Hittérítő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A hittérítő (vagy misszionárius) olyan személy, aki valamilyen vallás, egyházi hatóság képviseletében – általában hazáján kívül – saját vallására igyekszik téríteni más vallásúakat.

Hittérítő általánosan elfogadott értelemben az, aki a pogányok kereszténységre térítésén fáradozik. Ilyenek a misszionáriusok. Hittérítőknek nevezték azokat is, akik az egyháztól elpártolt tanokat kiirtani törekedtek és az egyház tanait védelmezték a tudomány és ékesszólás fegyvereivel. Ilyenek voltak: Szent Bernát, Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos, Ferrari Szent Vince, Kapisztrán Szent János, Regensburgi Berchtold, Borromeo Szent Károly, Szalézi Szent Ferenc.

Hittérítőknek nevezték azokat is, akik megtérítették az egyház közömbös tagjait, a bűnösöket pedig a szószék és gyóntatószék segítségével a keresztény életre vezették. A misszionáriusi feladat egy életre szól.

A néphittérítés, vagyis népmisszió, amit Magyarországon Jézus társaságának tagjai és a lazaristák tartanak, bűnbánatra serkentő hitszónoklatok csoportozata, amelyek a bűnösök oktatására és javítására, a keresztény hit és élet felelevenítésére szolgálnak.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]