Héber egyszerű igetörzsek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Qal (Egyszerű aktív)[szerkesztés]

  • Törzsképzőelem: nincs. Hangrend: aktívoknál „á-ă, á-á”, statívoknál „á-é, á-ó”. Jelentéstartalom: egyszerű aktív cselekvés vagy történés (őriz, mond, esik), statív: állapot, milyenség

Ragozott igealakok[szerkesztés]

A perfektum és az imperfektum, valamint a belőlük származó alakok tartoznak ide. Csak ezek kapnak igeragot.

A qal törzs perfektumi igealakjai
aktív igék statív igék
Perfektum
őrzött
Váv-perfektum
és őríz(ni fog)
pauzális é típus
nehéznek lenni
ó típus
kicsinek lenni
E/3h ‏‏שָׁמַר sámar וְ‏‏שָׁמַר vəsámar ‏‏שָׁמָר sámár ‏‏כָּבֵד kávéd ‏‏קָטֹן qátón
E/3n ‏‏שָׁמְרָה sámərá ~וְ və~ ‏‏שָׁמָרָה sá`márá ‏‏כָּבְדָה kávədá קָטְנָה‏‏ qátəná
E/2h ‏‏שָׁמַרְתָּ sá`martá וְ‏‏שָׁמַרְתָּ vəsámar`tá ‏‏שָׁמָרְתָּ sá`mártá ‏‏כָּבַדְתָּ ká`vadtá ‏‏קָטֹנתָּ qá`tóntá
E/2n ‏‏‏‏שָׁמַרְתְּ sámart ~וְ və~ ‏‏‏‏שָׁמָרְתְּ sámárt innen mint az aktív קָטֹנְתְּ‏‏ qátónt
E/1 ‏‏‏‏שָׁמַרְתִּי sá`martí וְ‏‏שָׁמַרְתִּי vəsámar`tí ‏‏‏‏שָׁמָרְתִּי sá`mártí ‏‏קָטֹנְתִּי qá`tóntí
T/3 ‏‏שָׁמְרוּ sámərú ~וְ və~ ‏‏שָׁמָרוּ sá`márú קָטְנוּ‏‏ qátənú
T/2h ‏‏שְׁמַרְתֶּם səmartem ~וּ‏‏שְׁ ús~
קְטָנְתֶּם‏‏ qətontem
T/3n ‏‏שְׁמַרְתֶּן səmarten ~וּ‏‏שְׁ ús~
‏‏קְטָנְתֶּן qətonten
T/1 ‏‏‏‏שָׁמַרְנוּ sá`marnú וְ‏‏שָׁמַרְנוּ vəsámar`nú ‏‏‏‏שָׁמָרְנוּ sá`márnú קָטֹנּוּ‏‏ qá`tónnú
  • Váv-perfektumban a perfektumhoz járuló fordító váv a hangsúlyt eggyel a szó vége felé tolja. Ahol a hangsúly a szó végén volt, ott értelemszerűen nincs változás.
  • é-statív: az é csak az első alakban látszik, többi az aktívot követi
  • ó-statív: az ó végig megmarad; T/2-ben a hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül; T/1 קָטֹנְנוּ-ból összevonva.

Pauzális alakok: A T/2 kivételével valamennyi alakban visszatér, megnyúlik és hangsúlyossá válik a 2. gyökhangzó: aktívban aá; é-statívban visszatér az é; ó-statívban marad az ó és csak két alak tér el:

  • aktív: ‏‏שָׁמָר sámár, ‏‏שָׁמָרָה sá`márá, ‏‏שָׁמָרְתָּ sá`mártá, ‏‏שָׁמָרְתְּ sámárt, ‏‏שָׁמָרתִּי sá`mártí; T/3 ‏‏שָׁמָרוּ sá`márú, T/1 ‏‏שָׁמָרְנוּ sá`márnú
  • é-stat.: ahol az é svába rövidült, ez az é tér vissza hangsúly alatt: E/3n כָּבֵדָה ká`védá, T/3 כָּבֵדוּ ká`védú; ahol az é a-ra változott, ott az a nyúlik á-ba (az aktív szerint): E/2h כָּבָדְתָּ ká`vádtá, E/2n כָּבָדְתְּ kávádt, E/1 כָּבָדְתִּי ká`vádtí, T/1 כָּבָדְנוּ ká`vádnú
  • ó-stat.: ahol az ó svába rövidült, ez az ó tér vissza hangsúly alatt: E/3n קָטֹנָה qá`tóná, T/3 קָטֹנוּ qá`tónú
A qal törzs aktív igéinek imperfektumi alakjai: i-ó imperfektum
Imperfektum
őríz/őrízni fog
Váv-imperfektum
és őrzött
Jusszívusz
őrízzen, őrízz!
Kohortatívusz
hadd őrízzek!
Imperatívusz
őrízz!
Impt. en.
őrízzél!
E/3h יִ‏‏שְׁמֹר‏‏ jismór וַיִּ‏‏שְׁמֹר vajjismór יִ‏‏שְׁמֹר‏‏ jismór
E/3n ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹר tismór וַתִּ‏‏שְׁמֹר vattismór ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹר tismór
E/2h ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹר tismór וַתִּ‏‏שְׁמֹר vattismór ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹר tismór ‏‏שְׁמֹר səmór ‏‏שָׁמְרָה somrá
E/2n תִּ‏‏שְׁמְרִי‏‏‏‏ tismərí וֵתִּ‏‏שְׁמְרִי vattismərí תִּ‏‏שְׁמְרִי‏‏‏‏ tismərí ‏‏‏‏שִׁמְרִי simrí
E/1 ‏‏‏‏אֶ‏‏שְׁמֹר esmór וָאֶ‏‏שְׁמֹר váesmór ‏‏‏‏אֶ‏‏שְׁמְרָה esmərá
T/3h ‏‏יִ‏‏שְׁמְרוּ jismərú וַיִּ‏‏שְׁמְרוּ vajjismərú ‏‏יִ‏‏שְׁמְרוּ jismərú
T/3n ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרְנָה tis`mórná וַתִּ‏‏שְׁמֹרְנָה vattis`mórná ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרְנָה tis`mórná
T/2h ‏‏תִּ‏‏שְׁמְרוּ tismərú וַתִּ‏‏שְׁמְרוּ vattismərú ‏‏תִּ‏‏שְׁמְרוּ tismərú ‏‏‏‏שִׁמְרוּ simrú
T/2n ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרְנָה tis`mórná וַתִּ‏‏שְׁמֹרְנָה vattis`mórná ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרְנָה tis`mórná ‏‏שְׁמֹרְנָה sə`mórná
T/1 ‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמֹר nismór וַנִּ‏‏שְׁמֹר vannismór ‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמְרָה nismərá

Aktív igék imperfektuma: Az E/3n és az E/2h, valamint a többes nőnemek megegyeznek.

Az imperfektumból származtatott alakok:

  • Váv-imperfektum: A fordító váv -וַ va- + kettőzés alakban járul az imperfektum elé. Kivétel az E/1, ahol a nem kettőzhető álef miatt az a á-ba nyúlik és a kettőzés elmarad (-וָ vá-).
  • Jusszívusz: Erős igéknél alakilag egyezik az imperfektummal, de csak a 3. és 2. személyekben létezik.
  • Kohortatívusz: Csak az 1. személyekben létezik. Imperfektum + hangsúlyos ה ָ- toldalékkal képezzük. A hangsúlyváltozás miatt a 2. magánhangzó svában tűnik el.
  • Imperatívusz: Csak a 2. személyekben létezik, az imperfektum előragjának levágásával kapjuk. Az E/2n és T/2h szó eleji „svá-torlódását” (ə-ə: *səmərí, *səmərú) a hangtörvények értelmében a nyelv az első svá i-re való változtatásával oldja fel.
    • Imperatívus energicus: Csak E/2h-ben létezik, képzése imperatívusz + hangsúlyos ה ָ- toldalék: ‏‏שָׁמְרָה somrá őrízzél!. A hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.
A statív ige imperfektuma
szövegalak pauzális alak
E/3h יִכְבַּד jichbad יִכְבָּד jichbád
E/3n ‏‏תִּכְבַּד tichbad ‏‏תִּכְבָּד tichbád
E/2h ‏‏‏‏תִּכְבַּד tichbad ‏‏‏‏תִּכְבָּד tichbád
E/2n תִּכְבְּדִי tichbədí תִּכְבָּדִי tich`bádí
E/1 ‏‏‏‏אֶכְבַּד echbad ‏‏‏‏אֶכְבַּד echbád
T/3h ‏‏יִכְבְּדוּ jichbədú ‏‏יִכְבָּדוּ jich`bádú
T/3n ‏‏תִּכְבַּדְנָה tich`badná ‏‏תִּכְבָּדְנָה tich`bádná
T/2h ‏‏תִּכְבְּדוּ tichbədú ‏‏תִּכְבָּדוּ tich`bádú
T/2n ‏‏תִּכְבַּדְנָה tich`badná ‏‏תִּכְבָּדְנָה tich`bádná
T/1 ‏‏‏‏נִכְבַּד nichbad ‏‏‏‏נִכְבָּד nichbád

Aktív pauzális alakok: Ahol a második magánhangzó – az eredeti ósvában tűnt el, ott hangsúlyos helyzetben visszatér. Az impertívusznak és az impt. en-nak nincs pauzális alakja.

E/2n: impf. תִּ‏‏שְׁמֹרִי‏‏‏‏ tis`mórí, váv-impf. וֵתִּ‏‏שְׁמֹרִי vattis`mórí
T/3h: impf. ‏‏יִ‏‏שְׁמֹרוּ jis`mórú, váv-impf. וַיִּ‏‏שְׁמֹרוּ vajjis`mórú
T/2h:impf. ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרוּ tis`mórú, váv-impf. וַתִּ‏‏שְׁמֹרוּ vattis`mórú

E/1 koh.‏‏‏‏אֶ‏‏שְׁמֹרָה es`mórá; T/1: koh. ‏‏‏‏נִשְׂמֹרָה nis`mórá

A statív igék imperfektuma és az abból származó alakok, mind az é, mind az ó típusúaknál végig a-val vannak. Az imperfektumból az aktívhoz hasonlóan képződik a többi alak.

Statív pauzális alakok: Az a á-ba változik, ahol eltűnt, ott hangsúly alatt visszatér.

Névszói igealakok[szerkesztés]

A particípium és az infinitívusz tartozik ide. Ezek nem kapnak igeragot, főnévként ragozzuk őket. A statív igék az aktívoktól csak az aktív particípiumban térnek el.

Particípium
aktív part. (aki) őríz; nehéz passzív part.
(ami) őrízve van
aktív ige: ó-é statív ige: á-é
E/h ‏‏שֹׁמֵר sómér ‏‏כָּבֵד kávéd ‏‏שָׁמוּר sámúr
E/n ‏‏‏‏שֹׁמֶרֶת
‏‏‏‏‏‏שֹׁמְרָה
só`meret
sómərá
‏‏כָּבֵדָה kávédá ‏‏‏‏שְׁמוּרָה səmúrá
T/h ‏‏‏‏‏‏שֹׁמְרִים sóm(ə)rím ‏‏כָּבֵדִים kávédím ‏‏‏‏‏‏שְׁמוּרִים səmúrím
T/n ‏‏שֹׁמְרוֹת sóm(ə)rót ‏‏כָּבֵדוֹת kávédót ‏‏שְׁמוּרוֹת səmúrót
Infinitívusz
constructus abs.
‏‏‏‏שְׁמֹר səmór vm/kinek az őrzése ‏‏‏‏שָׁמוֹר sámór
e/1 sf. ‏‏שָׁמְרִי somrí őrzésem
„őrzés”
e/2h sf. ‏‏שָׁמְרְךָ
‏‏שְׁמָרְךָ
somrəchá
səmorchá
őrzésed ‏‏‏‏כָּבוֹד kávód
e/2n sf. ‏‏‏‏שָׁמְרֵךְ somréch őrzésed
dicsőség
e/3h sf. ‏‏‏‏‏‏שָׁמְרוֹ somró őrzése
e/3n sf. ‏‏‏‏‏‏שָׁמְרָהּ somráh
t/1 sf. ‏‏‏‏‏‏שָׁמְרֵנוּ som`rénú őrzésünk
t/2h sf. ‏‏‏‏‏‏שָׁמְרְכֶם
‏‏‏‏‏‏שְׁמָרְכֶם
somrəchem
səmorchem
őrzésetek
t/2n sf. ‏‏‏‏‏‏שָׁמְרְכֶן
‏‏‏‏‏‏שְׁמָרְכֶן
somrəchen
səmorchen
t/3h sf. ‏‏‏‏‏‏‏‏שָׁמְרָם somrám őrzésük
t/3n sf. ‏‏‏‏‏‏שָׁמְרָן somrán

