
  • Galeries Lafayette
  • Printemps áruház
• Szállók:
  • Hôtel de Crillon, Place de la Concorde
  • Hôtel George V, Avenue Georges V
  • Hôtel Ritz Paris, Place Vendôme
• Szórakozóhelyek:
  • Fauchon
  • Berthillon fagylaltozó
  • Moulin Rouge
• Temetők – Napóleon parancsára létesítették az új párizsi temetőket a 19. század elején, számos francia és külföldi híres ember nyughelye található ezekben a temetőkben:
  • Père-Lachaise temető (Cimetière du Père-Lachaise)
  • Montparnasse-i temető (Cimetière du Montparnasse)
  • Montmartre-i temető (Cimetière de Montmartre)
  • Batignolles-i temető (Cimetière des Batignolles)
  • Passyi temető (Cimetière de Passy)

Látnivalók Párizs környékén

• Versailles – XIV. Lajostól kezdve a francia királyok lakhelye
• La Défense – modern üzleti negyed Párizstól nyugatra, benne: Grande Arche
• La Villette (Parc Astérix) – modern szórakoztató negyed Párizstól északkeletre
• Disneyland
• Saint-Denis-székesegyház – a legtöbb francia uralkodó temetkezési helye

Testvérvárosai

Párizs csak Róma városával kötött 1956-ban testvérvárosi egyezményt. („Csak Róma méltó Párizsra; csak Párizs méltó Rómára.”)

„Partnervárosi”, illetve „barátsági és együttműködési” kapcsolatot tart fenn további 50 várossal.

• Kiotó, Japán (1958)
• Tokió, Japán (1982)
• Kairó, Egyiptom (1985)
• Ammán, Jordánia (1987)
• Szanaa, Jemen (1987)
• Berlin, Németország (1987)
• Szöul, Dél-Korea (1991)
• Moszkva, Oroszország (1992)
• Bejrút, Libanon (1992)
• Jakarta, Indonézia (1995)
• Chicago, Amerikai Egyesült Államok (1996)
• Québec, Kanada (1996)
• San Francisco, Egyesült Államok (1996)
• Santiago de Chile, Chile (1997)
• Rijád, Szaúd-Arábia (1997)
• Peking, Kína (1997)
• Prága, Csehország (1997)
• Tbiliszi, Grúzia (1997)
• Szentpétervár, Oroszország (1997)
• Lisszabon, Portugália (1998)
• Szófia, Bulgária (1998)
• Kuvaitváros, Kuvait (1998)
• Sydney, Ausztrália (1998)
• Jereván, Örményország (1998)
• Mexikóváros, Mexikó (1999)
• Varsó, Lengyelország (1999)
• Buenos Aires, Argentína (1999)
• Washington, Amerikai Egyesült Államok (2000)
• Madrid, Spanyolország (2000)
• Athén, Görögország (2000)
• London, Egyesült Királyság (2001)
• Porto Alegre, Brazília (2001)
• Genf, Svájc (2002)
• Algír, Algéria (2003)
• São Paulo, Brazília (2004)
• Rabat, Marokkó (2004)
• Casablanca, Marokkó (2004)
• Tunisz, Tunézia (2004)
• Koppenhága, Dánia (2005)
• Montréal, Kanada (2006)
• Phnompen, Kambodzsa (2007)
• Rio de Janeiro, Brazília (2009)
• Jerikó, Palesztina (2009)
• Isztambul, Törökország (2009)
• Doha, Katar (2010)
• Tel Aviv-Jaffa, Izrael (2010)
• Rámalláh, Palesztina (2011)
• Dakar, Szenegál (2011)
• Amszterdam, Hollandia (2013)

További információk

• Párizs hivatalos honlapja
• Párizs nevezetességeinek élő megtekintése
• A régi Párizs
• Párizs képekben
• Paris Travel Tour
• FromParis – képek
• Párizs látnivalói, nevezetességei fényképeken
• Párizs – fényképgaléria
• Párizs magyar nyelvű útikalauz
• Párizs.lap.hu - linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Párizs kerületei
• Párizsi békeszerződések

Előző: Nyugat-Berlin

Európa kulturális városa 1989

Következő: Glasgow

• A Wikimédia Commons tartalmaz Párizs témájú médiaállományokat.

• A magyar Wikidézet további idézeteket tartalmaz Párizs témában.