Tipográfia

A tipográfia nyomtatott betűkkel foglalkozó szakma és művészeti ág, melynek célja olyan írásképet kialakítani a betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával, mely egyszerre esztétikus és célszerű. Modernebb megfogalmazásban az információ megjelenítésének szabályrendszere. De ezek a szabályok a hagyományon és a mindenkori ízlésen alapulnak, ezért folyamatosan változnak kisebb-nagyobb mértékben.

A szó görög eredetű – τυπος (tüposz): vert vagy vésett ábra, γραφω (graphó): írni. A mai értelemben a 16. század közepétől használják, előtte a scrivere sine penne (toll nélküli írás) kifejezést használták.

A tipográfia szó sok mindent jelentett az idők során: betűtervezést, betűmetszést, nyomdászatot, nyomdai úton történő sokszorosítást. Ma a magyar nyelvben csak a betűkkel való tervezést, a szöveges közlés megformálását, szöveg és kép együttes elrendezését nevezzük tipográfiának.

Története

A nyugati tipográfia története Gutenbergig és a nyomtatásban használható mozgatható betűk feltalálásáig nyúlik vissza, de az írásképek kialakítása már évezredekkel ezelőtt külön művészeti és tudományos feladatot adott az embereknek.

Szabályai

A tipográfia szabályainak ismerete egyre lényegesebb egy olyan korban, amikor a szövegek ábrázolása és nyomtatása szinte bárkinek elérhető a számítógépek segítségével. A legtöbb ilyen „kiadvány”, melyet szakképzettség nélkül szövegszerkesztőben vagy internetes weblapokon publikálnak, sajnos, nem felel meg a tipográfia szabályainak, elveinek és fő céljának: az írás nyelvtanilag helyes, esztétikus kinézetű és könnyen olvasható legyen. Legfontosabb szabályok:

• olvashatóság
• szövegértés
• helyesírás
• esztétika (elrendezés)

Ezek együttesen jelentik a hibátlan tipográfiát.

A szabályok egy része megtalálható A magyar helyesírás szabályaiban, más része viszont csak nyomdászati szakkönyvekben.

Betűtípusok, betűcsaládok

A betűtípus azonos grafikai elven megtervezett ábécé.

A betűtípusok tízes csoportosítása:

1. Velencei és reneszánsz antikvák
2. Barokk antikvák
3. Klasszicista antikva
4. Talpatlan és egyéb antikvák
5. Talpatlan lineáris antikva (groteszk)
6. Betűtalpas lineáris antikva (egyptienne, ejtsd /e.ʒip.sjɛn/)
7. Írott betűk
8. Dísz- és reklámbetűk
9. Fraktur típusok
10. Idegen betűtípusok

Az egyes típusokon belül a betűknek nevük van (Times, Dutch, Swiss, Courier, Garamond, Bodoni stb.), a betűalak és a vonalvastagság további alcsoportokat alkot.

A betűtípusok kor szerinti csoportosítása:

Könyvekben, újságokban, plakátokon naponta találkozhatunk az írás apró elemeivel: a betűkkel. A történelmi korokban a betű alakját, így az írás képét is alapvetően az íróeszköz határozta meg. Régebbi íráselőzmények: egyiptomi, mezopotámiai, sínai ősformák (krétai), föníciai (ebből alakult ki a héber és arab íráskép), görög (ebből alakult ki a cirill, etruszk és rúna írásformák). A római írásból alakultak ki az európai írásformák, sőt a nyomtatás során alkalmazott betűtípusok is.