Aktív particípium:

aktív igéknél ó-é, a ragozásban az ó végig megmarad, az é svába rövidül; a két egyes nőnemű alak közül az -`eet végződésű a gyakoribb;

statív igéknél á-é, az e/h alak megegyezik a perf. E/3h-el; a ragozásban mindkét magánhangzó megmarad; csak egy nőneme van.

Passzív participium: á-ú

Infinitívusz abszolútusz: á-ó Csak egy alakja van, ragozhatatlan.

Infinitívusz konstruktusz: ə-ó Az ige legrövidebb alakja, alakilag egybeesik az imperat. e/2h-el. Alapalakja és birtokragos alakjai képezik a héber mód-, idő- és körülményhatározói rendszer alapját. Ragozott alakjaiban a hólem-pont ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.

Helyesírás: A névszói alakok helyesírása a klasszikus héberben viszonylag kötött, a pt. akt. és inf. c.-ban általában nincs magánhangzóbetű (itt váv), míg a pt. passz. és inf. abs.-ban többnyire van. Újhéberben a pt. akt., mivel mint jelen idő, az egyik leggyakrabban használt szóalak, is mindig plene van írva: ‏‏שומר.

Jelentések: Ezeknek az alakoknak a jelentését önmagukban csak körülbelül lehet megadni, konkrét jelentésük mindig a szövegösszefüggésből derül ki.

Qal-passzívum (Egyszerű passzív)[szerkesztés]

  • Törzsképzőelem: kettőzés a 2. gyökhangzóban(?). Hangrend: „u-a”. Jelentéstartalom: egyszerű qal-passzív: született, adatott,...

Ritka és vitatott létezésű törzs. Csak néhány igének létezik ilyen alakja, az is kizárólag imperfektumban (vagyis az alapalakot nem ismerjük), alakilag pedig tökéletesen megegyezik a pu. impf.-al. A meghatározást nehezíti, hogy az ide sorolt igéknél a kettőzésnek hangtani oka is lehet. Ami miatt mégis valószínűsíthető, hogy létezik: 1. Más sémi nyelvekben (pl. arab) az első (itt qal) törzsnek is van passzívuma, amit a mély hangrend fejez ki. 2. pualja (ami tk. a piél-passzív) csak azon igéknek szokott lenni, melyeknek van piélje, az ide sorolhatóaknak pedig nincs. 3. A pual intenzív jelntéstartalmú, az ide sorolt igéknél azonban a szövegben semmiféle ilyen tartalma nincs, valamennyi egyszerű aktív.

Nifal (Egyszerű medio-passzív)[szerkesztés]

  • Törzsképzőelem: -נִ ni- előrag. Hangrend: mély / magas (i-a / i-á-é). Jelentéstartalom: 1. passzív:, 2. mediális: . Bár az egyszerűség kedvéért a qal passzívumának nevezik, ez nem teljesen igaz – jelentésköre jóval bővebb, meglehetősen egyedi törzs.

