A jelenések könyve

János látomása Patmosz szigetén
"Én János, a ki néktek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, a mely Páthmósnak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért. Lélekben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét" Jelenések könyve

Tetramorf. "és a királyi széknél középen négy élőlény, elöl és hátul szemekkel tele. Az első élőlény oroszlánhoz, a második bikához volt hasonló, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, a negyedik élőlény pedig repülő sashoz hasonlított. A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel"

A jelenések könyve, más néven János jelenései vagy apokalipszise (Αποκάλυψη του Ιωάννη) a Biblia újszövetségi iratainak részét képező, az 1. század végén, Domitianus római császár uralma alatt keletkezett, görög nyelvű őskeresztény mű.

A jelenések könyve címzettjei a Jézus Krisztusban hívő keresztények, valamint a korabeli egyházközösségek. A könyv továbbá Isten egyházának története az őskeresztény kortól egészen a végítélet napjáig és az új föld felálltáig.

A szerző és a könyv keletkezése

A könyv keletkezésének ideje

A Jelenések könyvének keltezésre vonatkozóan legkorábban a Kr. u. 68 (korai) és legkésőbben a Kr.u. 96-os (kései) dátum ismeretes. A kései dátum Szent Iréneusz (2. századi egyháztanító) forrására hivatkozik. Általános vélemény alapján a könyv Domitianus római császár uralma alatt keletkezett (81-96 között).

A szerző

Könyvében a szerző Jánosnak nevezi magát. Nem hívja magát apostolnak, azt mondja: Jézus szolgája és próféta. Száműzetésben él Pátmosz szigetén, mert terjesztette a Jézusról szóló örömhírt.

Az Ószövetség igen alapos ismerete és az, hogy (János leveleivel és János evangéliumával ellentétben) ez a könyv "héber görög" nyelven íródott, valószínűvé teszi, hogy zsidó-keresztényről van szó, aki Palesztinából származott. Egyes vélekedések szerint ez a János nem azonos a levelek és az evangélium szerzőjével. Természetesen a Jelenések, valamint az evangélium és a levelek stiláris különbségeit az apokaliptikus műfaj sajátosságai is indokolhatják, továbbá elképzelhető, hogy az utóbbi két esetben a szerző "titkár" segítségét vette igénybe.

János pátmoszi száműzetése alatt valószínűleg kényszermunkát végzett az ottani kőbányákban. Ma sok keresztény zarándok keresi fel a szigetet, főleg azt a barlangot, melyben állítólag János tartózkodott a jelenések átélésekor.

Felosztása

• Bevezetés - 1. rész
• 7 levél a 7 kis-ázsiai egyházhoz - 2-3. rész
• A 24 vén és a 4 élőlény - 4. rész
• A 7 pecsétes könyv - 5-6, 8. rész
• A 144 ezer - 7. rész
• 7 harsona/trombita - 8-9, 11. rész
• Az Egyház és a Sátán harca - 10-13. rész
• 3 angyal bejelenti az ítéletet -14. rész
• 7 pohár (A hét utolsó csapás) - 15-16. rész
• Babilon, a nagy parázna nő - 17-18. rész
• A parázna bukása, Krisztus megjelenése, a két vadállat - 19. rész
• Krisztus ezeréves uralma (millennium), feltámadás, végítélet - 20. rész
• Az új Föld, az eljövendő "új Jeruzsálem" - 21-22. rész
• A könyv bezárása - 22. rész

Tartalmának összefoglalása

• A szerző leírja, hogy az általa megörökített élményekben akkor részesült, amidőn Patmosz szigetén tartózkodott, és lélekben innét elragadtatva látta a jövőben majd bekövetkező történéseket (1,9-10).
• A könyvének kezdő iratát a hét kis-ázsiai gyülekezetnek címzi: "Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába" (1,11).

