Portál:Vallás
| Főoldal | További vallások, vallás témájú cikkek és kategóriák |
 Üdvözlünk a
Vallásportálon!
Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában magyarázatot nyújt a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára. Vallásosnak vagy hívőnek nevezzük az embert, aki a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadja. (Ortodoxnak nevezzük azokat a vallásos személyeket vagy csoportokat, akik az adott vallás tanait a lehető legpontosabban, legszigorúbban követik. Kivétel az ortodox kereszténység, amelyik a kereszténység keleti ágának elnevezése, és bár magukat a kereszténység eredetibb ágának tekintik, ezt a nyugati kereszténység természetesen nem fogadja el.) Egy adott vallás amikor intézményesül, akkor legalább egy, de jellemző esetekben több egyház is keletkezik belőle. Élő vallásoknak nevezzük azokat a vallásokat, amelyeknek ma is működő egyházai vannak, illetve emberek gyakorolják a szertartásait és ápolják a tanait. Nagyon sok vallásnak megszűntek az intézményei, illetve már gyakorló hívei sincsenek. Ezen vallásokat sokszor már nem is vallásoknak, hanem mítoszoknak, hiedelmeknek nevezzük. Gondolhatunk itt az emberiség kialakulása körüli ősi hiedelmekre, Mezopotámia, az ókori Egyiptom, görögök, rómaiak, nomád népek, maják, aztékok, inkák vallásaira. Kiemelt szócikk Az avignoni pápai palota. A pápai székhely, amely egyidejűleg erődként és palotaként szolgált, a 14. században a nyugati kereszténység szimbóluma volt A pápai állam soha nem volt nagy kiterjedésű, de a középkorban a kereszténnyé váló európai népek előtt a Szentszéknek olyan óriási tekintélye volt, hogy a pápaság nagyhatalmi szerepet játszhatott. A pápa az akkori feudális társadalmi és állami berendezés szellemében az európai országok uralkodóit hűbéresének tekintette és megpróbálta engedelmességre kényszeríteni őket. Ez egy időre sikerült is, így 1200 körül a pápaság fénykorát élte, mint Európa irányító hatalmassága. Kiemelt szent Remete Szent Pál (ógörögül: Παῦλος ὁ Θηβαῖος (227/228 – 341) az első ismert nevű keresztény remete, a sivatagi atyák egyike. A 13. századi, egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos rend névadója, akit a pálosok szellemi ősként, példaképeként tisztelnek. A legenda szerint Remete Szent Antal egyszer meglátogatta, mert égi szózatot hallott, amely figyelmeztette: nem ő a legidősebb, legszentebb remete, hanem Pál. A 90 éves Antal több napos vándorlás után találta meg Pál barlangját. Közösen dicsőítették Istent, elmélkedtek, beszélgettek, és eközben megérkezett a holló, aki most nem egy fél, hanem egész cipót hozott. Hálát adtak Istennek, hogy így gondoskodik szolgáiról. Kiemelt szent szöveg A Bhagavad-gíta szanszkrit filozófiai költemény, a hindu vallás legszentebb könyve. A cím magyar jelentése: „A magasztos szózata”. A Bhagavad-gíta a védikus irodalom egyik alapműve, a védikus irodalom filozófiájának összefoglalása. Eredetileg a Mahábhárata című eposz része (a Bhísma-parva könyv 25-42. fejezetei, mintegy 700 vers), de önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a keresztény vallásban az Újszövetségé. A Bhagavad-gíta az Upanisadok és a Védánta-szútra mellett az ind filozófia harmadik legfontosabb forrásanyaga. Filozófiai mélységeire nemcsak Keleten figyeltek fel, hanem a nyugati világban is sok gondolkodó nagyra értékelte – például Hegel és Albert Einstein. Tudtad-e, hogy…
Vallás kategóriák
A projektMiben vehetsz részt?Több módon is a Vallásportál segítségére lehetsz:
Műhely: Vallásműhely
Vallás témájú cikkek a testvérprojektekben
Portálok |