Ragozott igealakok[szerkesztés]

A nifal törzs perfektumi alakjai
Perfektum
meg lett őrízve
Váv-perfektum
és meg lesz őrízve
pauzális alakok
E/3h ‏‏נִ‏‏שְׁמַר nismar וְנִ‏‏שְׁמַר vənismar ‏‏נִ‏‏שְׁמָר nismár
E/3n ‏‏נִ‏‏שְׁמְרָה nismərá ~וְ və~ נִ‏‏שְׁמָרָה‏‏ nis`márá
E/2h נִ‏‏שְׁמַרְתָּ‏‏ nis`martá וְנִ‏‏שְׁמַרְתָּ‏‏ vənismar`tá נִ‏‏שְׁמָרְתָּ‏‏‏‏ nis`mártá
E/2n ‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמַרְתְּ nismart ~וְ və~ נִ‏‏שְׁמָרְתְּ nismárt
E/1 ‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמַרְתִּי nis`martí וְנִ‏‏שְׁמַרְתִּי vənismar`tí ‏‏נִ‏‏שְׁמָרְתִּי nis`mártí
T/3 נִ‏‏שְׁמְרוּ‏‏ nismərú ~וְ və~ נִ‏‏שְׁמָרוּ‏‏ nis`márú
T/2h ‏‏נִ‏‏שְׁמַרְתֶּם nismartem ~וְ və~ נִ‏‏שְׁמָרְתֶּם nis`mártem
T/2n נִ‏‏שְׁמַרְתֶּן‏‏ nismarten ~וְ və~ ‏‏נִ‏‏שְׁמָרְתֶּן nis`márten
T/1 ‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמַרְנוּ nis`marnú וְנִ‏‏שְׁמַרְנוּ vənismar`nú נִ‏‏שְׁמָרְנוּ nis`márnú

Perfektum: A *שְׂמֵר *smar (*שְׂמְר *smər) formába rövidült gyök elé egy -נִ‏‏ ni- törzsképző elem kerül.

Pauzális alakok: Valamennyi esetben az a á-ba nyúlik és hangsúlyos lesz.

A nifal törzs imperfektumi alakjai
Imperfektum
meg lesz őrízve
Váv-imperfektum
és meg volt őrízve
Jusszívusz
legyen megőrízve!
Kohortatívusz
hadd legyek megőrízve!
Imperatívusz
őrízkedj!
Impt. en.
őrízkedjél!
E/3h יִ‏‏שָּׁמֵר jissámér וַיִּשָּׁמֵר vajjissámér יִ‏‏שָּׁמֵר jissámér
E/3n ‏‏תִּשָּׁמֵר tissámér ~וַתִּ vatti~
= imperf.
E/2h תִּשָּׁמֵר‏‏ tissámér ~וַתִּ vatti~
= imperf.
‏‏הִ‏‏שָּׁמֵר hissámér הִ‏‏שָּׁמְרָה hissámərá
E/2n תִּ‏‏שָּׁמְרִי tissámərí ~וַתִּ vatti~
= imperf.
‏‏‏‏הִ‏‏שָּׁמְרִי hissámərí
E/1 אֶשָּׁמֵר‏‏‏‏
אִשָּׁמֵר‏‏‏‏
essámér
issámér
~וָ vá~ אֶ‏‏שָּׁמְרָה‏‏‏‏ essámərá
T/3h ‏‏יִ‏‏שָּׁמְרוּ jissámərú ~וַיִּ vajj~
= imperf.
T/3n תִּ‏‏שָּׁמַרְנָה tissá`marná ~וַתִּ vatt~
= imperf.
T/2h ‏‏תִּשָּׁמְרוּ tissámərú ~וַתִּ vatt~
= imperf.
‏‏‏‏הִשָּׁמְרוּ hissámərú
T/2n תִּ‏‏שָּׁמַרְנָה‏‏ tissá`marná ~וַתִּ vatt~
= imperf.
‏‏הִשָּׁמַרְנָה hissá`marná
T/1 ‏‏‏‏נִשָּׁמֵר nissámér ~וַנִּ vann~ נִשָּׁמְרָה‏‏‏‏ nissámərá

