Princetoni Egyetem

Princetoni Egyetem (Princeton University)
Alapítva	1746
Hely	Amerikai Egyesült Államok, Princeton
Mottó	Dei sub numine viget (Isten hatalma alatt virágzik)
Típus	magánegyetem
Campus területe	2,4 km²
Oktatók száma	1100 fő
Tanulólétszám	6885
Elhelyezkedése
Princetoni Egyetem Pozíció az USA térképén
é. sz. 40° 20′ 43″, ny. h. 74° 39′ 22″40.345277777778, -74.656111111111
A Princetoni Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Princetoni Egyetem témájú médiaállományokat.

A Princetoni Egyetem (Princeton University) a New Jersey állambeli Princetonban található egyetem, az Amerikai Egyesült Államok ötödik legidősebb és egyik legelőkelőbb felsőoktatási intézménye. A Princetonon van építészeti, mérnöki és nemzetközi ügyek iskola. A kutatások széles területet ölelnek fel, közöttük van a plazmafizika, meteorológia és a sugárhajtás kutatása. Az erdős egyetemi területen plazmafizikai és meteorológiai létesítmények vannak. Az egyetem kapcsolatban áll a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriummal. Az 1948-ban megnyílt Harvey S. Firestone Könyvtár és a művészeti múzeum épülete gazdag gyűjteményt mondhat magáénak.

Az egyetemet eredetileg New Jersey-i Főiskola néven alapították 1746-ban, és eredetileg Elizabeth, New Jersey volt a székhelye. 1756-ban került át Princetonba. Jelenlegi nevét 1896-ban kapta. Eredetileg presbiteriánus intézmény volt, jelenleg viszont nem tesz különbséget hallgatói között vallási alapon. A Princeton az Ivy League nyolc iskolájának egyike és tagja a Association of American Universitiesnek.

Magyar oktatók

• Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus, 1930 és 1936 között, majd 1938-tól haláláig
• Neumann János matematikus, 1929-30-ban? később a princetoni Institute for Advanced Studynál
• Lovász László matematikus, 1987 és 1993 között
• Kollár János matematikus
• Szabó Zoltán matematikus
• Balázs Nándor fizikus
• Hámori András arabista, 1967-től

A Princetoni Egyetem boltíves kapuja

Nevezetes emberek a Princetonon

• A – jel előtt szerepel, ami a Princetonhoz köti, ha nincs –, akkor minden a Princetonnal kapcsolatos.
• Dőlttel a Princeton munkatársai

A Nassau Hall, a Princeton legrégebbi épülete. A bejárat melletti tigrisek az egyetem jelképei, 2003

Természettudomány, matematika

• John Bardeen PhD 1936 - Nobel-díjas (fizika, 1956 és 1972)
• Eugenio Calabi PhD 1950 – matematikus
• Arthur Compton PhD 1916 – Nobel-díjas (fizika, 1927)
• James W. Cronin fizikaprofesszor – Nobel-díjas (fizika, 1980)
• John H. Conway matematikaprofesszor
• Clinton Davisson PhD 1911 – Nobel-díjas (fizika, 1937)
• Albert Einstein – Nobel-díjas (fizika, 1921), az Institute for Advanced Study munkatársa
• Richard Feynman PhD 1942 – Nobel-díjas (fizika, 1965)
• Val L. Fitch fizikaprofesszor – Nobel-díjas (fizika, 1980)
• David Jonathan Gross, matematikai fizika-professzor – Nobel-díj (fizika, 2004)
• Phillip A. Griffiths PhD 1962 – matematikus, professzor a princetoni Institute for Advanced Studyn, a Nemzetközi Matematikai Unió titkára
• Robert Hofstadter PhD 1938 – Nobel-díjas (fizika, 1961)
• Brian Kernighan PhD. 1969, a számítástudomány professzora – a C programozási nyelv, az AWK és az AMPL kifejlesztőinek egyike
• Edwin McMillan PhD 1933 – Nobel-díjas (kémia, 1951)
• John Forbes Nash PhD 1950, a matematika professzor emeritusa – közgazdasági Nobel-díj, (1994)
• Wolfgang Panofsky, A.B. 1938 – fizikus, SLAC volt igazgatója
• Eugene Merle Shoemaker, PhD. 1960 – (bolygókutató, 1928-1997)
• Richard Smalley PhD 1974 – Nobel-díjas (kémia, 1996)
• Joseph H. Taylor fizikaprofesszor – Nobel-díjas (fizika, 1993)
• Richard Taylor PhD 1988 – matematikus, részt vett a nagy Fermat-tétel bizonyításának teljessé tételében
• Daniel C. Tsui professzor – Nobel-díjas (fizika, 1998)
• Steven Weinberg PhD 1957 – Nobel-díjas (fizika, 1979)
• Frank Wilczek M.A. 1972, PhD. 1974 – Nobel-díjas (fizika, 2004)
• Edward Witten PhD 1976 – fizikus, professzor az Institute for Advanced Studyn, Fields-érem (1990)
• Andrew Wiles matematikaprofesszor – bebizonyította a nagy Fermat-tételt, Wolf-díjas (1996)
• Neumann János