• római kapitális 1. sz. (kapitális kvadráta, rusztika, unciális és félunciális, 2-5. sz.)
• római kurzív
• minuszkula 8-13. sz. (karolingi, gótikus)
• gótikus textúr 12. sz.
• humanista antikva 14. sz.
• humanista kurzív
• reneszánsz 15-16. sz.
• barokk 17-18. sz.
• klasszicista 18-19. sz.
• eklektikus 19. sz.
• szecessziós 20. sz.
• konstruktivista 1920-as évek
• groteszk talpatlan (Groteszk betűk rajzolata: optikailag minden vonaluk azonos vastagságú. Tehát, talpas betű is lehet groteszk.)
• talpas lineáris
• art deco
• díszbetűk 1970-es évektől (ide sorolhatók a graffiti- és plakátbetűk is)

A ma is használt íráskép a karolingi minuszkulával vette kezdetét. Nagy Károly 781-ben ismerkedett meg Alkuin szerzetessel. Az angol szerzetes iskolát rendezett be Tours-ban. Itt hallgatta maga az uralkodó és egész családja Alkuin előadásait. Nemcsak hivatalnokokat, hanem könyvmásolókat is nevelt, és ezzel döntő szerepe volt az új betűforma, a karolingi minuscula megteremtésében. Már az uncialéban találunk nyomokat a kisbetű felé, a féluncialé további lépést jelentett, Alkuin pedig végérvényesen kialakította a latin írás kisbetűjét, amelyet nálunk és a latin betűkkel író országokban ma is használnak.

Betűstílusok

Betűformák, -alakok

A következő betűformák elterjedtek:

• kisbetű (kurrens, minuszkula): a betűszemek a nagybetű magasságát nem érik el; alacsonyabbak
• nagybetű (verzál, álló, majuszkula): a betűszemek függőlegesen állnak
• régi stílusú (Old Style): a betűszemek – különösen számjegyek – függőlegesen ugrálnak
• dőlt: a betűszemek jobbra dőlnek
• döntött (Slanted): a betűk megdöntöttek
• kurzív v. dőlt (Cursive v. Italic): a betűk kézírást utánozva jobbra dőlnek
• függőlegesre felállított (Upright): a dőlt kurzív betűszemek írott alakja megmarad, de visszaállították függőlegesre
• visszafelé dőlt (Backslant v. Lefty): a slanted ellentéte; a betűk balra dőlnek
• kiskapitális: a kisbetűk nagybetűkkel írottak, de kisbetű magasságig érnek. Vastagságuk a kisbetűk vastagsága

PFM családok

A következő PFM családok elterjedtek:

• Serif: Talpas.
• Sans-Serif: Talpatlan.
• Monospace: Állandó szélességű.
• Script: Kézírást utánzó.
• Decorative: Dekoratív.

Betűkövérség

A következő betűkövérségek (Weight Class) elterjedtek (A betű magasságának és az azt alkotó szár vastagságának aránya.):

• 100: Vékony (Thin)
• 200: Extra könnyű v. e. világos (Extra-Light)
• 300: Könnyű v. világos (Light)
• 400: Könyv (Book). Általában ez illik könyvbe; regular.
• 500: Közepes (Medium). Általában ez a regular.
• 600: Középkövér (Demi-Bold)
• 700: Kövér (Bold). Általában ez a félkövér (semi bold).
• 800: Nehéz (Heavy)
• 900: Extra nehéz (Black). Általában ez az extra bold.

Betűvastagság

A következő betűvastagságok (Width Class) elterjedtek. (A betű magasságának és szélességének aránya. Párosul a sűrűbb szedéssel is [szűkebb kerning].):

• Ultra-Condensed (50%)
• Extra-Condensed (62,5%)
• Condensed (75%) – kondenz, keskeny
• Semi-Condensed (87,5%)
• Medium (100%) – normál, antikva
• Semi-Expanded (112,5%)
• Expanded (125%)
• Extra-Expanded (150%) -széles (wide)
• Ultra-Expanded (200%)

A betűk méretei, tipográfiai mértékrendszer

Didot-rendszer

A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adtuk meg. A pont a francia F. Didot és a német H. Berthold által kidolgozott tipográfiai mértékegység (a méter 2660-ad része, kb. 0,376 mm). A legkisebb betűméret az egypontos (nyolcad petit).

