Kecskemét

Kecskemét
Cifrapalota
Kecskemét címere Kecskemét zászlaja
Mottó: Sem magasság, sem mélység nem rettent
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kecskeméti
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Kerületei	21+1
Polgármester	Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz)
Jegyző	Dr. Határ János
Irányítószám	6000, 6001, 6008, 6042
Körzethívószám	74
Testvértelepülései	Lista Dornbirn Wadowice Aomori Hyvinkää Rüsselsheim am Main Coventry Marosvásárhely Rodostó Szimferopol Beregszász Arcueil Naharija Viborg Großenhain Szabadka
Népesség
Teljes népesség	110 638 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	356,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102 m
Terület	322,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kecskemét Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 27″, k. h. 19° 41′ 30″46.9074, 19.6917
Kecskemét Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kecskemét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskemét témájú médiaállományokat.

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten.

Fekvése

A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.

Története

A kecskeméti nagy zsinagóga az 1911-es földrengés után. Az épület ma a Tudomány és Technika Háza

Kecskemét területének felosztása. Piros szín jelöli a belterületeket, sárga az ún. kertségeket, kék a repülőteret és zöld az egyéb (jellemzően tanyás) külterületeket

Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak.

Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította.

A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án.

Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként – akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé – övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz – már a sáncárkokon belül – kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag.

Leírás a településről a 18. század végén:

KECSKEMÉT: "Népes jó magyar mező Város Pest Várm. földes Urai G. Koháry, G. Károlyi, Gr. Csáky, G. Áspremont, és több Urak, lakosai katolikusok, reformátusok, evangelik és ó hitűek kevesen, fekszik Pesthez tíz mértföldnyire. Nevezetesebbek épűletei között a’ Város háza, a’ katona Tisztek háza, az árvák háza; a’ Város Archivumja is nevezetes itten, némelly Török színes selyem takarékban lévő levelekről, mellyek mai napig is fent tartatnak, ’s a’ t. Diszesiti e’ Várost a’ Piáristáknak szép Lajstromjok, nevezetes Oskolájok, és Szentegyházok, a’ Francziskánusok épűlete, és a’ reformátusoknak Templomjok, ’s népes oskolájok. Újjabb épűletez az 1794/5 esztendőbéli igen szerentsésen égés által, már most még díszesebbek. A’ Város nagyon meszsze terjed, ’s a’ sok majorságok által is nem kevéssé nagyobbittatik. Határja az egész Országban híres, kivált igen nagy pusztájik, mellyeken olly számos gulyák, és ménesek neveltetnek, ’s leg főbb jövedelmek alkalmasint innen származik a’ lakosoknak; kerti szőleik bőven termők, gyümölcsök is sok terem, vizek szűken van, ’s leg inkább száraz malmokban őrlenek, mindazáltal a’ Kecskeméti Aszszonyok híres kenyereket sütnek. Széksójok is nevezetes, és jó szappant tudnak segedelmével készíteni. Határja leg inkább homokos, el adasra helyben is jó módgyok van ugyan; de sokan Pestre is járnak eladás végett. Vajok, sajtyok, borok petsenyéjek elég van a’ Kecskemétieknek, gabonájok szokott elég teremni, népességéhez képest, hanem azt gyümöltsért szokták meg tserélni, pusztáji sokak, azért sok marhákat, és számos birkákat nevelnek, szűkölködik ivó víz nélkűl, mellyet kivűről kell hordani, mivel a’ Városi kútak salétromosak lévén, az emberek vizét nem ihattyák, fájok szűken van, mindazáltal bóldog, és nyúgodalmas lakást szolgáltat jó magyar lakosainak." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.

Kecskemét központja a 20. század elején. Somorjai Ferenc grafikája

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. A város háziezrede ekkoriban a császári és királyi 38. Mollináry gyalogezred volt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a Törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wagner Gyula építész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék” címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület, valamint középületek, köztük a református templom rongálódott meg súlyosan. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okozott.

A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, sok kecskeméti férfi a MK Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred, illetve ennek ikerezrede, a 37. gyalogezred kötelékében vett részt a világháborúban. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett székhelye 1950-ben.

  Kecskemét külterületéből az 1950-es években kivált települések

  Kecskemét külterületéből az 1950-es években kivált, de később visszacsatolt települések

  Mindvégig Kecskeméthez tartozó területek

Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög.

Az 1956-os forradalom idején a tüntetések során többen estek áldozatul sortüzeknek, elsőként október 26-án. Másnap, október 27-én Kecskemét Cigányvárost tankokkal döntötték romba, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Szemtanúk és történészek szerint sok sérültje és több halálos áldozata is volt a kegyetlen akciónak.

Polgármesterek

• Kecskemét polgármestereinek listája

Országgyűlési képviselők

Kecskemét jelenlegi országgyűlési képviselői:

Dr. Salacz László (Fidesz-KDNP) - Bács-Kiskun megye 1. választókerület

Dr. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) - Bács-Kiskun megye 2. választókerület

• Kecskemét országgyűlési képviselőinek listája

Címere, zászlaja

Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint „csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: »Sem magasság, sem mélység nem rettent« olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része.”

Kecskemét város zászlaja téglalap alakú, három egyenlő szélességű vörös-fehér-vörös színű függőleges sávból áll, a fehér sáv közepén a város címerével. (A díszzászlón a város címerének ünnepi változata van, szabad széleit aranyrojt szegélyezi.)

