Németország

Német Szövetségi Köztársaság
Bundesrepublik Deutschland
Németország zászlaja Németország címere
Nemzeti himnusz: Das Lied der Deutschen
Fővárosa	Berlin
é. sz. 52° 30′ 26″, k. h. 13° 08′ 45″52.507222222222, 13.145833333333
Államforma	köztársaság
Vezetők
Szövetségi elnök	Frank-Walter Steinmeier
Szövetségi kancellár	Angela Merkel
A Bundesrat elnöke	Michael Müller
A Bundestag elnöke	Wolfgang Schäuble
A Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke	Andreas Voßkuhle
Hivatalos nyelv	német
Újraegyesítés	1990. október 3.
Elődállamok	NSZK, NDK
EU-csatlakozás	NSZK: 1957. március 25. NDK: 1990. október 3.
Tagság	ENSZ, EU, NATO, OECD, EBESZ stb.
Népesség
Népszámlálás szerint	82 521 653 fő (2016. dec. 31.)
Rangsorban	16.
Becsült	83 000 000 fő ((2019. január 1.))
Rangsorban	16.
Népsűrűség	229 fő/km²
Rangsorban	58.
GDP
Összes	3,467 milliárd $ (4.) PPP: 3,980 milliárd $
Egy főre jutó	41,902 $ (17.) PPP: 48,111 $
HDI	0,926 (4.) – magas
Gini-index	30,7
Földrajzi adatok
Terület	357 385,71 km²
Rangsorban	62.
Víz	2,18%
Időzóna	CET (UTC+01:00) CEST (UTC+02:00)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	D
Hívószám	+49
Segélyhívó telefonszám	112 110
Internet TLD	.de
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Schuko Europlug
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Német Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Németország (németül: Deutschland), hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland), szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Az Európai Unió legnépesebb országa és legerősebb gazdasága. Területe alapján a világ 63., Európa 7., az Európai Unió 4. legnagyobb országa. Északon Dánia, keleten Lengyel- és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton Franciaország és a Benelux államok határolják.

A 21. századi Németország globális nagyhatalom a világ negyedik vezető gazdaságával. Ipari és technológiai téren globális főszereplő, egyszersmind a világ harmadik legnagyobb exportőre és importőre. Emberi fejlettségi indexe alapján a világ negyedik legfejlettebb országa. A Német Szövetségi Köztársaság egyik alapító tagja volt az Európai Gazdasági Közösségnek (1957) és az Európai Uniónak (1993). Németország része a schengeni és euróövezetnek, tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a NATO-nak, a G7-nek (korábban G8), a G20-nak és az OECD-nek.

Földrajz

Domborzat

Németország domborzati térképe

Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi határt képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, ‒3,54 m) terülnek el.

Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

• Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.
• Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000–1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Türingiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Türingiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. A legmagasabb pontját ez a rendszer a Brockennel éri el, ami 1141 méteres tengerszint feletti magasságot jelent. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb (Fränkische Alb), a Bajor-erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.
• Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (Nördliche Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2963 m) és a Watzmann (2713 m).

Vízrajz

Németország hat legjelentősebb (közvetlenül valamelyik tengerbe ömlő) folyója teljes hosszúságuk sorrendjében a Duna, a Rajna, az Elba, az Odera, a Weser és az Ems (németországi szakaszaik hossza szerinti sorrendben a Rajna, a Weser, az Elba, a Duna az Ems és az Odera). Közülük csak a Weser (744 km) és az Ems (371 km) folyik teljes hosszában Németország területén. További 21 olyan folyó található Németországban, amelyek teljes hossza meghaladja a 200 km-t (németországi szakaszuk esetenként rövidebb). Ezek közül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik (ugyancsak hosszuk szerinti sorrendben) az Inn, az Isar, a Lech és az Altmühl; a Rajnáéhoz a Mosel, a Majna, a Neckar, a Lippe, a Lahn, a Ruhr és a Jagst; az Elbáéhoz a Saale, a Spree, a Havel, az Eger, a Weiße Elster (Fehér-Elster) és az Elde; végül közvetlenül vagy közvetve a Weserbe ömlik a Werra, a Leine, az Aller és a Fulda. Az Odera és az Ems vízgyűjtő területének németországi részén nem található 200 km-nél hosszabb folyó. Közepes vízhozamuk sorrendjében a legjelentősebb folyók a Rajna, a Duna, az Inn, az Elba és az Odera. Németország legnagyobb városai közül Berlin a Spree, Hamburg az Elba, München az Isar, Köln pedig a Rajna partján fekszik.

