1896
| 1896 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1896 |
| Ab urbe condita | 2649 |
| Bahái naptár | 52 – 53 |
| Berber naptár | 2846 |
| Bizánci naptár | 7404 – 7405 |
| Buddhista naptár | 2440 |
| Burmai naptár | 1258 |
| Dzsucse-naptár | -15 |
| Etióp naptár | 1888 – 1889 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1951 – 1952 |
| Shaka Samvat | 1818 – 1819 |
| Kali-juga | 4997 – 4998 |
| Holocén naptár | 11896 |
| Iráni naptár | 1274 – 1275 |
| Japán naptár | 2556 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4592–4593 |
| Kopt naptár | 1612 – 1613 |
| Koreai naptár | 4229 |
| Muszlim naptár | 1313 – 1314 |
| Örmény naptár |
1345 ԹՎ ՌՅԽԵ |
| Thai szoláris naptár | 2439 |
| Zsidó naptár | 5656 – 5657 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek
Évek: 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899 – 1900 – 1901
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- március 1. – Az aduai ütközetben a Makonnen herceg parancsnoksága alatt lévő abesszin erők a teljes olasz gyarmati hadsereget szétverik.[1]
- április 11. – Hajós Alfréd Athénban, az első újkori olimpiai játékokon aranyérmet szerez 100 méteres, továbbá 1200 méteres gyorsúszásban, és az olimpiák történetében ekkor hangzik fel először az "Isten, áldd meg a Magyart".
- május 2. – A király megnyitja a Városligetben az ezredévi kiállítást, s átadják a forgalomnak a földalatti vasutat.
- június 8. – Az országgyűlés ünnepi ülése az új Országháza Kupolacsarnokában. Ezredévi ünnepi felvonulás a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országháza elé (az eseményről készült az első magyarországi mozgófilmfelvétel).
- augusztus 31. – Ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat.
- szeptember 6. – Megnyílik a szegedi Anna fürdő.
- szeptember 11. – Megindul a vezetékes ivóvízszolgáltatás Kolozsváron.
- október 4. – Átadják a forgalomnak a budapesti Ferencz József hidat (mai Szabadság híd).
- október 26. – Az addisz-abebai békeszerződés megkötése, mely az első olasz–abesszin háború végét jelenti. (A háború az Olasz Királyság vereségével végződik, míg Abesszínia egészen 1936-ig megőrzi függetlenségét.)[1]
- szeptember 27. – Ünnepélyes keretek között átadják a forgalomnak a Vaskapu-csatornát az érdekelt három ország – Magyarország, Szerbia, Románia – uralkodóinak jelenlétében. (Megépítésével Magyarország nemzetközi jelentőségű vízépítési kötelezettségét teljesítette, hiszen az 1878. évi berlini szerződés ezt a munkálatot a Monarchiára bízta, s belső megállapodás alapján a magyar állam egyedül vállalta a kivitelezést.)[2]
- november 3. – Átadják a forgalomnak az Újpesti vasúti hidat.
- december 23. – II. Abdul-Medzsid szultán első házassága H. H. Shahsuvar Bash Kadin Effendivel.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- február – Elnöki választások Oranje Szabadállamban.
- az év folyamán –
- Megépül Magyarország első vízierőműve Ikerváron.
- A honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplése (1896-os millenniumi ünnepségek).
- A Kościuszko-felkelésről szóló Racławicei körképet Magyarországra hozzák és kiállítják a Városligetben.
Az év témái[szerkesztés]
1896 a filmművészetben[szerkesztés]
- január – Az Amerikai Egyesült Államokban Charles Francis Jenkins és Thomas Armat kifejlesztik a Vitascope nevű vetítőt. Armat elkezd dolgozni Thomas Edison-al, hogy Vitascope-okat gyártsanak.
- április 16. – A Thomas Edison által alapított társaság New Yorkban megrendezi az amerikai első mozielőadást. Thomas Edison és Thomas Armat Vitascope-ját használják.
- május 10. – Budapesten a Royal Szállóban Lumière-ék megbízottja megrendezi az első fél órás mozielőadást.
- október 1. – A Pathé testvérek megalapítják a Pathé Frères céget.
- William Selig megalapítja a Selig Polyscope Company Chicagóban.
- Georges Méliès első megrendezett, kitalált történetű filmjei: Kártyajáték, Egy hölgy eltüntetése stb.