• 1 pont: nyolcadpetit
• 2 pont: negyedpetit (non plus ultra)
• 3 pont: negyedciceró (briliáns)
• 4 pont: gyémánt (diamant, fél petit), azaz 1,504 mm
• 5 pont: gyöngy (perl, parisienne), azaz 1,880mm
• 6 pont: nonparel (nonpareille, fél ciceró), azaz 2,256 mm
• 7 pont: kolonel (colonel, kispetit), azaz 2,632 mm
• 8 pont: petit, azaz 3,009 mm
• 9 pont: borgisz, azaz 3,385 mm
• 10 pont: garmond (korpusz), azaz 3,761 mm
• 11 pont: kisciceró (rajnai)
• 12 pont: ciceró
• 14 pont: mittel (mediális)
• 16 pont: tercia
• 18 pont: másfél ciceró (parangon)
• 20 pont: text (textus)
• 24 pont: két ciceró
• 28 pont: két mittel
• 32 pont: két tercia (kiskánon)
• 36 pont: három ciceró (kánon)
• 40 pont: két text (nagykánon)
• 48 pont: négy ciceró (konkordansz vagy misszále)
• 54 pont: négy és fél ciceró (nagymisszále)
• 60 pont: öt ciceró (szabon)

Az em (kvirt) és az en (félkvirt) is tipográfiai hosszmértékek (a betűk egymáshoz viszonyított szélessége alapján), az aktuális betűtípus és fokozat „m” és „n” betűjének szélességével azonosak. (Létezik a negyed kvirt is, ez egy i betűnyi szélességű.) Ebből is látszik, hogy értékük nem állandó, hanem függ a használt betűtípustól és -fokozattól. Ezen mértékkel mérjük például a kis- és nagyszóközök méretét, melyek neve „en-szóköz” és „em-szóköz”, és alapegységük 1 en illetve 1 em.

Angol–amerikai rendszer

Az angolszász területeken az angolszász pont (pica point) az elterjedt, ami közel azonos a Didot-ponttal, egész pontosan 1 pica point = 0,938 Didot-pont. Szokás még a pont tizenkétszeresét is mértékegységként használni, ami a Didot-pontnál egy ciceró (= 4,511 mm), a pica pontnál pedig egy pica (= 4,217 mm), ami hozzávetőleg a hüvelyk (inch, 25,4 mm) egyhatoda. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a PostScript oldalleíró nyelv, ami a pica mértékegységére épül, kissé más pontot használ, készítői ugyanis kerekítettek. Így egy hüvelykben pontosan 6 pica, illetve 72 pont helyezkedik el, szemben a tradicionális 72,27-dal. Tehát egy PostScript pica 4,233 mm.

Jelenleg elterjedtebb a Postscript lapleíró nyelvben alkalmazott Pica-pont, amely az angolszász országokban ma is használt hüvelyk (1" = 2,54 cm) alapján 0,3527 mm-nem jön ki. Ebből az a megállapítás jön ki, hogy a Didot-rendszerbeli méretezés kissé nagyobb betűszemeket eredményez ugyanakkora pont-méretezés esetén.

DIN 16507-2 szerinti fontméretek

Fontméret [mm]	Fontmagasság [mm]	Fontmagasság [pt]
1.5	1.1	3.1
1.75	1.3	3.6
2.0	1.4	4.1
2.25	1.6	4.6
2.5	1.8	5.1
2.75	2.0	5.6
3.0	2.2	6.1
3.25	2.3	6.6
3.5	2.5	7.1
3.75	2.7	7.7
4.0	2.9	8.2
4.25	3.1	8.7
4.5	3.2	9.2
5.0	3.6	10.2
5.5	4.0	11.2
6.0	4.3	12.2
7.0	5.0	14.3
8.0	5.8	16.3
9.0	6.5	18.4
10.0	7.2	20.4
12.0	8.6	24.5
14.0	10.1	28.6
16.0	11.5	32.7
18.0	13.0	36.7
20.0	14.4	40.8
22.5	16.2	45.9
25.0	18.0	51.0
27.5	19.8	56.1
30.0	21.6	61.2
35.0	25.2	71.4