Németország legnagyobb tavai a Boden-tó (536 km², ebből 306 km² tartozik Németország Baden-Württemberg tartományához, 171 km² Svájchoz és 59 km² Ausztriához), a Müritz (Mecklenburg–Elő-Pomeránia, 117 km²), a Chiemsee (Bajorország, 80 km²), a Schwerini-tó (Schweriner See) (Mecklenburg–Elő-Pomeránia, 61,5 km²) és a Starnbergi-tó (Starnberger See) (Bajorország, 56 km²). További négy tó felszíne haladja meg a 30 km²-t. A természetes tavakon kívül számos mesterséges tó található a völgyzárógátakkal felduzzasztott különböző folyókon. A legmagasabb völgyzárógát a 106 méter magas Rappbode-gát a Bode folyón, Szász-Anhalt tartományban. A leghosszabb völgyzárógát 12,5 km hosszú és Bajorországban az Altmühl folyót zárja el, létrehozva (és szinte teljesen körülölelve) az Altmühlseet.

Németország vízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc az Alpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesés Berchtesgaden környékén. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül a 163 méter magas Tribergi-vízesés a Fekete-erdőben.

Németországban számos mesterséges csatorna található. A legjelentősebbek közé tartozik az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő, 98,6 km hosszú Kieli-csatorna és a 171 km hosszú Rajna–Majna–Duna-csatorna, amely a Rajnán, illetve a Dunán keresztül 3483 km hosszú, közvetlen vízi összeköttetést teremt az Északi-tenger és a Fekete-tenger között.

• 

  Az Alpok Dél-Bajorországban

• 

  A Duna főága Regensburgnál a Kőhíddal

• 

  A Duna egyik mellékága Regensburgnál

• 

  Röthbachi-vízesés

• 

  Hideg vizű gejzír Andernachnál

• 

  Tengerparti kép az ország északi részén, Sylt szigetén

Éghajlat

Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. A Golf-áramlat melegíti. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni. Vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyos árvizet is okozhat. A júliusi átlaghőmérséklet 17,0 °C szokott lenni.

Növény- és állatvilág

Németország eredeti növénytakarója szinte mindenütt erdő volt. A hegyvidéki területeken és az északi homokos felszíneken különféle fenyvesek nőttek, máshol vegyes erdők. Ma is erdő borítja területének 31%-át. Az újabban folyó újraerdősítés következtében nő a fenyvesek aránya.

Állatvilága jellegzetes közép-európai: szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyúl a vadászok zsákmánya. A madarak vándorlásának útvonalába esik, tavasszal és ősszel sok olyan madár repül itt át, amelyik nem Németországban fészkel.

Sok őshonos kutyafajtája van a németjuhásztól a dogon át a törpe schnauzerig.

Manapság a terület 33%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. Az ország mezőgazdasága belterjes, de nem önellátó. A Germán-alföld hűvösebb északi tájain az állattenyésztés a mezőgazdaság vezető ágazata. A réteken, legelőkön tejelő szarvasmarhát tartanak. A szántókon takarmánynövényeket, rozsot és burgonyát termesztenek. A déli országrész melegebb, lösszel borított vidékein búzát, cukorrépát, kukoricát termelnek és sertést tenyésztenek.

Nemzeti parkok

Természetvédelmi területek Németországban

Németországban a középkorra visszanyúló fejedelmi vadaskertekkel kezdődött a természeti területek óvása. Mára a különböző jogi helyzetű természetvédelmi területek bonyolult rendszere alakult ki. Az alábbi listában az országos jelentőségű nemzeti parkok találhatók. Ezek adminisztratív egységek, több különálló terület tartozhat hozzájuk.

• Alsó-oderavölgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal)
• Alsó-Szászországi Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Niedersächsisches Wattenmeer)
• Bajor-erdő Nemzeti Park (Nationalpark Bayerischer Wald)
• Berchtesgaden Nemzeti Park (Nationalpark Berchtesgaden) az Alpokban
• Eifel Nemzeti Park (Nationalpark Eifel) az Eifel-hegységben, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban
• Elő-pomerániai Lagunák Nemzeti Park (Nationalpark Vorpommersche Boddenlandschaft)
• Hainich Nemzeti Park (Nationalpark Hainich) Türingiában
• Hamburgi Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Hamburgisches Wattenmeer)
• Harz Nemzeti Park (Nationalpark Harz)
• Jasmund Nemzeti Park (Nationalpark Jasmund) Rügen sziget északi csúcsán
• Kellerwald-Edersee Nemzeti Park (Nationalpark Kellerwald-Edersee) Hessen tartományban
• Müritz Nemzeti Park (Nationalpark Müritz) a mecklenburgi tóvidéken
• Schleswig-Holsteini Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Schleswig-Holsteinisches Wattenmeer)
• Szász Svájc Nemzeti Park (Nationalpark Sächsische Schweiz) Szászországban

Az UNESCO világörökség-listájára 2011 júniusában Németország 5 természeti tája (erdősége) került fel:

• Grumsin erdőség és bükkerdő, Brandenburg
• Hainich Nemzeti Park, Thüringia
• Jasnmund Nemzeti Park
• Kellerwald-Edersee Nemzeti Park, Hessen
• Serrahner bükkerdő (Müritz Nemzeti Park), Mecklenburg-Vorpommern

Környezetvédelem

Németországban szelektív hulladékgyűjtés működik. A kukákat színekkel különböztetik meg: „papír” (kék), „műanyag-fém” (sárga), „komposzt” (barna), és „egyéb” (fekete).

Történelem

Nagy Károly szobra Frankfurtban

A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, azaz birodalom.

Az első német Reich, más néven a Német-római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor létrejött Keleti Frank Királyságből jött létre 962-ben. (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott. Története során a császári hatalom gyengült, egyre nőtt a fejedelmek önállósága, akik közül a hét leghatalmasabb (a választófejedelmek) választották a császárt.

Luther Márton fellépésével Németországban kezdődött a reformáció, amelynek messze ható következményei lettek Európa szellemi életére. Magában Németországban pedig a harmincéves háború, majd a német kisállami rendszer megszilárdulása lett a következmény.

1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt.

A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, a versailles-i kastélyban történt, a franciák porosz–francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Németország egyesítésében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija.

Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az első világháború kezdetén német csapatok behatoltak Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárok-háborúvá fajult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárság helyén létrejött a weimari köztársaság.

A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag hatályon kívül helyezve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette.

A Harmadik Birodalom (Drittes Reich) a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Adolf Hitler osztrák származású kancellár lett Németország birodalmi elnöke is, egyúttal olasz fasiszta mintára nemzetvezető (führer) ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult.

Hitler politikája a második világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió jelentős európai területeit is.

1943. november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra száll Nyugat-Európában és megnyitja az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indít a keleti fronton.

Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6-án került sor (D-day). A Vörös Hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadseregcsoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen, 350 000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint.

Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel

Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A nácik által megszállt területeken a második világháború alatt hatmillió zsidót öltek meg, lásd holokauszt. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre megszállási övezetekre, úgynevezett amerikai, angol, francia és szovjet zónára osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre munkájától, gyakran indokolatlanul.

1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási övezet területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási övezet területén.

1955. május 5-én hirdették ki a szövetségesek Németország korlátozott szuverenitását, vagyis hogy megszűnt Németország „megszállt ország” státusza. Az NSZK 1955. május 9-én csatlakozott a NATO-hoz, az NDK pedig május 15-én a Varsói Szerződés tagja lett. Az 1961. augusztus 13-ától az NDK hatóságok által felhúzott berlini fal teljesen elszigetelte a két német államot egymástól.

A szocializmus európai bukása után, az 1945-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.

1994. augusztus 31-én, csaknem 45 év után az utolsó orosz katona is elhagyta az immár egyesült Németország területét. A kivonulás 337 800 katonát, 208 000 civilt, 677 000 tonna hadianyagot, 691 db repülőgépet, 600 db helikoptert, 4000 db harckocsit (az ezt megelőző években már kivontak 5000 db-ot), 8000 db harcjárművet és 3500 db tüzérségi eszközt érintett. A hátrahagyott katonai létesítményeket, laktanyákat részben tovább hasznosította a Bundeswehr, részben polgári célra értékesítették.

Ma Németország az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.

Államszervezet és közigazgatás

Angela Merkel szövetségi kancellár 2009-ben

Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök

A Reichstag, a német törvényhozás épülete

Alkotmány, államforma

Németország parlamentáris szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es (bonni) német alkotmány (Grundgesetz, tulajdonképpen Alaptörvény). A kormányfő a parlament által választott szövetségi kancellár (Bundeskanzler).

A jelenlegi parlament által választott szövetségi kancellár Angela Merkel, az ország államfője pedig Frank-Walter Steinmeier (2017).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A német parlament alsóházának, a Bundestagnak (Szövetségi Gyűlés) a tagjait négyévente közvetlenül választják, az egyéni választókerületi és a listás választás kombinációjával. A vegyes arányos képviseleti rendszerrel, egyszerű többségi szavazással választott Bundestag tagjait az egyéni választókerületi és a listás választás kombinációjával választják.

