Fa (botanika)

A tűlevelű örökzöld mamutfenyő nő a recens fafajok közül a legmagasabbra

Fának olyan évelő, fás szárú növényeket nevezünk, amelyek felálló, egy vagy több törzsű, koronás növények. A fás növények egyes típusai nem különülnek el élesen egymástól. Sok faj, mint cserje és mint fa is előfordul. A Egy gyakori definíció szerint a fa olyan fás szárú növény, melynek egyértelmű csúcsdominanciával rendelkező központi hajtásából (törzséből) nőnek ki a fő ágai, a talaj szintje felett. Egyes szerzők a felnőttkorban elért minimális magasságot is meghatározzák, ez 3 métertől 6 méterig terjedhet. Mások a törzs minimálisan 10 cm-es átmérőjét (kb. 30 cm-es kerület) is megadják. Az olyan fás szárú növényeket, melyek nem felelnek meg a kritériumoknak, kis méretük vagy elágazó száruk miatt, cserjéknek nevezzük. A többi növényhez képest a fák hosszú ideig élnek, egyes példányok több ezer éves kort is megérhetnek, és eközben akár 115 méteres magasra is megnőnek.

A fák fontos részei a természeti környezetnek, mert megakadályozzák a talaj erózióját, terméseik mezőgazdasági értéke nagy lehet és esztétikai értékük is jelentős. A fák anyaga fontos nyersanyag, építőanyag. A fák fontos szerepet játszanak az oxigén termelésével, a szén-dioxid csökkentésével, a talajhőmérséklet mérséklésével. Különböző mítoszokban is szerepelnek.

Méretük és koruk

Méretük függ az élőhelytől, időjárástól is, ugyanaz a faj megfelelő tápanyag és víz esetén hatalmas méretű, zordabb körülmények között csak apró cserje. Jó példája az életkörülményekhez alkalmazkodásukra a japán bonszai dísznövények, 50 éves fák 40-50 centisre nőnek meg. Fajtól függően 2-12 méteres kis, 20 méteres közepes és 30 méternél magasabb óriás fák. A mammut-, duglász-fenyők és az eukaliptusz fák a 100-150 métert is elérhetik. Életkoruk szintén fajtól függően 80-tól 1300 év, kivételes esetben akár több ezer év is lehet.

A növény részei

• Gyökér: általában a növény föld alatti része, melynek feladata a növény talajban való rögzítése, és onnan a víz, valamint a tápanyagok fölvétele.
• Fatörzs: a fák hajtásrendszerének alapja, alsó, el nem ágazó része. Talajszinti része a fa töve, innen az ágakig terjed a dereka. Fáknak általában egy erőteljes, míg cserjéknek több, viszonylag gyenge törzsük van. Kívülről a kéreg (héjkéreg) borítja, melynek felülete a fajra jellemző lehet.
• Korona: a fának a törzs fölötti ágakat és leveleket viselő hajtásrendszere.
• Ágrendszer: a háromévesnél idősebb fás elágazásokat ágaknak, a fenyők több éves, tű- és pikkelyleveles, rövid ágrészeit ágacskáknak, a kétéveseket gallyaknak, míg a lombtalan, egyéves - néha több éves -, el nem ágazó részeket vesszőknek nevezzük.

Szerkezetük

Fa évgyűrűk

A fák teste edénynyalábok rendszere, amely két szállítószövet részből áll, a farészből (xilém) és a háncsrészből (floém). A szervetlen anyagokat és a vizet a farész szállítja a levelekbe, a háncsrész a felépített szerves anyagokat szállítja ellentétes irányba a levelekből a fa többi részébe. A fák kérge és a törzsének belső szövetei elhalt sejtek, amelyek évente új gyűrűt (kambium) növesztenek az új sejtek a kéreg és a fatest közé, ezek az évgyűrűk. Ezek alapján abszolút kormeghatározást állapíthatnak meg. Az évgyűrűk azonban csak a mérsékelt övi, fásszárú növényeken keletkeznek. A trópusi őserdők fáinak nincsenek évgyűrűik, mert ezen az égövön nincsenek egymástól lényegesen elkülönülő évszakok. Más fajoknál sincs évgyűrű, ezeket nem is tekintik valódi fáknak (pl. pálmafélék törzse).

Fotoszintézisük során szén-dioxidot bontanak le és az oxigént visszajuttatják a légkörbe. Gyökérrendszerük elősegíti a víz megtartását a talajban, és gátolja az eróziót áradások idején. Az erdők sok állatnak és más élő szervezeteknek nyújtanak élőhelyet és táplálékot.

Történeti fejlődésük

Az első fákhoz hasonlító növények a páfrányokból fejlődtek ki, ezek még spórákkal szaporodtak. A devon korban (kb. 400-350 millió éve) jelentek meg a mai fákhoz hasonló növények, a meleg, nedves karbon időszakban (360-300 millió éve) hatalmas fák, erdőségek jöttek létre. Az ekkor élő fák nagy része kihalt a hidegebb és szárazabb perm korban, ezekből az elpusztult növényi részekből keletkezett a mai kőolaj és földgáz. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a nyitvatermők. A legtöbb fafélét magába foglaló zárvatermő fajok a kréta időszakban (kb. 80-70 millió éve) jelentek meg.

Osztályozás

A fák számos növényi családban és rendben fordulnak elő. Ezért nagy változatosságot mutatnak növekedési mód, levéltípus és -forma, a kéreg tulajdonságai, szaporítószervek stb. szerint. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint phanerophyták, olyan növények, amelyeknek áttelelő szervei (rügyek) a föld felett fejlődnek (bokrok, fák).

További információk

• Dendrománia – Magyarország legnagyobb fái
• Nevezetesfa – linkgyűjtemény
• Fa – linkgyűjtemény
• Teakfa – linkgyűjtemény
• A fa, mint műszaki alapanyag
• GÖMBFA ÉS DESZKA MÉRÉSE
• Winkler András: Örök társunk: a fa – Hetedhéthatár

Kapcsolódó szócikkek

• Híres fák listája
• faápolás