Héber egyszerű igetörzsek

Qal (Egyszerű aktív)

• Törzsképzőelem: nincs. Hangrend: aktívoknál „á-ă, á-á”, statívoknál „á-é, á-ó”. Jelentéstartalom: egyszerű aktív cselekvés vagy történés (őriz, mond, esik), statív: állapot, milyenség

Ragozott igealakok

A perfektum és az imperfektum, valamint a belőlük származó alakok tartoznak ide. Csak ezek kapnak igeragot.

A qal törzs perfektumi igealakjai
	aktív igék						statív igék
	Perfektum őrzött		Váv-perfektum és őríz(ni fog)		pauzális		é típus nehéznek lenni		ó típus kicsinek lenni
E/3h	‏‏שָׁמַר	sámar	וְ‏‏שָׁמַר	vəsámar	‏‏שָׁמָר	sámár	‏‏כָּבֵד	kávéd	‏‏קָטֹן	qátón
E/3n	‏‏שָׁמְרָה	sámərá	~וְ	və~	‏‏שָׁמָרָה	sá`márá	‏‏כָּבְדָה	kávədá	קָטְנָה‏‏	qátəná
E/2h	‏‏שָׁמַרְתָּ	sá`martá	וְ‏‏שָׁמַרְתָּ	vəsámar`tá	‏‏שָׁמָרְתָּ	sá`mártá	‏‏כָּבַדְתָּ	ká`vadtá	‏‏קָטֹנתָּ	qá`tóntá
E/2n	‏‏‏‏שָׁמַרְתְּ	sámart	~וְ	və~	‏‏‏‏שָׁמָרְתְּ	sámárt	innen mint az aktív		קָטֹנְתְּ‏‏	qátónt
E/1	‏‏‏‏שָׁמַרְתִּי	sá`martí	וְ‏‏שָׁמַרְתִּי	vəsámar`tí	‏‏‏‏שָׁמָרְתִּי	sá`mártí			‏‏קָטֹנְתִּי	qá`tóntí
T/3	‏‏שָׁמְרוּ	sámərú	~וְ	və~	‏‏שָׁמָרוּ	sá`márú			קָטְנוּ‏‏	qátənú
T/2h	‏‏שְׁמַרְתֶּם	səmartem	~וּ‏‏שְׁ	ús~	–	–			קְטָנְתֶּם‏‏	qətontem
T/3n	‏‏שְׁמַרְתֶּן	səmarten	~וּ‏‏שְׁ	ús~	–	–			‏‏קְטָנְתֶּן	qətonten
T/1	‏‏‏‏שָׁמַרְנוּ	sá`marnú	וְ‏‏שָׁמַרְנוּ	vəsámar`nú	‏‏‏‏שָׁמָרְנוּ	sá`márnú			קָטֹנּוּ‏‏	qá`tónnú

• Váv-perfektumban a perfektumhoz járuló fordító váv a hangsúlyt eggyel a szó vége felé tolja. Ahol a hangsúly a szó végén volt, ott értelemszerűen nincs változás.
• é-statív: az é csak az első alakban látszik, többi az aktívot követi
• ó-statív: az ó végig megmarad; T/2-ben a hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül; T/1 קָטֹנְנוּ-ból összevonva.

Pauzális alakok: A T/2 kivételével valamennyi alakban visszatér, megnyúlik és hangsúlyossá válik a 2. gyökhangzó: aktívban a → á; é-statívban visszatér az é; ó-statívban marad az ó és csak két alak tér el:

• aktív: ‏‏שָׁמָר sámár, ‏‏שָׁמָרָה sá`márá, ‏‏שָׁמָרְתָּ sá`mártá, ‏‏שָׁמָרְתְּ sámárt, ‏‏שָׁמָרתִּי sá`mártí; T/3 ‏‏שָׁמָרוּ sá`márú, T/1 ‏‏שָׁמָרְנוּ sá`márnú
• é-stat.: ahol az é svába rövidült, ez az é tér vissza hangsúly alatt: E/3n כָּבֵדָה ká`védá, T/3 כָּבֵדוּ ká`védú; ahol az é a-ra változott, ott az a nyúlik á-ba (az aktív szerint): E/2h כָּבָדְתָּ ká`vádtá, E/2n כָּבָדְתְּ kávádt, E/1 כָּבָדְתִּי ká`vádtí, T/1 כָּבָדְנוּ ká`vádnú
• ó-stat.: ahol az ó svába rövidült, ez az ó tér vissza hangsúly alatt: E/3n קָטֹנָה qá`tóná, T/3 קָטֹנוּ qá`tónú

A qal törzs aktív igéinek imperfektumi alakjai: i-ó imperfektum
	Imperfektum őríz/őrízni fog		Váv-imperfektum és őrzött		Jusszívusz őrízzen, őrízz!		Kohortatívusz hadd őrízzek!		Imperatívusz őrízz!		Impt. en. őrízzél!
E/3h	יִ‏‏שְׁמֹר‏‏	jismór	וַיִּ‏‏שְׁמֹר	vajjismór	יִ‏‏שְׁמֹר‏‏	jismór
E/3n	‏‏תִּ‏‏שְׁמֹר	tismór	וַתִּ‏‏שְׁמֹר	vattismór	‏‏תִּ‏‏שְׁמֹר	tismór
E/2h	‏‏תִּ‏‏שְׁמֹר	tismór	וַתִּ‏‏שְׁמֹר	vattismór	‏‏תִּ‏‏שְׁמֹר	tismór			‏‏שְׁמֹר	səmór	‏‏שָׁמְרָה	somrá
E/2n	תִּ‏‏שְׁמְרִי‏‏‏‏	tismərí	וֵתִּ‏‏שְׁמְרִי	vattismərí	תִּ‏‏שְׁמְרִי‏‏‏‏	tismərí			‏‏‏‏שִׁמְרִי	simrí
E/1	‏‏‏‏אֶ‏‏שְׁמֹר	esmór	וָאֶ‏‏שְׁמֹר	váesmór			‏‏‏‏אֶ‏‏שְׁמְרָה	esmərá
T/3h	‏‏יִ‏‏שְׁמְרוּ	jismərú	וַיִּ‏‏שְׁמְרוּ	vajjismərú	‏‏יִ‏‏שְׁמְרוּ	jismərú
T/3n	‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרְנָה	tis`mórná	וַתִּ‏‏שְׁמֹרְנָה	vattis`mórná	‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרְנָה	tis`mórná
T/2h	‏‏תִּ‏‏שְׁמְרוּ	tismərú	וַתִּ‏‏שְׁמְרוּ	vattismərú	‏‏תִּ‏‏שְׁמְרוּ	tismərú			‏‏‏‏שִׁמְרוּ	simrú
T/2n	‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרְנָה	tis`mórná	וַתִּ‏‏שְׁמֹרְנָה	vattis`mórná	‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרְנָה	tis`mórná			‏‏שְׁמֹרְנָה	sə`mórná
T/1	‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמֹר	nismór	וַנִּ‏‏שְׁמֹר	vannismór			‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמְרָה	nismərá

Aktív igék imperfektuma: Az E/3n és az E/2h, valamint a többes nőnemek megegyeznek.

Az imperfektumból származtatott alakok:

• Váv-imperfektum: A fordító váv -וַ va- + kettőzés alakban járul az imperfektum elé. Kivétel az E/1, ahol a nem kettőzhető álef miatt az a á-ba nyúlik és a kettőzés elmarad (-וָ vá-).
• Jusszívusz: Erős igéknél alakilag egyezik az imperfektummal, de csak a 3. és 2. személyekben létezik.
• Kohortatívusz: Csak az 1. személyekben létezik. Imperfektum + hangsúlyos ה ָ- -á toldalékkal képezzük. A hangsúlyváltozás miatt a 2. magánhangzó svában tűnik el.
• Imperatívusz: Csak a 2. személyekben létezik, az imperfektum előragjának levágásával kapjuk. Az E/2n és T/2h szó eleji „svá-torlódását” (ə-ə: *səmərí, *səmərú) a hangtörvények értelmében a nyelv az első svá i-re való változtatásával oldja fel.
  • Imperatívus energicus: Csak E/2h-ben létezik, képzése imperatívusz + hangsúlyos ה ָ- -á toldalék: ‏‏שָׁמְרָה somrá őrízzél!. A hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.