- A vonat érkezése rendező: Lumière fivérek
- A csók rendező: William Heise
1896 az irodalomban[szerkesztés]
- december 10. – Aurélien-Marie Lugné-Poe, a Théâtre de l'Œuvre igazgatója bemutatja Alfred Jarry Übü király című darabját. (A mű bemutatója órjási botrányt keltett, a második előadás után levették a műsorról.)[3]
1896 a zenében[szerkesztés]
1896 a tudományban[szerkesztés]
- január 5. – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír megjelenik a bécsi Neue Freie Presse újságban.
- Jacques Hadamard és Charles-Jean de La Vallée Poussin bebizonyítja az analitikus számelmélet egyik legfontosabb eredményét, a prímszámtételt[4]
1896 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1896 a sportban[szerkesztés]
1896 a jogalkotásban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 2. – Dziga Vertov, szovjet filmrendező († 1954)
- január 26. – Ittebei Kiss József, a Császári és Királyi Légierő legeredményesebb magyar pilótája († 1918)
- január 27. – Agustín Muñoz Grandes spanyol tábornok, falangista politikus, a Kék Hadosztály parancsnoka († 1970)
- február 2. – Gergely Sándor, író, újságíró († 1966)
- február 2. – Kazimierz Kuratowski lengyel matematikus, az MTA tagja († 1980)
- február 9. – Szügyi Zoltán vezérőrnagy, a Szent László hadosztály parancsnoka († 1967)
- február 21. – Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője († 1922)
- március 3. – Horváth Endre, grafikusművész, bélyegtervező († 1954)
- április 16. – Makláry Zoltán Kossuth-díjas magyar színész († 1978)
- május 19. – Várkonyi Nándor író, szerkesztő, kultúrtörténész († 1975)
- június 6. – Italo Balbo, fasiszta politikus, légügyi miniszter († 1940)
- június 7. – Nagy Imre politikus, miniszterelnök († 1958)
- augusztus 3. – Iona Emmanuilovics Jakir szovjet tábornok, katonai reformer († 1937)
- augusztus 4. – Lengyel József író († 1975)
- augusztus 9. – Jean Piaget svájci pszichológus († 1980)
- augusztus 14. – Albert Ball angol vadászpilóta az I. világháborúban († 1917)
- augusztus 16. – Ruzicskay György festőművész († 1993)
- augusztus 18. – Laziczius Gyula nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1957)
- augusztus 28. – Márton Áron erdélyi püspök († 1980)
- szeptember 1. – Sass Árpád festő († 1957)
- szeptember 9. – Kozma István honvéd altábornagy († 1951)
- szeptember 15. – Alekszej Innokentyjevics Antonov, szovjet hadseregtábornok († 1962)
- szeptember 17. – Pátzay Pál, magyar szobrászművész, éremművész († 1979)
- szeptember 24. – F. Scott Fitzgerald, amerikai író († 1940)
- november 6. – Ecker Ferenc Kossuth-díjas mérnök, feltaláló († 1978)
- november 14. – Pataky Kálmán, magyar operaénekes († 1964)
- november 23. – Klement Gottwald, kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke († 1953)
- december 1. – Georgij Konsztantyinovics Zsukov, szovjet hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, az SZKP KB tagja, honvédelmi miniszter († 1974)
- december 12. – Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
- december 21. – Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij szovjet és lengyel marsall, Lengyelország honvédelmi minisztere († 1968)
- december 30. – Erdélyi József, költő († 1978)
Halálozások[szerkesztés]
- január 8. – Paul Verlaine francia költő (* 1844)
- január 21. – Karvasy Ágoston jogtudós, közgazdász, az MTA tagja, az első magyar nyelvű állam- és gazdaságtudományi áttekintések szerzője (* 1809)
- január 29. – Beöthy Zsigmond költő, író, bíró, jogtudós (* 1819)
- február 18. – Kápolnai Pauer István katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, az MTA tagja (* 1833)
- március 28. – Csutak Kálmán 1848–1849-es honvédezredes (* 1820)
- november 1. – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819)
- november 4. – Orbán József magyar pedagógus (* 1818)
- november 16. – Színi Károly magyar író, újságíró, néprajzkutató (* 1829)
- november 18. – Hazslinszky Frigyes Ákos botanikus, mikológus, az MTA tagja (* 1818)
- december 3. – Erkel László zongoraművész, karnagy (* 1844)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Litván Dániel: Naptárlapok. Megkötik az addisz-abebai szerződést. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VI. évf., 10. sz., 10. p. – 2016. október
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1883–1918.” 6-7. szám, 51. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP–JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 316-317. oldal
- ↑ [1][halott link]