Nevének eredete

Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. (Bolgárul a „koziczkameta” kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

Kecskemét horvát neve két alakban létezik. A hercegszántóiak Kečkemerac-nak, a felsőszentivániak Kečkemit-nek nevezik, míg bolgár nyelven Кечкемет a város neve.

Városrészek

Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva, illetve 8 lakókörzetre, melyek önmagukban nem rendelkeznek helyi önkormányzati jogkörrel, bár a városban több részönkormányzat is működik, melyek a kerületi beosztáson alapulnak. Kecskeméthez tartozik több szatellit-település is, illetve egy kiterjedt tanyavilág. Kecskemét város belterületének lakossága 84.648 fő volt 2001-ben míg külterületén 23.101 fő élt.

Körzet	Városrészek	Lakosság 2001. február 1.	Lakosság 2011. október 1.
Központi belterület	Belváros, Hunyadiváros, Máriaváros, Petőfiváros, Széchenyiváros, Vacsi köz	84.373	83.130
Szatellit települések	Borbás, Hetényegyháza, Kadafalva, Katonatelep, Matkó, Méntelek, Kisfái, Talfája	9.402	11.002
Tanyás területek	Ménteleki tanyák, Belsőnyír, Katonatelepi tanyák	13.974	17.279

Jelene

Kecskemét központja

A város látképe a vízműdombról

A Mercedes-Benz-gyár építése 2010-ben

Kecskemét 1950 óta az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna–Tisza köze egyik regionális központja.

A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. 1989. április 1-jén a város megkapta a megyei városi rangot, majd az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetésekor megyei jogú várossá alakult.

Kecskemétet eddig (2009) szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.

Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.

Kecskeméten található a Magyar Cserkészszövetség 11 kerülete közül a 8. kerület központja. A városban kb. 500 fiatal cserkészkedik, a város három csapatában: a Piarista Iskola keretein belül, azonban tagságát tekintve azon jóval túlmutató 118. sz. Kalazancius Cserkészcsapatban, a Református Gimnáziumban működő 121. sz. Vetéssy Géza Cserkészcsapatban, valamint a Szent Imre Iskolához kötődő 878. sz. Hatvani Pál Cserkészcsapatban.

Népesség

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	32 830	—
1880	35 122	0,67%
1890	38 439	0,90%
1900	46 059	1,81%
1910	52 720	1,35%
1920	55 130	0,45%
1930	58 169	0,54%
1941	63 256	0,76%
1949	61 730	−0,31%
1960	71 226	1,30%
1970	84 482	1,71%
1980	96 882	1,37%
1990	102 516	0,57%
2001	107 749	0,45%
2011	111 411	0,33%
2018	110 638	−0,10%

Kecskemét lakónépessége 2011. január 1-jén 111 411 fő volt, ami Bács-Kiskun megye össznépességének 21,4%-át tette ki. Kecskemét, Bács-Kiskun megye legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 345,4 ember volt. Kecskemét népesség korösszetétele kedvező. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya Kecskeméten kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 138 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,4, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,5%-a, mintegy 4 976 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

Kecskemét népessége 1983-ban érte el a 100 000 főt, napjainkban az ország 8. legnépesebb városa, népességszáma évről évre növekszik. Ennek oka az, hogy a születéseknél nagyobb számú halálozás okozta népességfogyást ellensúlyozza a városba irányuló bevándorlás. Kecskemét népességének csökkenése 1950 és 1952 között volt a legjelentősebb amikor is 9 szatellittelepülés (Városföld, Hetényegyháza, Bugac, Lakitelek, Nyárlőrinc, Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Szentkirály) vált ki a megyeszékhely területéből. A város különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település tartozik, ahol a megyei lakónépesség 30%-a (kb. 170 ezer fő) él. A megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kb. 200 000 fős népességre terjed ki. A város népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekszik.

A demográfusok prognózisai szerint a városban történő hatalmas ipari és infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az elkövetkezendő években, akár 15-20%-kal növekedhet a megyeszékhely lakossága. Számítások szerint a mai 111 411 (2011) lakosú nagyvárosból 2030-ra megközelítőleg 120 000 lakosú város lesz, ami így a hetedik helyet foglalná el az ország legnépesebb városainak listáján, ahol jelenleg nyolcadik a sorban.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló kecskemétiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református és az evangélikus.

Magyarcigányok (1905)

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok
Nemzetiség	Népesség (2011)
Német	1 441
Cigány	1 216
Román	334
Orosz	181
Szerb	167

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 107 749 fő volt, ebből a válaszadók 104 401 fő volt, 102 314 fő magyarnak, míg 899 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 472 fő német, 171 fő szlovák és 95 fő ukrán etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 111 411 fő volt, ebből a válaszadók 99 405 fő volt, 94 429 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a cigányok (1 216 fő) és az oroszok (181 fő) száma nőtt. A szerbek (167 fő) száma meg kétszereződött, a németeké (1441 fő) meg háromszorozódott, míg a román nemzetiségűek száma meg négyszereződött az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Kecskeméten él a legtöbb magát orosznak és románnak valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak							Egyéb/Nem válaszolt	Összesen
2001	94,96%	0,44%	0,83%	0,08%	-	0,07%	3,62%	100%
2011	84,76%	1,29%	1,09%	0,30%	0,16%	0,15%	12,25%	100%

Vallás

A vallási összetétel (2011)

Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A „régi” és az „új” hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt templomaikat a zsidók – a zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza – a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a századfordulón épült házak játékosan megformált csúcsos tetői társulnak. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innen látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa. Kecskeméten kapott magyar állampolgárságot az utolsó budai főmufti, Durics Hilmi Huszein.

Feszület Kecskemét Belvárosában

2011-ben a lakosság 39,7%-a vallotta magát római katolikusnak, 10,2% reformátusnak, 1,2% evangélikusnak, 0,3% görögkatolikusnak, 0,1% izraelitának, míg 1,6% egyéb vallást jelölt meg. Felekezeten kívülinek tekintette magát 17,3%, nem válaszolt 29,6%. Érdekesség, hogy az ún. alternatió elve szerint régen felváltva voltak a városnak római katolikus és református vallású polgármesterei.

Gazdaság

A főtér a Nagytemplom tornyából

Jelentősebb ipari hagyományokkal nem rendelkezik Kecskemét. Nagyipara - a földrajzi adottságoknak köszönhetően - az élelmiszer-feldolgozásra épült (konzervipar, szeszfőzés, malomipar stb.). Az első konzervüzemet a századfordulón, a másodikat az 1920-as évek elején alapították. E kettő 1957-ben egyesült, a ma már több tízezer vagon nyersárut dolgoz fel. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Zománc- és Kádgyár alapítása is több mint száz évre nyúlik vissza. 1945 után nemcsak bővítették, és korszerűsítették ezeket az ipartelepeket, hanem új objektumok egész sorát hozták létre. Így született meg a Szerszám- és Gépelemgyár, a Reszelőgyár, a Magnetofongyár, a hidroglóbuszairól nevezetes Fémmunkás Vállalat, a mezőgazdasági gépeket előállító nagyüzem, az Irodagépipari és Finommechanikai, a Szék- és Kárpitosipari, az épületasztalos- és Faipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Petőfi Nyomda, valamint a házgyár. 1990 óta új gyárak is alakultak: Csokoládégyár, Smack… stb. Kecskemét ipari övezetei zárójelben a park legnagyobb cégeivel:

• KÉSZ ipari park
• Nyugati Ipartelep - (Agroker, Zwack pálinkamanufaktúra)
• Keleti Ipartelep - (Phoenix Mecano, Hilti , Univer-Product Zrt., Kecskeméti Konzerv Kft., CabTec)
• Déli Ipartelep - (Kefag Zrt., Petőfi Nyomda, Univer-csoport Kereskedelmi Kft.)
• Kecskeméti ipari park I. ütem - (Mercedes-Benz Manufacturing Hungary, Duvenbeck Imo Kft., Johson Controls Inc. Kft., SMP Lökhárító Kft.)
• Kecskeméti ipari park II. ütem - (Fornetti Kft. Knorr-Bremse-fékrendszerek, Axon Kábeltechnikai Kft.)

Profil: élelmiszeripar, elektronika, finommechanika, szolgáltatás

A tizennégy eddig betelepült cég közül járműipari szolgáltatással 6, élelmiszeripari termeléssel, raktározással 5, környezetvédelmi szolgáltatással 2, elektronikai termékek gyártásával 1 cég foglalkozik.

2008. június 18-án a német Daimler autógyár bejelentette, hogy 800 millió eurós költségen Mercedes-Benz gyártóbázist hoz létre Kecskeméten. A beruházás, mely az ország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása volt, 2012 óta 4000 embernek^[forrás?] biztosít közvetlenül munkát (és további 10000-nek a beszállítókon keresztül), 500 milliárdos árbevételt és 100 000 db személygépkocsi éves gyártását tervezi. 2016.július 29-én a német autógyártó bejelentette második gyártóbázisának megépítését Kecskeméten, melyet 1 milliárd euróból valósítanak meg. A második gyár karosszéria összeszerelő üzemből és egy ipari parkból állna ahol további 2500 embernek biztosít munkalehetőséget.

Legnagyobb munkáltatók

200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• Autoflex-knott Közlekedési Kft.
• Delta Építő Kft.
• Graboplast Parkettagyártó Kft.
• Hilti Szerszám Kft.
• KÉSZ IPARI Acélszerkezeti Kft.
• Ritz Mérőtranszformátor Kft.
• Rösch-Mode Textílipari Kft.
• Szilvási és Társa Kereskedelmi Kft.
• Thomas&Betts Kft.

300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• Airvent Légtechnikai Zrt.
• Axon Kábelgyártó Kft.
• Kecskeméti Konzervgyár
• Kefag Erdészeti Zrt.
• Nissin-Foods Élelmiszergyártó Kft.
• SMP Lökhárítógyártó Kft.
• STI Petőfi Nyomda Kft.

500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• Auto Univerzál Járműjavító Kft.
• Bácsvíz Csatornaszolgáltató Zrt.
• CabTec Kábelkonfekcionáló Kft.
• Duvenbeck Logistik Kft.
• Fornetti Fagyasztott pékáru-termelő Kft.
• Freudenberg Sealing Kft.
• Phoenix MecanoKft.
• Univer-CoopZrt.
• Univer-ProductZrt.

1000–1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• ACPS Automotive Kft.
• DAKKTömegközlekedési Zrt.
• Knorr Bremse Fékrendszerek Kft.

2000–4999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• Bács-Kiskun Megyei Kórház és Rendelőintézet

5000 fő feletti létszámot foglalkoztató egységek

• Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

Munkanélküliek száma

A munkanélküliek számának változását a városban az alábbi táblázat mutatja.

Év	Munkanélküli (fő)	Munkanélküli (%)	Munkaképes népesség (fő)
2000	3207	4,75%	67 493
2001	3785	5,54%	70 753
2002	3347	4,73%	70 753
2003	3448	4,83%	71 336
2004	3465	4,84%	71 530
2005	3683	5,10%	72 219
2006	3479	4,78%	72 722
2007	3984	5,42%	73 403
2008	4334	5,88%	73 644
2009	6039	8,08%	74 718
2010	5942	7,93%	74 865
2011	5553	7,42%	74 769
2012	5420	7,30%	74 706
2013	5230	7,00%	74 289
2014	4164	5,31%	78 433
2015	4073	5,22%	78 009
2016	3454	4,10%	77 218
2017	2893	3,78%	76 345
2018	2437	3,23%	75 399

Közlekedés

Közúthálózat

Kecskemét az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata több alföldi városra jellemző módon gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. Legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami összeköti a fővárossal, Szegeddel, illetve a szerb határral. Az 5-ös utat tehermentesíti a vele párhuzamos, de a várost elkerülő M5-ös autópálya, melynek 3 csomópontja található Kecskemét közelében: Kecskemét-Észak, Kecskemét-Nyugat és Kecskemét-Dél. Az autópálya a Kecskemétet elkerülő szakaszon (Kecskemét-Észak és Kecskemét-Dél között) díjmentesen használható volt 2014. december 31-ig, azóta díjköteles. Az autópálya 1988-ban érte el a várost Kecskemét-Északnál, ekkor még csak két sávon. 1996-ra készült el a 4 sávra bővítése, valamint a várost elkerülő szakasz. 1998-ban épült tovább Kiskunfélegyháza felé.

Kecskemétről indul ki a kelet-nyugati iránya miatt jelentős forgalmat lebonyolító 44-es és 52-es főút, valamint az átlós DNY-ÉK irányú 441-es és 54-es főutak. A 44-es és 54-es főutak elkerülő szakaszok megépülésével nem térnek be a városba. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájárult az M5 autópálya megépülése.

A távlati tervekben a várost még két autópálya fogja érinteni, az egyik az M8, Veszprém és Szolnok közötti megépülő autópálya, valamint az M44 jelű autópálya, amely a várost Békéscsabával, illetve a román határral fogja összekötni. Utóbbi tervezése folyamatban van, építése hamarosan megkezdődik.

Tömegközlekedés

Közúti villamos tervezett nyomvonala, 1900.
A nyomvonaltervet bemutató térképet a megszokott északi tájolás helyett kelet-északkeleti tájolással készítették, hangsúlyozva ezzel, hogy a város – akkori – tengelye a mai Rákóczi út – Petőfi Sándor utca vonala.

A Széchenyi téri központi megállóhely-csoport

Hybrid-busz Kecskeméten 2014-től üzemel

Ikarus 435 Csuklósbusz

MDmot motorvonat Kecskemét állomáson

A város autóbuszhálózata jól megszervezett, könnyen áttekinthető, sugaras rendszerű. A város központjából (Széchenyi tér) gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető autóbusszal. Hátránya viszont, hogy a szomszédos városrészek közötti közlekedés a város központján keresztül, átszállással történik.

A távolsági buszállomás (Noszlopy Gáspár park) és az egyik helyi megállóhely közvetlen a vasútállomás mellett található, így könnyű az átszállás a különböző tömegközlekedési eszközök között. Kecskemét közösségi közlekedésének biztosítása a Kunság Volán Autóbuszközlekedési Zrt. feladata, amelyet 79 autóbusszal lát el 46 autóbuszvonalon mintegy 50 000 utast naponta és éves szinten mintegy 15 millió utas tömegközlekedési igényeit kielégítve.

Autóbusz viszonylatok: (2019. január 1-jétől)

• 1 Noszlopy park - GAMF - Homokbánya kollégium
• 1D Homokbánya kollégium - Mercedes gyár I. kapu
• 2 Széchenyi tér - Rendőrfalu
• 2A Széchenyi tér - Gokart Stadion
• 2D Noszlopy park - Mercedes gyár I. kapu
• 2S Noszlopy park - Déli Ipartelep - SMP gyár
• 3 Széchenyi tér - Műkertváros - Nyíri Úti Kórház
• 3A Széchenyi tér - Műkertváros
• 4 Margaréta Otthon - Széchenyi tér - Repülőtér
• 4A Széchenyi tér - Kisfái
• 4C Széchenyi tér - Repülőtér
• 5 Széchenyi tér - Máriaváros
• 6 Széchenyi tér - Szeleifalu
• 7 Noszlopy park - Knorr Bremse - Szilády Nyomda
• 7C Noszlopy park - Mindszenti körút
• 7D Noszlopy park - Széchenyi tér - Mercedes-gyár I. kapu
• 9 Széchenyi tér - Talfája köz
• 10 Széchenyi tér - TESCO M5 Hipermarket
• 11 Széchenyi tér - Petőfiváros - Kadafalvi út
• 11A Széchenyi tér - Petőfiváros - AUCHAN Kereskedelmi Központ
• 12 Széchenyi tér - Köztemető I. kapu
• 12D Hunyadiváros (Serleg utca) - Mercedes gyár I. kapu
• 13 Széchenyi tér - Knorr Bremse
• 13D Széchenyi tér - Mercedes-gyár I. kapu
• 13K Széchenyi tér - Georg Knorr út
• 14 Széchenyi tér - Széchenyiváros
• 14D Széchenyiváros (Margaréta Otthon) - Mercedes gyár I. kapu
• 15 Noszlopy park - Hetényegyháza
• 15D Hetényegyháza - Mercedes gyár I. kapu
• 16 Széchenyi tér - Miklovicsfalu
• 18 Széchenyi tér - Köztemető II. kapu
• 19 Noszlopy park - Miklóstelep
• 20 Széchenyi tér - Megyei Kórház - Széchenyiváros
• 21 Noszlopy park - Széchenyiváros - Nagykörút - Noszlopy park
• 21D Noszlopy park - Kurucz körút - Mercedes gyár I. kapu
• 22 Noszlopy park - Csabay Géza körút - Nagykörút - Noszlopy park
• 23 Széchenyi tér - Katonatelep
• 23A Széchenyi tér - Hunyadiváros - Katonatelep
• 25 Noszlopy park - Műkertváros
• 28 Széchenyi tér - Szeleifalu
• 29 Széchenyi tér - Hetényegyháza
• 32 Noszlopy park - Matkó
• 34 Kadafalva - Széchenyiváros - Kadafalva
• 34A Széchenyi tér - Széchenyiváros - Kadafalva
• 52 Noszlopy park - Matkó
• 182 Széchenyi tér - Hunyadiváros - Köztemető - Széchenyi tér

Kecskeméten mercedes-benz citaro g bluetec®-hybrid autóbuszok közlekednek 2014.03.24-től amihez tartozik a nagykörúton belüli 0 emisziós üzem (elektromos motor). 2016 tavaszáig 70 buszmegállóban intelligens utastájékoztatási rendszer épül ki európai uniós támogatásból.^[forrás?] 2017. július 1-jétől 4 új vonalat hoztak létre a megnövekedett utasforgalom miatt az újonnan épülő gyárak területeire.

Vasúti közlekedés

A Kecskeméti Kisvasút személyszállító vonata az egyik utolsó üzemnapon.

Mindmáig a legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a Cegléd–Szeged-vasútvonal számít. Városból ugyanakkor kiágazik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb. A fülöpszállási vonalon személyszállítást a MÁV Zrt. szünetelteti 2007. március 4-től.

A kecskeméti kisvasút végállomásáról két vonal indul ki. A Kecskemét–Kiskőrös, ill. Kecskemét–Kiskunmajsa között közlekedő szerelvények révén könnyen elérhetők a kiskunsági községek. A vonatok nyáron főleg turistákat szállítottak. A személyszállítás ezeken a vonalakon a 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.

Ismert emberek

Kecskeméten született több híres művész, tudós, sportoló és történelmi személy is, közülük kiemelhető Katona József, Kodály Zoltán és Latabár Kálmán.

Építészet

Nagytemplom

Harangjáték a Városházán

Trianon-emlékmű a szétszabdalt Nagy-Magyarországgal és az angyalos címerrel a kecskeméti Városháza mellett

A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása. Kiemelkedő építmény az Öregtemplom, más néven Nagytemplom, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete az eredetileg román stílusban épült Barátok temploma. Az Evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban épült. A városkép része még az 1684-ben felszentelt, több stílusjegyet is magán viselő Református templom, továbbá a mór stílusú, egykori zsinagóga a hagymakupolás toronnyal, és az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház, amelyet a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Ferdinand Fellner & Hermann Helmer cég tervezett.

A kor lenyomata

Kecskemét belvárosán az utóbbi két évszázad vezető ideológiái nagyszabású épületekkel hagytak nyomot. Egyre nagyobb épületek – a katolicizmus a Nagytemplom, a kommunizmus a volt Pártház (ma a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal), a mai kapitalizmus pedig a Komjáthy Attila és Fábián László vezető építész nevéhez köthető Malom Center – felhúzásával akarta mindegyik a városi szimbolikus teret uralni, egyben a grandiózusabb építőipari-esztétikai teljesítményével jelezni, hogy szellemileg is lekörözi az előzőt. A szocializmus ideje alatt nagyszabású városrendezési terv keretében a városközpontban panelházak épültek. Az építkezésnek sok régi, múlt századi polgárház és utca áldozatául esett.

Kultúra

• Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt.
• Kecskeméten született Kelemen László (1762–1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat.
• 1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője.
• 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet.
• 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő „hírös városnak”, míg Móricz Zsigmond „a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte Kecskemétet.
• Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, továbbá az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet.
• 1889-ben adják ki Mikszáth Kálmán török időkben játszódó romantikus regényét, A beszélő köntös címmel, melynek helyszíne Kecskemét.
• 1912-ben Iványi-Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti Művésztelep. A város híres festője volt Muraközy János (1824–1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf. A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.
• A Pannónia Filmstúdió helyi műtermében különösen az elmúlt években születtek nagy sikerű, fesztiváldíjas alkotások.
• Kecskeméten számos közgyűjtemény, múzeum és szellemi-művészeti műhely tevékenykedik. Országos jelentőségű a Katona József Múzeum, a Ráday-Múzeum, a Magyar Naiv Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékház és -Múzeum, az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény, a Hanga Óragyűjtemény. A művészeti-szellemi műhelyek közül a Zománcművészeti Alkotóműhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Forrás c. irodalmi folyóirat szerkesztősége emelhető ki. A Kodály-hagyományokat élteti a már említett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola is.
• Kecskemét központi múzeuma a Katona József Múzeum. A Vasútkertben álló eklektikus épületben gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Ugyancsak állandó tárlattal várja a látogatókat a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban – mely a megyei közművelődés szakmai központja – a számtalan színházi előadás, időszakos kiállítás stb. mellett rendszeresen láthatók az itteni Nemzetközi Kerámiastúdió és a Zománcművészeti Alkotótelep lakóinak munkái.
• A város sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyomány.

Vendéglátóhelyek, szórakozás

Kecskemét vendéglátóipari illetve szórakoztató szolgáltató helységei az utóbbi években hatalmas teret foglaltak el a történelmi városközpontban. Míg a 2000-es évek elején a városban 48 egység volt bejegyezve, addig napjainkban (2018) elején 208 vendéglátóipari egységgel büszkélkedhet a megyeszékhely.

Cukrászdák
Aroma cukrászda Böbe fagyizó Dinasztia cukrászda Fahéj cukrászda Fodor cukrászda-Északi térfal Fodor cukrászda-Március 15. u. Fodor cukrászda-Nagykőrösi utca Fodor cukrászda-Szabadság tér Falusi cukrászda Gelateria la Gondola fagyizó Jakó cukrászda Jakó cukrászda Kézműves cukrászda SweetStore cukrászda Vincent cukrászda

Kávézók, teázók
Aranysárkány teázó Alibi kávézó Átrium kávézó Café Frei Belváros Café Frei Malom Delicatesz eszpresszó Facecafé Garázs kávézó Géniusz kávéház Kéttemplom kávézó Kiele Music Café Könyvtár kávézó Köz'Pont Café Lulu Café Lordok kávézó Művész Art kávézó Naés? kávézó Otthon kávézó Pálma bisztró és Café Ronch Café Szil Café Technika kávézó Veyron kávézó

Éttermek, vendéglők

Arany Homok étterem Bagatell étterem Bajor étterem Bistro Mokambo étterem Bowling Center étterem Cézár Olasz étterem Csalánosi étterem Csaplár vendéglő Dióhéj étterem Fekete Gólya étterem Gokart étterem Görög Udvar étterem Három Gúnár étterem Háry étterem Hírös Grill étterem Jófalat vendéglő Kecskeméti Csárda Kisbugaci Csárda Kolbice étterem Mátyás vendéglő Olivolá olasz étterem Pipi Vendéglő Rozmaring étterem Sasfészek étterem Sugovica Halászcsárda Spaletta étterem Szélmalom Csárda Szőlőfürt Fogadó Viktória vendéglő Wernesgrüner étterem Zöldfa vendéglő

Oktatás

A GAMF Műszaki és Informatikai Kar főépülete

A Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar főépülete

A Pedagógusképző Kar főépülete

Kecskeméten jelenleg 9 bölcsőde, 42 óvoda, 27 általános iskola, 12 középiskola, 8 gimnázium, valamint a Neumann János Egyetem négy kara folytat itt képzést. A 2017/2018-as tanévben összesen 2920 pedagógus és oktató dolgozott a megyeszékhely oktatási intézményeiben. Az általános iskolákban 1144 tanár a középiskolákban 943 pedagógus valamint 273 oktató volt regisztrálva Kecskemét felsőoktatási intézményeiben. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzati kezelésű óvodák, általános iskolák és szakközépiskolák több csoportba összevontan működnek. Jelentősek az egyházi tulajdonú oktatási intézmények, de mellettük találhatunk a városban magánkézben lévő óvodát és iskolát is. A városban található oktatási intézmények:

Bölcsődék ( 8 db)

• Csillag Bölcsőde
• Daróczi közi Bölcsőde
• Forradalom utcai Bölcsőde
• Klapka utcai Bölcsőde
• Lánchíd utcai Bölcsőde
• Mátis Kálmán utcai Bölcsőde
• Széchenyi sétányi Bölcsőde
• Tóth László sétányi Bölcsőde

Óvodák (35 db)

• Angyalkert Magán Óvoda (magán intézmény)
• Akadémia körúti Óvoda (önkormányzati)
• Aranykapu Óvoda (magán intézmény)
• Árpádvárosi Óvoda (önkormányzati)
• Bárányka Keresztény Óvoda (magán intézmény)
• Bíró Lajos utcai Óvoda (önkormányzati)
• BKMÖ Integrált Közoktatási Intézmény Óvodája (önkormányzati)
• Ceglédi úti Óvoda (önkormányzati)
• Csillag Óvoda (magán intézmény)
• Csongrádi utcai Óvoda (önkormányzati)
• Egyetértés utcai Óvoda (önkormányzati)
• Forradalom utcai Óvoda (önkormányzati)
• Hetényegyházi Óvoda (önkormányzati)
• Ifjúsági úti Óvoda (önkormányzati)
• Juhar utcai Óvoda (önkormányzati)
• Juhász utcai Óvoda (önkormányzati)
• Kadafalvi Óvoda (önkormányzati)
• Kecskeméti Főiskola Bocskai utcai Gyakorló Óvoda (önkormányzat)
• Kecskeméti Főiskola Kaszap utcai Gyakorló Óvoda (önkormányzati)
• Kecskeméti Hosszú utcai Művészeti Óvoda (önkormányzati)
• Kecskeméti Református Óvoda (önkormányzati)
• Kinder Ovi Németnyelvű Óvoda (magán intézmény)
• Klapka utcai Óvoda (önkormányzati)
• Lánchíd utcai Óvoda (önkormányzati)
• Mathiász János Óvoda (önkormányzati)
• Matis Kálmán utcai Óvoda (önkormányzati)
• Matkói Óvoda (önkormányzati)
• Ménteleki Óvoda (önkormányzati)
• Micimackó Óvoda (magán intézmény)
• Noé bárkája Óvoda (magán intézmény)
• Nyitra utcai Óvoda (önkormányzati)
• Széchenyi sétányi Óvoda (önkormányzati)
• Széchenyivárosi Óvoda (önkormányzati)
• Szent Imre Katolikus Óvoda (önkormányzati)
• Teknősvár Óvoda (magán intézmény)
• Waldorf Óvoda (magán intézmény)

Általános iskolák ( 25 db)

• II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
• Arany János Művészeti Általános Iskola
• Béke téri Általános Iskola
• Damjanich János Általános Iskola
• Hunyadi János Általános Iskola
• Juhar Úti Speciális Gyógypedagógiai Általános Iskola
• Kadafalvi Általános Iskola
• Kertvárosi Általános Iskola
• Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola
• Lánchíd Utcai Sporttagozatos Általános Iskola
• M. Bodon Pál Zeneművészeti Általános Iskola
• Magyar Ilona Általános Iskola
• Mathiasz János Általános Iskola
• Mátyás király Általános Iskola
• Ménteleki Általános Iskola
• Móra Ferenc Általános Iskola
• Móricz Zsigmond Általános Iskola
• Petőfi Sándor Általános Iskola
• Piarista Általános Iskola
• Református Általános Iskola
• Szent Imre Katolikus Általános Iskola
• Tóth László Általános Iskola
• Vásárhelyi Pál Általános Iskola
• Vörösmarty Mihály Általános Iskola
• Zrínyi Ilona Általános Iskola

Gimnáziumok (7 db)

• Bányai Júlia Gimnázium
• Bolyai János Gimnázium
• Katona József Gimnázium
• Kodály Zoltán Ének-zenei Gimnázium
• Németh László Gimnázium
• Piarista Gimnázium
• Református Gimnázium

Szakközép- és szakképző iskolák (13 db)

• Áfeosz Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola
• Csányi János Szakközépiskola
• Gáspár András Ipari Szakközépiskola és Szakiskola
• Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola
• Kandó Kálmán Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
• Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskola
• Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola
• Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola
• Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola
• Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai Szakiskola
• Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
• Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola
• Szintézis Modern Tudományok Szakközépiskola

Főiskolák, egyetemek (6 db)

• Neumann János Egyetem - Gazdaságtudományi Kar
• Neumann János Egyetem - GAMF Műszaki és Informatikai Kar
• Neumann János Egyetem - Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar
• Neumann János Egyetem - Pedagógusképző Kar
• Károli Gáspár Református Egyetem - Állam-és Jogtudományi Kar
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Zenepedagógiai Kar

Sportélete

Labdarúgás

• A város nevezetes labdarúgócsapata a Kecskeméti TE, amely 2008-tól 2015-ig szerepelt az élvonalban, a 2010-11-es szezon végén Magyar Kupát nyert.
• Az 1992. novemberében alapított Kecskeméti Labdarúgó Club (Kecskeméti LC) a Bács-Kiskun megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel. Színei: lila-sárga.
• Szintén 2008-ban került fel az első osztályba a Hírös Futsal Club SE (azóta megszűnt).

Egyéb sportágak

A város több élvonalbeli csapattal is büszkélkedhet más sportágakban is. 2008-ban jutott fel az első osztályba a BB Kecskeméti KSE kézilabdacsapat. A város férfi kosárlabdacsapata, a Kecskeméti KSE 2006-ban megnyerte a Magyar Kupát. Az ország egyik legjobb rögbicsapatának számít a KARC, ugyanez a röplabdában a Kalo-Méh Kecskeméti SE-ről mondható el. Fontos megemlíteni, hogy a kosár-, kézi-, és röplabdacsapat egy egyesített sportegyesület keretein belül működik. A város női kézilabdacsapata a Kecskeméti NKSE, mely a másodosztályban játszik. Asztaliteniszben a Kecskeméti Spartacus SK női és férfi csapata egyaránt az Extraligában szerepel. A Hírös Vízilabda SE a férfiak, míg a Villanó Fókák a nők vízilabdacsapata, mindkettő a másodosztályban játszik. Egyelőre amatőr státuszú a város amerikai futball csapata, mely a Kecskemét Goats névre hallgat.

A csapatsportokon kívül színvonalas a kecskeméti birkózás, búvárúszás, cselgáncs, lovassport, rally, sakk, súlyemelés, úszás, vívás és a több különféle irányzathoz tartozó távol-keleti küzdősport. A város három olimpiai bajnok szülötte Polyák Imre és Bóbis Gyula birkózók, valamint Földi Imre súlyemelő, a Nemzet Sportolója. A kecskeméti sportélet legfontosabb helyszínei a Széktói Stadion, a Messzi István Sportcsarnok és a Kecskeméti Fedett Uszoda. A városlakóknak az egyesületeken kívül is sokféle lehetőségük van a szabadidősport gyakorlására, például a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, a főtéri fedett sakkasztaloknál vagy a Belvárosban rendszeresen megrendezett futóversenyeken. A Kecskeméti Gokart Stadionban gokart- és motorkerékpárversenyeket rendeznek.

További érdekesség, hogy Kecskemét volt az egyetlen város, mely kétszer nyert a Játék határok nélkül 30 éves sorozatában 1993-ban és 1996-ban, ezzel ők számítanak a legeredményesebb csapatnak.

Testvérvárosai

Kossuth Lajos szobra

• Arcueil, Franciaország (1976)
• Beregszász, Ukrajna (2001)
• Coventry, Anglia (1963)
• Dornbirn, Ausztria (1993)
• Galánta, Szlovákia (2002)
• Hyvinkää, Finnország (1985)
• Marosvásárhely, Románia (1999)
• Naharija, Izrael (1990)
• Rodostó, Törökország (2001)
• Rüsselsheim am Main, Németország (1991)
• Szimferopol, Ukrajna (1963)
• Viborg, Dánia (1997)
• Wadowice, Lengyelország (2007)
• Aomori, Japán (1994)
• Sepsiszentgyörgy, Románia (partnerváros)

Helyi intézmények

Katona József Színház

• Ciróka Bábszínház
• Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ
• Katona József Megyei Könyvtár
• Katona József Színház
• Kecskeméti Művésztelep, amely 1912 óta működik
• Kecskeméti Ifjúsági Otthon

Országos jelentőségű intézmények

• Dán Kulturális Intézet
• Kodály Intézet
• Magyar Fotográfiai Múzeum
• Vidékfejlesztési Államtitkárság - 2015.01.01. óta

Hagyományos kecskeméti rendezvények

• Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente)
• Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente)
• Hírös Hét Fesztivál (évente)
• Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente)
• Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente)
• Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató

Média

Televízió

• Kecskeméti Televízió

Rádió

• Gong Rádió - FM 96,5 MHz, Megyeháza, 1 kW
• Klub Rádió - FM 97,7 MHz, Halasi úti víztorony, 0,912 kW
• Kossuth Rádió - FM 104,9 MHz, Szolnokihegy, 1 kW

Elektronikus sajtó

• Hiros.hu - Kecskemét és a régió hírportálja
• Kecskeméten.hu - Kecskemét közösségi hír és programajánló portálja

Turizmus

Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark: termálfürdő, élményfürdő, uszoda. Vadaspark.

Élményfürdő, gyógyfürdő és uszoda: 2011. december 22-én adták át az ország egyik legmodernebb fürdőkomplexumát, az új Kecskeméti Fürdőt. A 2800 négyzetméter fedett vízfelülettel rendelkező wellness fürdő az ország egyik legrangosabb versenyuszodáját is magában foglalja.

Helyi honlapok

• Észak-Bács-Kiskun Megyei Szuperinfó - Ingyenes információs hetilap minden héten szerdán, több, mint 41.000 példányban.
• Alföldi Civil Napló - A civil hírportál
• Porta Egyesület - Környezetvédő, Városvédő Közhasznú Egyesület
• Karol Wojtyła Barátság Központ - szociális szolgáltató ház
• VÁKUM – Kecskemét kétszeres Goldenblog-helyezett blogja
• Kesport – Kecskemét legnagyobb sportoldala
• Kecskemét Blog – Kecskemét blog: a kecskemétiek blogja
• Kecskemét. Pont ma! – Kecskemétre fókuszáló hírgyűjtő portál
• Híröshír.hu – A kecskeméti hírportál
• Hírös.Index – Az Index.hu Bács megyei mutációja
• KecskeNet
• Bács-Kiskun MAGAZIN - Bács-Kiskun megyei hírportál
• Bács-Kiskun online
• Petőfi Népe – Bács-Kiskun megyei napilap
• Kecskeméti Lapok – városi hetilap
• Alföldi Lapok
• Forrás : szépirodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirat online
• Kecskeméti Est
• Hírös Naptár - értékőrző helytörténeti havilap
• Zsenge-mét - a kecskeméti fiatalok blogja
• Kmet.hu -> "Csak röviden..." - Kecskeméti Információs Portál
• Kecske-met.com - Kecskemét időjárása

További képek galériája

• 

  A főtér fém makettje

• 

  Kossuth-szobor Kecskeméten

• 

  Díszüveg ablak a kecskeméti ferences templomban

Források

• Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet. [Budapest]: Urbino. 2000. 270. o. ISBN 963-00-3490-5  
• Somorjai Ferenc: Kecskemét. (hely nélkül): Medicina. 2007. 271. o. = Panoráma: Magyar városok, ISSN 0134-1812, ISBN 978-963-24-3933-4  

További információk

• A megyei jogú város hivatalos honlapja
• Kecskeméti Főiskola
• Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap honlapja
• Kecskemét a www.utikonyvem.hu oldalon
• Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára
• Google Panoramio Fényképalbum Kecskemétről