Tipográfiai mértékegységek összehasonlítása

Didot-rendszer

1 pouce (francia királyi hüvelyk) = 72 Didot-pont = 2,7067669 cm
1 Didot-pont = 1/2660 méter = 0,3759398496 mm
1 cicero = 12 Didot-pont = 4,511278195 mm

Angol–amerikai rendszer (Postscript)

1" (hüvelyk) = 25,4 mm
1 pt (pont) = 1/72 hüvelyk = 0,3527 mm
1 pica = 12 pt = 4,233 mm
1 DTP vonás (line) = 6 pt = 2,117 mm

A két rendszer egymáshoz viszonyítva

1 cicero = 1,06565627 pica
1 pica = 0,93838 cicero
1" (hüvelyk) = 5,6303 cicero
1 cicero = 0,17760937" (hüvelyk)
1 cm = 0,3937" (hüvelyk)
1 mil = 0,025 mm

A T_EX-ben használt méretezés:
1 pont (TeX-pont) = 0,3514598035 mm = 1/72,27"
1 pica (TeX-pica) = 4,217517642 mm = 12 pt (TeX)

Magyar írásjelek

A magyar tipográfia jellemző írásjelei az alábbiak (a sorok végén zárójelben a HTML-ben használható kódjaik):

• Idézőjelek:
  • „ – Nyitó idézőjel (lenti 99 formájú) (ANSI: 0132, UNICODE: 201E, „)
  • ” – Záró idézőjel (fenti 99 formájú) (ANSI: 0148, UNICODE: 201D, ”)
• Belső idézetekhez (vö. Helyesírási és tipográfiai tanácsadó 289. lap; AkH.¹¹ 256.):
  • » – Nyitó belső idézőjel (>> formájú) (ANSI: 0187, UNICODE: 00BB, »)
  • « – Záró belső idézőjel (<< formájú) (ANSI: 0171, UNICODE: 00AB, &#171;)
• Kiskötőjel, nagykötőjel, gondolatjel (lásd AkH.¹¹ 263., AkH.¹¹ 246., AkH.¹¹ 248. b), 250–252 stb. pontok):
  • Kiskötőjel/elválasztójel/diviz: -. Negyed kvirt (normál i betű) szélességű, szavakon belül használatos (elválasztás, szótagolás, hat szótagnál hosszabb többszörösen összetett szavak stb.). (Írása a számítógép billentyűzetéről közvetlenül lehetséges; ANSI: 045, UNICODE: 002D)
  • Nagykötőjel/félkvirtminusz: –. („Tól-ig” viszonyok kifejezésére, önálló szavak, számok összekapcsolására használatos: Budapest–Bécs távolság, 25–48. oldal stb. Tapadó írásjel, azaz előtte és utána nincs szóköz.)
  • Gondolatjel/kvirtminusz: –. (Felsorolások, párbeszédek szerkesztésére, tagmondatok, közbevetett megjegyzések elválasztására használatos. Nem tapadó írásjel, azaz előtte és utána szóköz áll.)

A nagykötőjelet és gondolatjelet többnyire n szélességű félkvirttel (ANSI: 0150, UNICODE: 2013, &#8211;)N vel, –) szedik; a helyesírási szabályzat újabb kiadása és a Szerkesztők és szerzők kézikönyve is ezt tükrözi. Korábban erre az m szélességű kvirtet (ANSI: 0151, UNICODE: 2014, &#8212;) használták. A magyar könyvkiadási gyakorlatban az az eljárás is előfordul (bár az újabb tipográfiai szokások ezt nem javasolják), amely vizuálisan is megkülönbözteti a nagykötőjelet (ekkor ezt a félkvirt – kötőjellel szedik) és a gondolatjelet (ezt a kvirt – kötőjellel írják).

A számkötőjel és gondolatjel összehasonlítása

Számok között a számkötőjel (figure-dash, ‒, U+2012) alkalmazása indokolt, hiszen ezt a kötőjel-félét a számjegyek (a legszélesebb [0 vagy 8-as számjegy]) szélességéhez igazították. Értelemszerűen számjegyek közötti vízszintes közt nem a SPACE -szel, hanem a számjegyköz (8 8, U+2007) gliffel érdemes szedni.

Híres tipográfusok, nyomdászok

• Misztótfalusi Kis Miklós
• Haiman György
• Heltai Gáspár
• Hess András
• Kner Izidor
• Kner Imre
• Kozma Lajos
• Lengyel Lajos
• Vladislav Rostoka (Rostoka László)
• Szántó Tibor
• Tevan Andor
• Virágvölgyi Péter

Források

• További információk a milliméterre való váltásról Siklósi Attila: Mindennapi tipográfiánk c. könyvében találhatók. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997
• A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Bp.
• Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Budapest : Osiris. 1996, 2000 (ISBN 963-379-227-4), 2003 (ISBN 963-389-461-1), 2. átd. kiad. (ISBN 963-389-714-9).
• Helyesírási és tipográfiai tanácsadó. Szerk. Timkó György. Bp., 1972.
• Jakab Zsolt: könyvek az elektronikus tipográfiával kapcsolatban
• Radics Vilmos: Laptervezés, tipográfia. [Budapest] : MÚOSZ, [1976]. ISBN 963-01-0603-5
• Schneider Jenő: Tipográfia a gyakorlatban. [Budapest] : Hungária Ny., 1946.
• Szántó Tibor: Könyvnyomtatás : tipográfia. 11., átdolg. kiad. Budapest : Műszaki K., 1964.
• Szántó Tibor: Tipográfia. 2. átdolg. kiad. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1962.
• Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel. Budapest : Osiris, 1999, 2002 (ISBN 963-379-529-X), 2004 (ISBN 963-389-477-8). (A 2002-es kiadás már tartalmaz DTP szótárat is.)
• Szabó László: Tipográfiai kalauz. Pécs : Alexandra, [s. a.] (ISBN 963-368-088-3).
• Énekes Ferenc: A kiadványszerkesztés, Alapok. Budapest : Novella, 2000, (ISBN 963-7953-44-2).
• Énekes Ferenc: A kiadványszerkesztés 2, Szöveg. Budapest : Novella, 2001, (ISBN 963-7953-84-1).
• Énekes Ferenc: A kiadványszerkesztés 3, Illusztráció. Budapest : Novella, 2002, (ISBN 963-9442-03-8).
• Énekes Ferenc: A kiadványszerkesztés 4, Nyomtatás. Budapest : Novella, 2004, (ISBN 963-9442-18-6).
• Kéki Béla: Az írás története, Kezdetektől a nyomdabetűkig. [s. l.] Gondolat Zsebkönyvek [s. a.], Budapest : Vince, 2000.
• Szántó Tibor: A betű, A betűtörténet és a korszerű betűművészet rövid áttekintése. [s. l.] Akadémiai Kiadó, 1986.

További információk

• Novák László: A nyomdászat története
• Tipográfia és betűöntés
• Tipográfiai múzeumok a világban
• A tipográfia nagyjai
• Magyar Fontok - Ékezetes betűkészletek (Hozzáférés: 2017. október 14.

Kapcsolódó szócikkek

• Fattyúsor
• Betűkép
• Betűmetszés
• Betűszem
• Fettelés
• Gutenberg-galaxis
• Hinting
• Kerning
• Kinetikus tipográfia
• Proporcionális betűk
• Szedés
• Verzál

Lásd még: Különleges írásjelek használata a Wikipédiában.