Imperfektum: Képzése és vokalizációja egyaránt speciális. A gyök *שָׁמֵר- *-sámér-ként vokalizált alapalakjához járul először a törzsképző n-, majd ez elé kerül az igerag: j - n - sámér → *יְנְ‏‏שָׁמֵר *jənəsámér. A svátörvények szerint a szó eleji két svából az első i-be csúszik át (*יִנְ‏‏שָׁמֵר *jinsámér), a nún pedig beolvad a rákövetkező mássalhangzóba és azt dáges fortéval kettőzi: יִ‏‏שָּׁמֵר jissámér. A nifal imperfektumi alakjai jellegzetes – i-á-é – vokalizációjukról mindig felismerhetőek.

Jusszívusz: Megegyezik az imperfektummal.

Kohortatívusz: Fordító vávos alakjai: E/1 וָאֶשָּׁמְרָה‏‏‏‏ váessámərá, T/1 וַנִּשָּׁמְרָה‏‏‏‏ vanissámərá

Imperatívusz: Mivel képzése úgy történik, hogy az imperfektum előragját levágjuk, a nifalban így megmaradó értelmetlen alak elejére egy prefixált hé kerül תִּשָּׁמֵר‏‏ tissámér → *שָּׁמֵר‏‏‏‏ *ssámér → הִשָּׁמֵר‏‏ hissámér. Képzésének legegyszerűbb módja tehát, ha az imperfektum előragjait lecseréljük hé-re.

Pauzális alakok: Csak azokban az alakokban fordul(hat) elő, ahol az é svában tűnt el. Ilyenkor ez az é tér vissza hangsúlyos helyzetben:

  • impf. E/2n תִּ‏‏שָּׁמֵרִי tissá`mérí; T/3h ‏‏יִ‏‏שָּׁמֵרוּ jissá`mérú; T/2h ‏‏תִּשָּׁמֵרוּ tissá`mérú
  • koh. E/1 אֶ‏‏שָּׁמֵרָה‏‏‏‏ essá`mérá, T/1 נִשָּׁמֵרָה‏‏‏‏ nissá`mérá
  • impt. E/2n ‏‏‏‏הִ‏‏שָּׁמֵרִי hissá`mérí, T/2h ‏‏‏‏הִשָּׁמֵרוּ hissá`mérú; impt. en. הִ‏‏שָּׁמֵרָה hissá`mérá

Névszói igealakok[szerkesztés]

A nifal törzs
Particípiumai Infinitívuszai
part. pass. Inf. abs. Inf. constr.
E/h נִ‏‏שְׁמָר nismár הִ‏‏שָּׁמֹר hissámór הִ‏‏שָּׁמֵר hissámér
E/n נִ‏‏שְׁמָרָה nismárá
T/h נִ‏‏שְׁמָרִים nismárím
T/n נִ‏‏שְׁמָרוֹת nismárót

Particípium: A nifalnak csak passzív particípiuma van, jellegzetes magánhangzója az á (i-á, szemben a perfektum i-a-jával), mely a ragozásban végig megmarad. Az E/h és E/n alakilag egybeesnek a perf. E/3h és E/3n pauzális alakjaival.)

Az infinitívuszok speciálisak, képzésük az imperatívusz szerinti, az inf. c. megegyezik az impt. E/2h-el.

Példa nifal inc. c.-ra: (הִבָּרֵא hibbáré teremttetés, √ברא brʾ teremt; 1Mózes 2:4a):

אֵלֶּה תוֹלְדוֹת הַשָּׁמַיִם וְהָאָרֶץ בְּהִבָּרְאָם
`Élle tóldót hassá`majim vəhá`árec bəhibbárəám.
Ezek az egek és a föld eredetei az ő teremttetésükkor.

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource