Héber kauzatív igetörzsek
A héber kauzatív igetörzsek a sémi nyelvek úgynevezett hé-kauzatív csoportjába tartoznak és aktív-passzív párban állnak. Közös törzsképzőelemük a -ה h- előtag, mely azonban nem minden alakban látszik, mivel az előragok a hé-t elnyelik. Általános jelentéstartalma műveltető (őríz → őríztet), de ezen kívül megengedő és egyéb tartalmai is vannak, valamint igeképzőként (denominális v. deverbeális verbumképző) is használatos.
Tartalomjegyzék
Hifíl (Kauzatív aktív)[szerkesztés]
- Törzsképzőelem: -הִ hi- előtag és -י ִ- -í- belső rag. Hangrend: magas (i-í, i-a, a-í) . Jelentéstartalom: kauzatív (műveltető, tétető; királlyá tesz), megengedő (engedi, hogy kemény legyen) aktív.
Ragozott igealakok[szerkesztés]
A hifíl törzs perfektumi alakjai | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum királlyá tett |
Váv-perfektum és királlyá fogja tenni |
pauzális alakok | ||||||
E/3h | הִמְלִיךְ | himlích | וְהִמְלִיךְ | vəhimlích | ||||
E/3n | הִמְלִיכָה | him`líchá | ~וְ | və~ | ||||
E/2h | הִמְלַכְתָּ | him`lachtá | וְהִמְלַכְתָּ | vəhimlach`tá | הִמְלָכְתָּ | him`láchtá | ||
E/2n | הִמְלַכְתְּ | himlacht | ~וְ | və~ | הִמְלָכְתְּ | himlácht | ||
E/1 | הִמְלַכְתִּי | him`lachtí | וְהִמְלַכְתִּי | vəhimlach`tí | הִמְלָכְתִּי | him`láchtí | ||
T/3 | הִמְלִיכוּ | him`líchú | ~וְ | və~ | ||||
T/2h | הִמְלַכְתֶּם | himlachtem | ~וְ | və~ | הִמְלָכְתֶּם | him`láchtem | ||
T/2n | הִמְלַכְתֶּן | himlachten | ~וְ | və~ | הִמְלָכְתֶּן | him`láchten | ||
T/1 | הִמְלַכְנוּ | him`lachnú | וְהִמְלַכְנוּ | vəhimlach`nú | הִמְלָכְנוּ | him`láchnú |
A törzs képzése két képzőelemmel történik: egy -הִ hi- előtagból és egy mindig hangsúlyos -י ִ- -í- belső ragból, mely a 2. és 3. gyökhangzó közé kerül.
A -הִ hi- előtag csak a perfektumban látszik, az összes többi alakban az előragok elnyelik a hé-t és felveszik annak magánhangzóját, mely mindenütt a (pl. impf. E/3h *יְהַמְלִיךְ *jəhamlích → יַמְלִיךְ jamlích, part. E/h *מְהַמְלִיךְ *məhamlích → מַמְלִיךְ mamlích). A Tanach költői részeiben azonban az összevonás (kontrakció) nélküli alakok is szerepelnek.
Az imperatívusz -הַ ha- előragja úgy jön létre, hogy az imperfektum szabályosan leeső előragjai helyébe – a fennmaradó a megtartásának érdekében – egy protetikus hé lép (impf. E/2h תַּמְלִיךְ tamlích → *מְלִיךְ ַ *-amlích → impt. E/2h הַמְלֵךְ hamléch; ld. még: nifal imperatívusz).
Az -י ִ- -í- belső rag a perfektumnak csak az E/3h és T/3 alakjaiban látszik, máshol mindenütt a áll a helyén. Ugyancsak nem látható az imperfektum T/3n és T/2n alakjaiban, a jusszívuszban és a belőle képzett vávos imperfektumban, az imperatívusz E/2h és T/2n-ben, valamint az infinitívuszokban, ahol é-vé vonódik össze. Az imperfektum többi alakjában és a particípiumokban végig jelen van.
Az erős igék ragozásánál a hifíl az egyetlen igetörzs, melynek az imperfektumtól eltérő jusszívusza van: a végraggal nem rendelkező alakjainál a törzsképző í vonódik össze é-be (végragos alakjai változatlanok). A törzs ebből a jusszívuszból képezi vávos imperfektumát, mely ezért ugyanezeket a rövidüléseket mutatja, de szintén csak ezekben az alakjaiban (E/3h, E/3n, E/2h, E/1, T/1). Az E/1 és T/1 rövidült alakjai jusszívuszként (vagyis felszólításként) nem használatosak (mivel az egyes számú (ön)felszólításra a kohortatívusz van fenntartva), csak a vávos imperfektumban fordulnak elő.
A hifíl törzs imperfektumi alakjai | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Imperfektum királlyá fog tenni |
Váv-imperfektum és királlyá tett |
Jusszívusz tegye királlyá! |
Kohortatívusz hadd tegyem királlyá! |
Imperatívusz tedd királlyá |
Impt. en. ~ | |||||||
E/3h | יַמְלִיךְ | jamlích | וַיַּמְלֵךְ | vajjamléch | יֵמְלֵךְ | jamléch | ||||||
E/3n | תַּמְלִיךְ | tamlích | וַתַּמְלֵךְ | vattamléch | תַּמְלֵךְ | tamléch | ||||||
E/2h | תַּמְלִיךְ | tamlích | וַתַּמְלֵךְ | vattamléch | תַּמְלֵךְ | tamléch | הַמְלֵךְ | hamléch | הַמְלִיכָה | ham`líchá | ||
E/2n | תַּמְלִיכִי | tam`líchí | vatta~ | הַמְלִיכִי | ham`líchí | |||||||
E/1 | אַמְלִיךְ | amlích | וָאַמְלֵךְ | váamléch | (אַמְלֵךְ) | (amléch) | אַמְלִיכָה | am`líchá | ||||
T/3h | יַמְלִיכוּ | jam`líchú | vajja~ | |||||||||
T/3n | תַּמְלֵכְנָה | tam`léchná | vatta~ | |||||||||
T/2h | תַּמְלִיכוּ | tam`líchú | vatta~ | הַמְלִיכוּ | ham`líchú | |||||||
T/2n | תַּמְלֵכְנָה | tam`léchná | vatta~ | הַמְלֵכְנָה | ham`léchná | |||||||
T/1 | נַמְלִיךְ | namlích | וַנַּמְלֵךְ | vannamléch | (נַּמְלֵךְ) | (namléch) | נַמְלִיכָה | nam`líchá |
Névszói igealakok[szerkesztés]
A hifíl törzs | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Particípiumai | Infinitívuszai | |||||
aktív particípium | Inf. abs. | Inf. constr. | ||||
E/h | מַמְלִיךְ | mamlích | הַמְלֵךְ | hamléch | הַמְלֵךְ | hamléch |
E/n | מַמְלִיכָה | mamlí`chá | ||||
T/h | מַמְלִיכִים | mamlíchím | ||||
T/n | מַמְלִיכוֹת | mamlíchót |
Hofal (Kauzatív passzív)[szerkesztés]
- Törzsképzőelem: -הָ ho- / -הֻ hu- előtag. Hangrend: mély (o-a, u-a). Jelentéstartalom: a hifíl passzívuma.
Ragozott igealakok[szerkesztés]
A hofal törzs perfektumi alakjai | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum királlyá tétetett |
Váv-perfektum és királlyá lesz tétetve |
pauzális alakok | ||||||
E/3h | הָמְלַךְ | homlach | וְהָמְלַךְ | vəhomlach | הָמְלָךְ | homlách | ||
E/3n | הָמְלְכָה | homləchá | ~וְ | və~ | הָמְלָכָה | hom`láchá | ||
E/2h | הָמְלַכְתָּ | hom`lachtá | וְהָמְלַכְתָּ | vəhomlach`tá | הָמְלָכְתָּ | hom`láchtá | ||
E/2n | הָמְלַכְתְּ | homlacht | ~וְ | və~ | הָמְלָכְתְּ | homlácht | ||
E/1 | הָמְלַכְתִּי | hom`lachtí | וְהָמְלַכְתִּי | vəhomlach`tí | הָמְלָכְתִּי | hom`láchtí | ||
T/3 | הָמְלְכוּ | homləchú | ~וְ | və~ | הָמְלָכוּ | hom`láchú | ||
T/2h | הָמְלַכְתֶּם | homlachtem | ~וְ | və~ | הָמְלָכְתֶּם | hom`láchtem | ||
T/2n | הָמְלַכְתֶּן | hom`láchten | ~וְ | və~ | הָמְלָכְתֶּן | hom`láchten | ||
T/1 | הָמְלַכְנוּ | hom`lachnú | וְהָמְלַכְנוּ | vəhomlach`nú | הָמְלָכְנוּ | hom`láchnú |
Képzésére nézve egyszerű, a gyök egy -הָ ho- (nem há-!) törzsképzőt kap, s az így létrejött הָמְלַךְ homlach (rövidülve *-הָמְלְכ *homləch-) alakot ragozzuk végig.
Az előképzők, a hifílhez hasonlóan itt is elnyelik a hé-t és átveszik annak magánhangzóját (pl. impf. E/3h *יְהָמְלַךְ *jəhomlach → יָמְלַךְ jomlach, part. E/h *מְהָמְלַךְ *məhomlach → מָמְלָךְ momlách). Az összevonás nélküli alakok a Tanach költői könyveiben előfordulnak.
A törzsnek variánsa (és vélhetően eredeti alakja), a הֻפְעַל hufal igetörzs, annyi a különbség, hogy a törzsképző ho- helyett hu- áll (pl. הָמְלַךְ homlach helyett הֻמְלַךְ humlach). (Az u-a megegyezik a szintén passzív pual igetörzs hangrendjével.)
A hofal törzs imperfektumi alakjai | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Imperfektum királlyá lesz tétetve |
Váv-imperfektum és királlyá tétetett |
Jusszívusz tétessék királlyá! |
Kohortatívusz hadd ! |
Imperatívusz ! |
Impt. en. ! | |||||||
E/3h | יָמְלַךְ | jomlach | וַיָּמְלַךְ | vajjomlach | ||||||||
E/3n | תָּמְלַךְ | tomlach | -וַתָּ | vatto~ | ||||||||
E/2h | תָּמְלַךְ | tomlach | -וַתָּ | vatto~ | הָמְלַךְ | homlach | הָמְלְכָה | homləchá | ||||
E/2n | תָּמְלְכִי | tomləchí | -וַתָּ | vatto~ | הָמְלְכִי | homləchí | ||||||
E/1 | אָמְלַךְ | omlach | -וַאָ | váo~ | אָמְלְכָה | omləchá | ||||||
T/3h | יָמְלְכוּ | jomləchú | -וַיָּ | vajjo~ | ||||||||
T/3n | תָּמְלַכְנָה | tom`lachná | -וַתָּ | vatto~ | ||||||||
T/2h | תָּמְלְכוּ | tomləch ú | -וַתָּ | vatto~ | הָמְלְכוּ | homləchú | ||||||
T/2n | תָּמְלַכְנָה | tom`lachná | -וַתָּ | vatto~ | הָמְלַכְנָה | hom`lachná | ||||||
T/1 | נָמְלַךְ | nomlach | -וַנָּ | vanno~ | נָמְלְכָה | nomləchá |
Névszói igealakok[szerkesztés]
A hofal törzs | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Particípiumai | Infinitívuszai | |||||
passzív particípium | Inf. abs. | Inf. constr. | ||||
E/h | מָמְלָךְ | momlách | הָמְלֵךְ | homléch | הָמְלַךְ | homlach |
E/n | מָמְלָכָה | momláchá | ||||
T/h | מָמְלָכִים | momláchím | ||||
T/n | מָמְלָכוֹת | momláchót |
Particípiuma á-val van, ami végig megmarad.
Infinitívusz abszolútuszában é található.
Jegyzetek[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource
- Bruce K. Waltke – Michael Patrick O'Connor: An Introduction to Biblical Hebrew Syntax. (angolul) Eisenbrauns: (kiadó nélkül). 1990. ISBN 0931464315, ISBN 9780931464317
- Benjamin Davidson: Analytical Hebrew and Chaldee Lexicon. (angolul) 7. kiadás. Peabody, Massachusetts: Hendrickson Publishers. 1995. ISBN 0913573035, ISBN 9780913573037 (PDF)