Műszaki tudományok

• Alonzo Church, A.B. 1924, Ph.D.1927 – a Church–Turing-tézis, kifejlesztette a lambda-kalkulust, amely jelentősen hozzájárult az "eldönthetőségi probléma" megoldásához és befolyással volt a Lisp programnyelvre
• Alan Turing Ph.D 1938 – úttörő a számítástudományban, a Turing-gép kitalálója. A Turing-díjat róla nevezték el.

Közgazdaságtan

• Gary Becker A.B. 1951 – Nobel-díjas (közgazd. 1992)
• James Heckman M.A. 1968, Ph.D 1971 – Nobel-díjas (közgazd. 2000)
• Michael Spence A.B. 1966 – Nobel-díjas (közgazd. 2001)

Irodalmárok

• Anthony Burgess vendégprofesszor, 1970-71 – regényíró és kritikus
• F. Scott Fitzgerald 1917-ben (nem végzett) – A nagy Gatsby szerzője
• Thomas Mann, vendégprofesszor
• Toni Morrison, professzor – Nobel-díjas (irodalom 1993)
• Joyce Carol Oates, a kreatív írás program professzora
• Thornton Wilder M.A. 1925

Választott politikusok

• Francis P. Blair, Jr. Missouri képviselője az a Kongresszus képviselőházában és a szenátusban, az Egyesült Államok önkéntes hadseregének vezérőrnagya, az amerikai polgárháború hadtestparancsnoka.
• John F. Kennedy 1939-ben tanult itt, majd egészségügyi okokból elhagyta az egyetemet. Az Egyesült Államok 35. elnöke
• James Madison 1771 – az Egyesült Államok 4. elnöke
• Woodrow Wilson A.B. 1879 - a Princetoni Egyetem 13. elnöke. Nobel-békedíjas (1919), az Egyesült Államok 28. elnöke és New Jersey kormányzója

Irodalom

• Axtell, James. The Making of Princeton University: From Woodrow Wilson to the Present (2006), 710pp; highly detailed scholarly history
• Bradley, Stefan M., “The Southern-Most Ivy: Princeton University from Jim Crow Admissions to Anti-Apartheid Protests, 1794–1969,” American Studies 51 (Fall–Winter 2010), 109–30.
• Bragdon, Henry. Woodrow Wilson: The Academic Years (1967)
• Kemeny, P. C. Princeton in the Nation's Service: Religious Ideals and Educational Practice, 1868–1928 (1998). 353 pp.
• Noll, Mark A. Princeton and the Republic, 1768–1822: The Search for a Christian Enlightenment in the Era of Samuel Stanhope Smith (1989). 340 pp.
• Oberdorfer, Don. Princeton University (1995) 248pp; heavily illustrated
• Rhinehart Raymond. Princeton University: The Campus Guide (2000), 188pp, guide to architecture
• Smith, Richard D. Princeton University (2005) 128pp
• Synnott, Marcia Graham. The Half-Opened Door: Discrimination and Admissions at Harvard, Yale, and Princeton, 1900–1970 (1979). 310 pp.
• Wilson, Woodrow. The Papers of Woodrow Wilson Volume 14–21, ed, by Arthur S. Link et al. (1972–76)
• McLachlan, James. Princetonians, 1748–1768: A Biographical Dictionary (1976). 706 pp.
  • Harrison, Richard A. Princetonians, 1769–1775: A Biographical Dictionary. Vol. 2. (1981). 585 pp.
  • Harrison, Richard A. Princetonians, 1776–1783: A Biographical Dictionary Vol. 3. (1981). 498 pp.
  • Woodward, Ruth L. and Craven, Wesley Frank. Princetonians, 1784–1790: A Biographical Dictionary (1991). 618 pp.
  • Looney, J. Jefferson and Woodward, Ruth L. Princetonians, 1791–1794: A Biographical Dictionary (1991). 677 pp.

További információk

• Hivatalos weboldal
• Official athletics website