• A szerző szót ejt hét gyertyatartóról és hét csillagról – ezek a hét gyülekezet angyalát, illetve magát a hét gyülekezetet jelentik.
• A hét gyertyatartó között járó és a hét csillagot a jobb kezében tartó különös kinyilatkoztató mind a hét gyülekezet számára sajátos üzeneteket ad át a szerzőnek, amelyekben bizonyos tetteikért a gyülekezeteket megdicséri, más cselekedeteikért pedig büntetésekkel fenyegeti őket. Helyesli például, hogy az efezusiak fellépnek a nikolaiták ellen. Támadja a szmirnai gyülekezet ama tagjait, akik "zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a sátán zsinagógája." Helyteleníti, hogy a pergamoni gyülekezetben akadnak olyanok, akik Bálám és a nikolaiták tanításait követik. A thiatirai gyülekezetnek a következő szemrehányásokat teszi: "…az a panaszom ellened, hogy eltűröd Jezábelt, azt az asszonyt, aki prófétának mondja magát és tanít, és eltántorítja szolgáimat, hogy paráználkodjanak és bálványáldozati húst egyenek…" (2. rész).
• A szerző látomásban feljutott a mennybe, és ott látta az Istent királyi széken ülni, továbbá azt, hogy az Isten körül királyi székeken 24 vén foglalt helyet, aki dicsérte a menny urát.
• Az "Úr" széke előtt "hét lámpás égett lobogó lánggal: az Isten hét lelke. A királyi szék előtt üvegtenger volt, kristályhoz hasonló, és a királyi széknél középen négy élőlény, elöl és hátul szemekkel tele. Az első élőlény oroszlánhoz, a második bikához volt hasonló, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, a negyedik élőlény pedig repülő sashoz hasonlított. A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel, és szünet nélkül, éjjel és nappal ezt mondta: »Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, / aki volt, és aki van, és aki eljövendő!«"
• János apostol azt is írja, hogy az Isten jobb kezében látott egy könyvet, amely kívül és belül tele volt írva, s hét pecséttel volt lezárva, s amelyet csak a Dávid családjából származó "Bárány" nyithatott fel. Az első négy pecsét feltörésekor megjelenik az Apokalipszis négy lovasa: az első fehér, a második tűzvörös, a harmadik fekete, a negyedik pedig hullaszínű lovon ült. Az ötödik pecsét felnyitásakor láthatóvá lett azoknak a lelke, "akiket az Isten igéjéért öltek meg". A hatodik pecsét feltörésekor rettenetes természeti katasztrófákra került sor. Majd pedig ezeket követően Izrael minden törzséből a homlokán megpecsételtek 12-12 ezer embert, az Isten szolgáit, hogy e jel révén megmeneküljenek a pusztulástól. A hetedik pecsét megnyitásakor – trombitával a kezében – hét angyal jelent meg, és amidőn megfújták eszközüket, szörnyű tragédiák érték a világot: tűz és jégeső pusztított a földön; rengeteg teremtmény ment tönkre a tengerben; az égből lehullt csillag megkeserítette sok folyónak és forrásnak a vizét; nagy csapás érte a Nap, a Hold és a csillagok egyharmadát; szörnyű lények jöttek fel az alvilágból, és rettenetes öldöklést végeztek a földön; négy angyal megölte az emberek egyharmadát. Végül – a hetedik trombitaszó elhangzása után – következtek a legszörnyűbb történések: pusztít a földön az égből alávetett "sárkány", az ördög harcot vív különféle angyalokkal; egy tízszarvú, hétfejű tengeri fenevad keríti uralma alá a földet; később pedig egy kétszarvú fenevad jön elő a mélyből, és hajtja uralma alá a földet. A könyv kijelenti, hogy a fenevad a számával azonosítható, amely a "hatszázhatvanhat".

• Mindezek után a „Bárány” (Jézus) ítéletet tart, miközben kíséretében van az a 144 000 megpecsételt férfi, aki asszonnyal nem szennyezte be magát, mert szűz. Szimbolikus kép a megváltottakról, akik nem fertőzték meg magukat a bűnnel, hanem megőrizték szűzi tisztaságukat Isten parancsolatainak és Jézus bizonyságának megőrzése által.

• Végül arról beszél a Jelenések könyve, hogy a régi föld elmúlása után új föld keletkezik, amelyen az üdvözült emberek örök boldogságban fognak élni.

Értelmezésének irányzatai

A jelenések könyve speciális, szimbolikus nyelvezetet használ, ezért értelmezése alapelvi szinten is jelentősen eltér a különféle teológiai irányzatokban. Ha csoportosítjuk A jelenések könyve értelmezéseit, a következő négy értelmezési irányzatot különböztethetjük meg:

• Preterista értelmezési irányzat: A preterista értelmezésnek megfelelően A jelenések könyvében leírt történések a múlt eseményeire János korában és főként a Római Birodalomra vonatkoznak. Értelmezésük szerint A jelenések könyvében leírt események már a múlt. Az ott leírt események János korában lejátszódtak a keresztény egyház életében, a Római Birodalomban. Ide tartozik a római katolikus egyház értelmezése.
• Futurista értelmezési irányzat: Az első három fejezetet kivéve értelmezésük szerint: A jelenések könyve próféciái még nem teljesedtek be, azokat a jövőben, a végidőben várjuk. Két fő csoport az irányzaton belül a klasszikus és a diszpenzacionalista.
• Történelmi értelmezési irányzat: A történelmi értelmezés szerint: A jelenések könyve az emberiség egész történelmének fő irányvonalát átfogja János napjaitól Krisztus visszajöveteléig. Ebbe az irányzatba tartozott a protestáns reformátorok többsége, így Luther és Kálvin is, és a mai adventista értelmezés is ebbe az irányvonalba tartozik.
• Ezoterikus értelmezési irányzat alapján a látnok látta ugyan a jövőt, de pontosan nem fejtette ki, mi az amit látott. Ezért a mágikus-ezoterikus értelmezés arra törekszik, hogy felfedje, kinyilatkoztassa azt.
• Spirituális vagy idealista értelmezési irányzat: Az idealista értelmezés szerint a könyv alapvetően a jó és a gonosz küzdelmét írja le, nem kapcsolható kizárólagosan az emberiség bizonyos történelmi eseményeihez. Ők olyan örök érvényű és spirituális tartalmakat látnak a könyvben, melyek egyetemes érvénnyel bírnak. Az ott leírt események alkalmazhatóak sok, a kereszténység és az emberiség életében lejátszódott és lejátszódó eseményre.
• Pszichedelikus értelmezési irányzat: János valamely hallucinogén növény hatása alatt állt ^[forrás?], a Jelenések nem más, mint az ezen az utazáson átélt élményeinek összefoglalója.

Felekezetek, vallási mozgalmak értelmezési irányzatai

• Millerita nézőpont
• Jehova tanúi
• Mormon értelmezés
• Anglikán nézőpont

A különféle irányzatok értelmezésének összehasonlítása

A futurista, a preterista, a történelmi értelmezési irányzat és a Jehova Tanúi értelmezésének összehasonlítása:

Téma	Futurista nézőpont	Preterista nézőpont	Történelmi értelmezési irányzat	Jehova Tanúi értelmezése
	A futurista nézőpont alapján a Jelenések eseményei még ezután, a jövőben fognak teljesedni.	A preterista nézőpont a Jelenések könyve leírását a múltba helyezi, az apostol korára. Az irányzaton belüli 2 csoport a részleges és a teljes preterizmus. A részleges preterizmus alapján a második eljövetel, a halottak feltámadása és végső ítélet még ezután történik meg. A teljes preterizmus hívői úgy vélik, hogy Jeruzsálem pusztulásakor (Kr. u. 70) teljesültek a "világvége" eseményei és a második eljövetel, a végítélet szimbolikus jelentőségű.	A történelmi értelmezési irányzat alapján a Jelenések könyve az apostol korától a világ végéig (Krisztus visszajöveteléig és az új föld felállításáig) terjedő eseményeket mutatja be.	A Jelenések sok mindent szimbólumokban közöl és jelentős része napjainkban teljesedik
A hét gyülekezet (Jel. 2-3.)		Csak a hét korabeli keresztény gyülekezetnek írt üzenet.	A hét őskeresztény gyülekezetnek írt levél, továbbá a kereszténység történelmének hét olyan szakasza, amely az apostol korától Krisztus visszajöveteléig terjed.	A hét gyülekezetnek küldött üzenet Isten népe minden tagjának szólnak, a ma élő hívőknek is.
A hét pecsét (Jel. 5-8.)	A pecsétek feltörése a jövőben, a világ végén teljesedik be.	Az első századokban teljesedett be. Az apokalipszis (színes) lovasai: háborúk, éhínségek, betegségek, járványok stb.	A hét pecsét feltörése az apostol korától a világ végéig teljesedik. A legtöbb pecsét már feltöretett.
A 144 ezer (Jel. 7:1-8)	Szó szerinti szám, különböző értelmezésekkel.	Szimbolikus szám a megváltottak seregéről.	Szimbolikus szám a megváltottakról.	Szó szerinti szám a lelki Izráelből.
A sáskák (Jel. 9:1-11)	Démoni erők, amely a világ végén jelenik meg a földön.	Démoni erő, amely Izraelt sújtotta Kr. u. 66-70-ben.	Több értelmezés a csoporton belül: 1. A muszlim arab hordák, amelyek elözönlötték Észak-Afrikát, a Közel-Keletet és az Ibériai-félszigetet a 6-8 században. 2. Démoni erők a világ végén.	Az 1919-ben újraélesztett lojális keresztények csoportja. Ezen újkori sáskák csak azoknak ártanak, akiknek a "homlokán" nincs ott az Isten pecsétje, vagyis akik keresztényeknek állítják magukat, de életmódjuk meghazudtolja ezt az állítást.
Lovassereg az Eufrátesznél (Jel. 9:13-16)	A jövőben fogja megtámadni ez a szimbolikus, hatalmas sereg Izraelt.	A lovassereg egy pogány sereg, amely megtámadta Izraelt az első században, 66-70-ben. "Az Eufrátesznél van megkötve" egy szimbolikus utalás Izrael történetére, hogy a pogány seregek az Eufráteszen túlról támadták meg és ítélték meg Izraelt.	1. Az Oszmán Birodalom a középkor vége felé 2. A jövőben megjelenő jelképes sereg.	A sáskákhoz hasonlóan a lovassereg is a teokratikus hadviseléssel van kapcsolatban, akik részt vesznek Jehova ítélet munkájában. A "megölés" nem más, mint annak ismertetése, hogy a kereszténység és annak papsága szellemileg teljesen halott, Jehova elvetette őket, és a pokol "tüzes kemencéje" vár rájuk.
A két tanú (Jel. 11:1-12)	Két személy, akik Jeruzsálemben fognak prófétálni a világ végén.	A két tanú és csodáik szimbolizálják Mózes és Illés munkásságát.	A két tanú jelképesen az Ó- és az Új-Szövetség. Az Ószövetség Isten tetteinek tanúja, az üdvösség tervével és az előképi áldozatokkal, amelyek egy eljövendő üdvözítőre vonatkoztak. Az Újszövetség a tanúja a beteljesedett jövendöléseknek, amelyeket Isten adott az Ótestamentumban és azon eseményeknek, amelyek végbe mennek Krisztus 2. eljöveteléig.	A két tanú a felkent keresztényeket ábrázolja.
1260 nap (Jel. 11:3)	Szó szerinti 1260 nap (3,5 év) a világ végén, amikor Jeruzsálemben idegen hatalmak uralkodnak.	Szó szerinti 1260 nap (3,5 év), amely a "világ végén" történt, Kr. u. 70-ben, amikor a rómaiak elpusztították Jeruzsálemet 3,5 éves palesztíniai hadjáratuk után.	1260 nap = 1260 év (Dániel és Ezékiel próféciái alapján). A pápai fennhatóság 1260 éve a kereszténység felett. 538-ban, a pápaság főhatalomra jutásával kezdődött és 1798-ban ért véget, amikor a franciák megszállták Rómát.	3,5 év, amely az északi féltekén 1919 tavaszától 1922 őszéig tartott. Ez a felépülés és újjászerveződés felfrissítő időszaka volt a helyreállított János osztály számára. Továbbá az Úr napjának kezdetén volt egy 3,5 éves időszak, amikor Isten népének kemény megpróbáltatásai egybeestek az itt megjövendölt eseményekkel. Ez az időszak 1914 dec.-ben kezdődött és 1918 jún.-ig tartott.
Az Asszony és a Sárkány (Jel. 12:1-6)	Jövőbeli konfliktus Izrael állam és a Sátán között.	Az ószövetségi egyház szimbóluma, Izrael (az asszony) a gyermek Krisztust megszülte. Sátán elhatározta, hogy megöleti a gyermek Krisztust. Később az asszony (a korai egyház), elmenekült Jeruzsálemből, annak elpusztítása előtt (Kr. u. 70.)	A Sárkány Sátánt képviseli és az általa irányított földi hatalmakat. Az asszony szimbolizálja Krisztus igaz egyházát (követőit), amely elfut a pusztába az üldözések elől.	A Sárkány Sátánt jelképezi, az asszony Isten hűséges követőit.
A fenevad a tengerből (Jel. 13:1-8)	Az Antikrisztus egy jövőbeli hatalma, amely a keresztényeket üldözi.	A Római Birodalom, amely az őskeresztényeket üldözi Néró uralma alatt. A tenger szimbolizálja a Földközi-tengert és a Birodalom nemzeteit.	A tengerből feljövő fenevad az egyházi Róma, a pápaság. A tenger szimbolizálja a nemzeteket, a népeket.	A vadállatok: emberi kormányzatok, a tenger: az Istennel szembeszegülő gonosz emberek
A fenevad a földből 'A hamis próféta' (Jel. 13:11-18)	Az Antikrisztus egy jövőbeli hatalma, amely a keresztényeket üldözi.	A hitehagyott zsidó nép vezetői, akik csatlakoztak a rómaiakhoz az ősegyház üldözésében.	A földből feljövő fenevad az Egyesült Államok. A föld, amely egykor a vallási üldözöttek menedékhelye volt. E hatalom által mindenki kényszerítve lesz, hogy a Sátán "jelét" viselje.	Az amerikai-angol világhatalmi szövetség. A két szarva mutatja, hogy kettős hatalomról van szó. A támogatott vadállat képmása az ENSZ.
A fenevad száma, 666 (Jel. 13:18)	Az Antikrisztus egy jövőbeli hatalmának a száma.	A Római Birodalom, amely az első keresztényeket üldözte. Néró császár, mely héber nevéből ('NRWN QSR') kihozható a 666. Továbbá a hitehagyott uralkodó, Salamon király volt, aki 666 arany talentumot gyűjtött össze évente.	Többek közt a pápa egyik nevének számértéke: VICARIVS FILII DEI, azaz Vicarius Filii Dei, ami azt jelezheti, hogy a Római Katolikus Egyház a történelmi Jézus nevében Jézus tanításaival ellentétes hatalmi és politikai tevékenységet folytat. v és az u = 5, i = 1, l = 50, c = 100, d = 500	A 666 jelképesen azonosítja azokat, akik hagyják, hogy a földi rendszer irányítsa az életüket. A vadállat jelét viselő emberek azok, akik szembehelyezkednek Istennel.
Armageddon (Jel. 16:16)	Egy jövőbeli, szó szerinti ütközet Megiddo-nál (Armageddon), Izraelben.	Megiddo hegye (Armageddon) szimbolizálja Isten teljes győzelmét az Ő ellenségei felett. Armageddon csatája 2000 évvel ezelőtt történt, amikor Isten a rómaiakat használta fel eszközül, hogy megszüntessék a hitehagyott nép hamis Istentiszteletét.	Jézus és a Sátán követői közti végső ütközet.	Az emberi kormányzatok és Jézus serege közötti végső háború, amely az egész földet érinti majd.
A nagy Babilon, a parázna nő (Jel. 17:1-5)	A futuristáknak különféle nézeteik vannak erről a jelképről, ilyen az USA vagy az ENSZ.	A korrupt Jeruzsálem városa, amely átvette a pogány világ nemzeteinek a bálványimádó gyakorlatait és üldözte az Ószövetség prófétáit és a korai keresztény egyház hívőit.	Míg az erényes asszony Isten igaz egyházát szimbolizálja, a parázna asszony a hitehagyott, elvilágiasodott egyházat jelképezi.	Jehova Isten és a népe ellensége, valamint a vallási hazugságok forrása.
Az 1000 év, (millennium) (Jel. 20:1-3)	A Millennium szó szerinti 1000 év, Krisztus uralkodása az ellenségei legyőzése után.	A Millennium szimbolikus időkeret. Krisztus földi szolgálata és mennybemenetele óta ma is tart.	Krisztusnak és az Ő szentjeinek az első és második feltámadás közötti ezeréves mennyei uralma (Krisztus 2. eljövetele és a végső ítélet között).	Krisztus és a szentjeinek ezeréves uralma, ami akkor kezdődik, amikor Sátán és a démonai a mélységbe vettetnek.
A nagy nyomorúság	Egy jövőbeli esemény. Az igaz hívők elragadtatása után a földön maradt bűnösök világszéles katasztrófákat, éhínséget, háborúkat, fájdalmakat fognak megtapasztalni.	Közel 2000 éve történt, amikor Isten megítélte a hitehagyott Izraelt és a pogány Róma elpusztította az államukat. (zsidó-római háború)	Két fő értelmezés a csoporton belül: 1. A nagy nyomorúság az 1260 éves időszak 538 és 1798 között, amikor a pápai hatalom üldözte Isten gyermekeit. 2. Egy jövőbeli esemény Jézus visszajövetele előtt.	Két párhuzamos részre osztható. 1. Az első században, amikor a rómaiak megtámadták Jeruzsálemet. 2. Jövőbeli esemény, amikor az ENSZ "megtámadja" a kereszténységet és a hamis vallás többi részét.

Lásd még

• Újszövetség
• Biblia
• János evangéliuma

További információk

• A jelenések könyvének eseményei időrendben Az olajfák hegyi kijelentés és A jelenések könyvének összehasonlítása
• A jelenések könyve teljes szövege (Párhuzamos Biblia) (Wikikönyvek)
• A jelenések könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia), immanuel.hu/biblia/biblia.php
• A Jel az Újszövetség legrejtélyesebb könyve

Bibliográfia

• Aebi, Ernst: Rövid bevezetés a Bibliába (Primo Evangéliumi Kiadó, Budapest, 1990)
• Biga Cubensis, Gombor Gábor: A világvége-csapda – mit üzen a Jelenések könyve? (Dekameron Kiadó, Budapest, 2003) (Göd Royal Press) ISBN 963-9331-34-1