A statív ige imperfektuma
	szövegalak		pauzális alak
E/3h	יִכְבַּד	jichbad	יִכְבָּד	jichbád
E/3n	‏‏תִּכְבַּד	tichbad	‏‏תִּכְבָּד	tichbád
E/2h	‏‏‏‏תִּכְבַּד	tichbad	‏‏‏‏תִּכְבָּד	tichbád
E/2n	תִּכְבְּדִי	tichbədí	תִּכְבָּדִי	tich`bádí
E/1	‏‏‏‏אֶכְבַּד	echbad	‏‏‏‏אֶכְבַּד	echbád
T/3h	‏‏יִכְבְּדוּ	jichbədú	‏‏יִכְבָּדוּ	jich`bádú
T/3n	‏‏תִּכְבַּדְנָה	tich`badná	‏‏תִּכְבָּדְנָה	tich`bádná
T/2h	‏‏תִּכְבְּדוּ	tichbədú	‏‏תִּכְבָּדוּ	tich`bádú
T/2n	‏‏תִּכְבַּדְנָה	tich`badná	‏‏תִּכְבָּדְנָה	tich`bádná
T/1	‏‏‏‏נִכְבַּד	nichbad	‏‏‏‏נִכְבָּד	nichbád

Aktív pauzális alakok: Ahol a második magánhangzó – az eredeti ó – svában tűnt el, ott hangsúlyos helyzetben visszatér. Az impertívusznak és az impt. en-nak nincs pauzális alakja.

E/2n: impf. תִּ‏‏שְׁמֹרִי‏‏‏‏ tis`mórí, váv-impf. וֵתִּ‏‏שְׁמֹרִי vattis`mórí

T/3h: impf. ‏‏יִ‏‏שְׁמֹרוּ jis`mórú, váv-impf. וַיִּ‏‏שְׁמֹרוּ vajjis`mórú

T/2h:impf. ‏‏תִּ‏‏שְׁמֹרוּ tis`mórú, váv-impf. וַתִּ‏‏שְׁמֹרוּ vattis`mórú

E/1 koh.‏‏‏‏אֶ‏‏שְׁמֹרָה es`mórá; T/1: koh. ‏‏‏‏נִשְׂמֹרָה nis`mórá

A statív igék imperfektuma és az abból származó alakok, mind az é, mind az ó típusúaknál végig a-val vannak. Az imperfektumból az aktívhoz hasonlóan képződik a többi alak.

Statív pauzális alakok: Az a á-ba változik, ahol eltűnt, ott hangsúly alatt visszatér.

Névszói igealakok

A particípium és az infinitívusz tartozik ide. Ezek nem kapnak igeragot, főnévként ragozzuk őket. A statív igék az aktívoktól csak az aktív particípiumban térnek el.

Particípium
	aktív part. (aki) őríz; nehéz				passzív part. (ami) őrízve van
	aktív ige: ó-é		statív ige: á-é
E/h	‏‏שֹׁמֵר	sómér	‏‏כָּבֵד	kávéd	‏‏שָׁמוּר	sámúr
E/n	‏‏‏‏שֹׁמֶרֶת ‏‏‏‏‏‏שֹׁמְרָה	só`meret sómərá	‏‏כָּבֵדָה	kávédá	‏‏‏‏שְׁמוּרָה	səmúrá
T/h	‏‏‏‏‏‏שֹׁמְרִים	sóm(ə)rím	‏‏כָּבֵדִים	kávédím	‏‏‏‏‏‏שְׁמוּרִים	səmúrím
T/n	‏‏שֹׁמְרוֹת	sóm(ə)rót	‏‏כָּבֵדוֹת	kávédót	‏‏שְׁמוּרוֹת	səmúrót
Infinitívusz
constructus					abs.
	‏‏‏‏שְׁמֹר	səmór	vm/kinek az őrzése		‏‏‏‏שָׁמוֹר	sámór
e/1 sf.	‏‏שָׁמְרִי	somrí	őrzésem		„őrzés”
e/2h sf.	‏‏שָׁמְרְךָ ‏‏שְׁמָרְךָ	somrəchá səmorchá	őrzésed		‏‏‏‏כָּבוֹד	kávód
e/2n sf.	‏‏‏‏שָׁמְרֵךְ	somréch	őrzésed		dicsőség
e/3h sf.	‏‏‏‏‏‏שָׁמְרוֹ	somró	őrzése
e/3n sf.	‏‏‏‏‏‏שָׁמְרָהּ	somráh
t/1 sf.	‏‏‏‏‏‏שָׁמְרֵנוּ	som`rénú	őrzésünk
t/2h sf.	‏‏‏‏‏‏שָׁמְרְכֶם ‏‏‏‏‏‏שְׁמָרְכֶם	somrəchem səmorchem	őrzésetek
t/2n sf.	‏‏‏‏‏‏שָׁמְרְכֶן ‏‏‏‏‏‏שְׁמָרְכֶן	somrəchen səmorchen
t/3h sf.	‏‏‏‏‏‏‏‏שָׁמְרָם	somrám	őrzésük
t/3n sf.	‏‏‏‏‏‏שָׁמְרָן	somrán

