Nyelvtani kategória

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentéssekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is. Az európai indoeurópai nyelveken írt szakirodalomban a latin grammatica szóból képzett melléknévvel használt kifejezésnek felel meg, és magyar munkákban is megtalálható szinonimájaként a grammatikai kategória szókapcsolat.

A terminusnak két fő jelentése van, melyek a „kategória” szó két jelentéséből erednek. Általában egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkező entitatások „osztály”-át, „csoport”-ját jelenti, szűkebb értelemben pedig a filozófiában használatos, és „a legáltalánossabbak közé tartozó fogalom” a jelentése.[1]

„Osztály” jelentéssel a hagyományos grammatikában kétféle nyelvtani kategóriákról van szó: mondattani kategóriák alatt a mondatrészeket értik (alany, állítmány stb.), alaktani kategóriák alatt pedig a szófajokat (főnév, ige stb.).[2]

„Fogalom” értelemben is használják az „alaktani kategória” kifejezést, a szófajok olyan tulajdonságait értve alatta, mint eset, szám, igemód stb.[2]

Egyes szerzők a nyelvtani kategóriákat csak az alaktaniakra szűkítik le, azokon belül is a szófajokra.[3] Mások is csak alaktani értelemben használják a „nyelvtani kategória” terminust, de csak grammatikai morfémával (ragal, jellel stb.) jelzett tulajdonságot, vonást értenek alatta.[4] Ebben az értelemben nem minden nyelv rendelkezik ugyanazokkal a nyelvtani kategóriákkal. Például a magyar nyelvből hiányzik a grammatikai morfémával jelzett nem kategóriája.

Magyar nyelvészeti munkákban[szerkesztés]

Magyar nyelvészeti írásokban használják a „nyelvtani kategória”, „grammatikai kategória”, „alaktani kategória” és „mondattani kategória” terminusokat.

„Nyelvtani kategória” vagy „grammatikai kategória” egyrészt a szófajok fölérendelt, azaz bővebb fogalma.[5][6][7] Másrészt a szófajok vonásait értik alattuk, például az igenemet és az igefajtát,[8] a nemet általában,[5] konkrétan a nőnemet[9] vagy konkrétan a többes számot.[10] Ezek a terminusok a mondatrészekre is vonatkoznak,[11] sőt, magára a mondatra is.[12]

Az „alaktani kategória” terminus általában a szófajok vonásaira vonatkozik, például az igeszemléletre és az igemódra,[13] valamint megtalálható ebben az értelemben az alaktani kategóriák elkülönítése a szófaji kategóriáktól.[14]

A „mondattani kategória” elnevezés a mondatrészeket illeti,[14] beleértve olyanokat is, mint „igei frázis” vagy „főnévi kifejezés”.[15]

Más nyelvű munkákban[szerkesztés]

Angol nyelvű nyelvészeti írásokban a grammatical category „nyelvtani/grammatikai kategória” terminust többnyire a szófajok vonásaira használják.[16][17][18] Ugyanezekre előfordul az inflectional category „flexiói kategória”[19] és a morphological category „alaktani kategória” terminus is.[20] Ugyanakkor a grammatical category terminust használják alaktani értelemben a szófajokra is, mondattaniban pedig a mondatrészekre.[2] Megemlítendő azonban, hogy a szófajokra a lexical category „lexikális kategória” terminus is megtalálható.[21]

A syntactic category „mondattani kategória” elnevezés a mondatrészeket foglalja magába.[22][2]

A közép-délszláv diarendszer nyelveire vonatkozóan, az ezeken a nyelveken írt munkákban a gramatičke kategorije „nyelvtani/grammatikai kategóriák” terminust többnyire a szófajok vonásaira használják, melyeket morfološke kategorije „alaktani kategóriák”-nak is neveznek.[23][24] Az ige négy kategóriáját (személy, igeidő, igemód és igeszemlélet) a grammatikai kategóriák alosztályaként egyesek predikatne kategorije „állítmányi kategóriák”-nak nevezik.[24] A grammatikai kategóriák közé egyesek a szófaji kategóriákat is besorolják.[23]

Mint a magyarban és az angolban, a sintaktičke kategorije „mondattani kategóriák” terminus a mondatrészekre vonatkozik.

A román nyelvre vonatkozó román nyelvű szakirodalomban categorii gramaticale „nyelvtani/grammatikai kategóriák”-nak csak a szófajok alaktani vonásai számítanak.[25][26][27]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ ÉrtSz, kategória szócikk.
  2. ↑ a b c d Bussmann 1998, 484. o.
  3. ↑ Például Grevisse – Goosse 2007, 162. o.
  4. ↑ Például Dubois 2005, 78. o.
  5. ↑ a b Kálmán – Trón 2007, 123. o.
  6. ↑ MNyK, 198., 537–544. o.
  7. ↑ MNy, 626. o.
  8. ↑ MNyK, 213. o.
  9. ↑ MNy, 664. o.
  10. ↑ MNyK, 413. o.
  11. ↑ MNyK, 363., 753. o.
  12. ↑ MNyK, 363. o.
  13. ↑ MNy, 202. o.
  14. ↑ a b MNyK, 64. o.
  15. ↑ Kálmán – Trón 2007, 66. o.
  16. ↑ Browne – Alt 2004, 21–28. o., 39–43. o.
  17. ↑ Eifring – Theil 2005, 2. fej. 42. o.
  18. ↑ Andrews 2001, 87. o.
  19. ↑ Eifring – Theil 2005, 6. fej. 6. o.
  20. ↑ Cojocaru 2003, 21. o.
  21. ↑ Payne 1997, 32. o., idézi SIL Glossary of Linguistic Terms, Lexical Category oldal.
  22. ↑ Bickford – Daly 1996, 2. o., idézi SIL Glossary of Linguistic Terms, Syntactic Category oldal.
  23. ↑ a b Čirgić 2010, 66. o.
  24. ↑ a b Barić 1997, 101. o., 400. o.
  25. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, categorie szócikk.
  26. ↑ Avram 1997, 36. o.
  27. ↑ Bărbuță 2000, 41. o.

Források[szerkesztés]

Közvetlen források[szerkesztés]

Közvetett források[szerkesztés]

  • (angolul) Bickford, J. Albert – Daly, John. A course in basic grammatical analysis (Alapfokú nyelvtani elemzés). Dallas: TX: Summer Institute of Linguistics. 1996
  • (angolul) Payne, Thomas E. Describing morphosyntax: A guide for field linguists (A morfoszintaxis leírása: terepkutató nyelvészek kézikönyve). Cambridge; New York: Cambridge University Press. 1997
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyelvtani_kategória&oldid=20381752”