Aktív particípium:

aktív igéknél ó-é, a ragozásban az ó végig megmarad, az é svába rövidül; a két egyes nőnemű alak közül az -`eet végződésű a gyakoribb;

statív igéknél á-é, az e/h alak megegyezik a perf. E/3h-el; a ragozásban mindkét magánhangzó megmarad; csak egy nőneme van.

Passzív participium: á-ú

Infinitívusz abszolútusz: á-ó Csak egy alakja van, ragozhatatlan.

Infinitívusz konstruktusz: ə-ó Az ige legrövidebb alakja, alakilag egybeesik az imperat. e/2h-el. Alapalakja és birtokragos alakjai képezik a héber mód-, idő- és körülményhatározói rendszer alapját. Ragozott alakjaiban a hólem-pont ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.

Helyesírás: A névszói alakok helyesírása a klasszikus héberben viszonylag kötött, a pt. akt. és inf. c.-ban általában nincs magánhangzóbetű (itt váv), míg a pt. passz. és inf. abs.-ban többnyire van. Újhéberben a pt. akt., mivel mint jelen idő, az egyik leggyakrabban használt szóalak, is mindig plene van írva: ‏‏שומר.

Jelentések: Ezeknek az alakoknak a jelentését önmagukban csak körülbelül lehet megadni, konkrét jelentésük mindig a szövegösszefüggésből derül ki.

Qal-passzívum (Egyszerű passzív)

• Törzsképzőelem: kettőzés a 2. gyökhangzóban(?). Hangrend: „u-a”. Jelentéstartalom: egyszerű qal-passzív: született, adatott,...

Ritka és vitatott létezésű törzs. Csak néhány igének létezik ilyen alakja, az is kizárólag imperfektumban (vagyis az alapalakot nem ismerjük), alakilag pedig tökéletesen megegyezik a pu. impf.-al. A meghatározást nehezíti, hogy az ide sorolt igéknél a kettőzésnek hangtani oka is lehet. Ami miatt mégis valószínűsíthető, hogy létezik: 1. Más sémi nyelvekben (pl. arab) az első (itt qal) törzsnek is van passzívuma, amit a mély hangrend fejez ki. 2. pualja (ami tk. a piél-passzív) csak azon igéknek szokott lenni, melyeknek van piélje, az ide sorolhatóaknak pedig nincs. 3. A pual intenzív jelntéstartalmú, az ide sorolt igéknél azonban a szövegben semmiféle ilyen tartalma nincs, valamennyi egyszerű aktív.

Nifal (Egyszerű medio-passzív)

• Törzsképzőelem: -נִ ni- előrag. Hangrend: mély / magas (i-a / i-á-é). Jelentéstartalom: 1. passzív:, 2. mediális: . Bár az egyszerűség kedvéért a qal passzívumának nevezik, ez nem teljesen igaz – jelentésköre jóval bővebb, meglehetősen egyedi törzs.

Ragozott igealakok

A nifal törzs perfektumi alakjai
	Perfektum meg lett őrízve		Váv-perfektum és meg lesz őrízve		pauzális alakok
E/3h	‏‏נִ‏‏שְׁמַר	nismar	וְנִ‏‏שְׁמַר	vənismar	‏‏נִ‏‏שְׁמָר	nismár
E/3n	‏‏נִ‏‏שְׁמְרָה	nismərá	~וְ	və~	נִ‏‏שְׁמָרָה‏‏	nis`márá
E/2h	נִ‏‏שְׁמַרְתָּ‏‏	nis`martá	וְנִ‏‏שְׁמַרְתָּ‏‏	vənismar`tá	נִ‏‏שְׁמָרְתָּ‏‏‏‏	nis`mártá
E/2n	‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמַרְתְּ	nismart	~וְ	və~	נִ‏‏שְׁמָרְתְּ	nismárt
E/1	‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמַרְתִּי	nis`martí	וְנִ‏‏שְׁמַרְתִּי	vənismar`tí	‏‏נִ‏‏שְׁמָרְתִּי	nis`mártí
T/3	נִ‏‏שְׁמְרוּ‏‏	nismərú	~וְ	və~	נִ‏‏שְׁמָרוּ‏‏	nis`márú
T/2h	‏‏נִ‏‏שְׁמַרְתֶּם	nismartem	~וְ	və~	נִ‏‏שְׁמָרְתֶּם	nis`mártem
T/2n	נִ‏‏שְׁמַרְתֶּן‏‏	nismarten	~וְ	və~	‏‏נִ‏‏שְׁמָרְתֶּן	nis`márten
T/1	‏‏‏‏נִ‏‏שְׁמַרְנוּ	nis`marnú	וְנִ‏‏שְׁמַרְנוּ	vənismar`nú	נִ‏‏שְׁמָרְנוּ	nis`márnú

Perfektum: A *שְׂמֵר *smar (*שְׂמְר *smər) formába rövidült gyök elé egy -נִ‏‏ ni- törzsképző elem kerül.

Pauzális alakok: Valamennyi esetben az a á-ba nyúlik és hangsúlyos lesz.

A nifal törzs imperfektumi alakjai
	Imperfektum meg lesz őrízve		Váv-imperfektum és meg volt őrízve		Jusszívusz legyen megőrízve!		Kohortatívusz hadd legyek megőrízve!		Imperatívusz őrízkedj!		Impt. en. őrízkedjél!
E/3h	יִ‏‏שָּׁמֵר	jissámér	וַיִּשָּׁמֵר	vajjissámér	יִ‏‏שָּׁמֵר	jissámér
E/3n	‏‏תִּשָּׁמֵר	tissámér	~וַתִּ	vatti~	= imperf.
E/2h	תִּשָּׁמֵר‏‏	tissámér	~וַתִּ	vatti~	= imperf.				‏‏הִ‏‏שָּׁמֵר	hissámér	הִ‏‏שָּׁמְרָה	hissámərá
E/2n	תִּ‏‏שָּׁמְרִי	tissámərí	~וַתִּ	vatti~	= imperf.				‏‏‏‏הִ‏‏שָּׁמְרִי	hissámərí
E/1	אֶשָּׁמֵר‏‏‏‏ אִשָּׁמֵר‏‏‏‏	essámér issámér	~וָ	vá~			אֶ‏‏שָּׁמְרָה‏‏‏‏	essámərá
T/3h	‏‏יִ‏‏שָּׁמְרוּ	jissámərú	~וַיִּ	vajj~	= imperf.
T/3n	תִּ‏‏שָּׁמַרְנָה	tissá`marná	~וַתִּ	vatt~	= imperf.
T/2h	‏‏תִּשָּׁמְרוּ	tissámərú	~וַתִּ	vatt~	= imperf.				‏‏‏‏הִשָּׁמְרוּ	hissámərú
T/2n	תִּ‏‏שָּׁמַרְנָה‏‏	tissá`marná	~וַתִּ	vatt~	= imperf.				‏‏הִשָּׁמַרְנָה	hissá`marná
T/1	‏‏‏‏נִשָּׁמֵר	nissámér	~וַנִּ	vann~			נִשָּׁמְרָה‏‏‏‏	nissámərá

Imperfektum: Képzése és vokalizációja egyaránt speciális. A gyök *שָׁמֵר- *-sámér-ként vokalizált alapalakjához járul először a törzsképző n-, majd ez elé kerül az igerag: j - n - sámér → *יְנְ‏‏שָׁמֵר *jənəsámér. A svátörvények szerint a szó eleji két svából az első i-be csúszik át (*יִנְ‏‏שָׁמֵר *jinsámér), a nún pedig beolvad a rákövetkező mássalhangzóba és azt dáges fortéval kettőzi: יִ‏‏שָּׁמֵר jissámér. A nifal imperfektumi alakjai jellegzetes – i-á-é – vokalizációjukról mindig felismerhetőek.

Jusszívusz: Megegyezik az imperfektummal.

Kohortatívusz: Fordító vávos alakjai: E/1 וָאֶשָּׁמְרָה‏‏‏‏ váessámərá, T/1 וַנִּשָּׁמְרָה‏‏‏‏ vanissámərá

Imperatívusz: Mivel képzése úgy történik, hogy az imperfektum előragját levágjuk, a nifalban így megmaradó értelmetlen alak elejére egy prefixált hé kerül תִּשָּׁמֵר‏‏ tissámér → *שָּׁמֵר‏‏‏‏ *ssámér → הִשָּׁמֵר‏‏ hissámér. Képzésének legegyszerűbb módja tehát, ha az imperfektum előragjait lecseréljük hé-re.

Pauzális alakok: Csak azokban az alakokban fordul(hat) elő, ahol az é svában tűnt el. Ilyenkor ez az é tér vissza hangsúlyos helyzetben:

• impf. E/2n תִּ‏‏שָּׁמֵרִי tissá`mérí; T/3h ‏‏יִ‏‏שָּׁמֵרוּ jissá`mérú; T/2h ‏‏תִּשָּׁמֵרוּ tissá`mérú
• koh. E/1 אֶ‏‏שָּׁמֵרָה‏‏‏‏ essá`mérá, T/1 נִשָּׁמֵרָה‏‏‏‏ nissá`mérá
• impt. E/2n ‏‏‏‏הִ‏‏שָּׁמֵרִי hissá`mérí, T/2h ‏‏‏‏הִשָּׁמֵרוּ hissá`mérú; impt. en. הִ‏‏שָּׁמֵרָה hissá`mérá

Névszói igealakok

A nifal törzs
	Particípiumai		Infinitívuszai
	part. pass.		Inf. abs.		Inf. constr.
E/h	נִ‏‏שְׁמָר	nismár	הִ‏‏שָּׁמֹר	hissámór	הִ‏‏שָּׁמֵר	hissámér
E/n	נִ‏‏שְׁמָרָה	nismárá
T/h	נִ‏‏שְׁמָרִים	nismárím
T/n	נִ‏‏שְׁמָרוֹת	nismárót

Particípium: A nifalnak csak passzív particípiuma van, jellegzetes magánhangzója az á (i-á, szemben a perfektum i-a-jával), mely a ragozásban végig megmarad. Az E/h és E/n alakilag egybeesnek a perf. E/3h és E/3n pauzális alakjaival.)

Az infinitívuszok speciálisak, képzésük az imperatívusz szerinti, az inf. c. megegyezik az impt. E/2h-el.

Példa nifal inc. c.-ra: (הִבָּרֵא hibbáré teremttetés, √ברא brʾ teremt; 1Mózes 2:4a):

אֵלֶּה תוֹלְדוֹת הַשָּׁמַיִם וְהָאָרֶץ בְּהִבָּרְאָם
`Élle tóldót hassá`majim vəhá`árec bəhibbárəám.
Ezek az egek és a föld eredetei az ő teremttetésükkor.

Lásd még

• Héber igeragozás
• Héber intenzív igetörzsek
• Héber kauzatív igetörzsek
• Klasszikus héber nyelvtan

Források

• Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource

• Bruce K. Waltke – Michael Patrick O'Connor: An Introduction to Biblical Hebrew Syntax. (angolul) Eisenbrauns: (kiadó nélkül). 1990. ISBN 0931464315, ISBN 9780931464317  
• Benjamin Davidson: Analytical Hebrew and Chaldee Lexicon. (angolul) 7. kiadás. Peabody, Massachusetts: Hendrickson Publishers. 1995. ISBN 0913573035, ISBN 9780913573037 (PDF)