A 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, a Bundesratban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek komoly befolyása van a törvényhozás folyamatába. Elnöke Michael Müller (2017).

Az államfő a szövetségi elnök (Bundespräsident), szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.

Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok, az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) pedig ellenőrző szerepet tölt be, az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

Közigazgatási beosztás

Németország tizenhat szövetségi tartományra (németül Land, jelentése: ország) tagolódik, melyek közül három (Berlin, Hamburg és Bréma) városállam, annak ellenére, hogy utóbbi két városból áll. A tartományok többek közt saját miniszterelnökkel, parlamenttel és kulturális és oktatási autonómiával bírnak. A tartományok körzetekre, azok pedig megyékre oszlanak. Mindezek alapja a korábbi feudális államszervezet (hercegségek, választófejedelemségek, egyházi államok, királyságok).

Az egyes német népcsoportok széttagoltak: például a szászok nagyrészt Hamburgban, Alsó-Szászországban, Szászországban és Szász-Anhaltban élnek, a frankok Hessenben, a Saar-vidéken és Bajorországban, míg a svábok főleg Baden-Württembergben és Bajorországban. A szorb szláv kisebbség főleg Brandenburgban és Szászországban, a fríz germán kisebbség pedig Hollandia és Németország között oszlik meg. Mind a náci, mind a kommunista diktatúra felszámolta a tartományokat. A nyelvjárások mind a mai napig nem tűntek el.

Állam Főváros Terület (km²) Népesség 1 Baden-Württemberg Stuttgart 35 752 10 879 618 2 Bajorország München 70 549 12 843 514 3 Berlin Berlin 892 3 520 031 4 Brandenburg Potsdam 29 477 2 484 826 5 Bréma Bréma 404 671 489 6 Hamburg Hamburg 755 1 787 408 7 Hessen Wiesbaden 21 115 6 176 172 8 Mecklenburg-Elő-Pomeránia Schwerin 23 174 1 612 362 9 Alsó-Szászország Hannover 47 618 7 926 599 10 Észak-Rajna-Vesztfália Düsseldorf 34 043 17 865 516 11 Rajna-vidék-Pfalz Mainz 19 847 4 052 803 12 Saar-vidék Saarbrücken 2569 995 597 13 Szászország Drezda 18 416 4 084 851 14 Szász-Anhalt Magdeburg 20 445 2 245 470 15 Schleswig-Holstein Kiel 15 763 2 858 714 16 Türingia Erfurt 16 172 2 170 714 Németország Berlin 357 376 82 175 684

A tartományok több mint 400 önkormányzattal rendelkező járásra (Kreis) oszlanak, melyek egy része csak 1-1 várost foglal magába. A közigazgatás legalsó szintjét mintegy 12 ezer község (Gemeinde) alkotja.

Politikai pártok

2002-es választások

A 2002-es választások eredményeként a Bundestagba öt párt jutott be. Ez volt a 15. választás a Német Szövetségi Köztársaság megalapítása (1949) óta. Körülbelül 61 400 000 német ment el szavazni. Az SPD 38,5%-ot ért el, a CDU/CSU-koalíció úgyszintén. Az SPD alakíthatott kormányt a Zöldekkel koalícióban:

• SPD: 38,5%; 251 mandátum
• CDU/CSU: 38,5%; 248 mandátum
• Szövetség ’90/Zöldek: 8,6%; 55 mandátum
• FDP: 7,4%; 47 mandátum
• PDS: 4,0%; 2 mandátum

2005-ös választások

A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott be. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2,7%-át szerezték meg.

A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.

• CDU/CSU (40,8%, 35,2%, 226; CDU: 32,6%, 27,8%, 180, CSU: 8,2%, 7,4%, 46)
• SPD (38,4%, 34,2%, 222)
• FDP (4,7%, 9,8%, 61)
• Baloldali Párt (8,0%, 8,7%, 54)
• Szövetség ’90/Zöldek (5,4%, 8,1%, 51)

2009-es választások

A 17. német alsóházi (Bundestag) választásokra 2009. szeptember 27-én került sor, melynek eredményeként öt párt juthatott be a parlamentbe (Reichstag). Németország legnagyobb pártja, az SPD még sosem teljesített ilyen rosszul. A részvételi arány 70,78% volt, ami a legalacsonyabb a Német Szövetségi Köztársaság létrejötte óta.

• CDU/CSU: 33,8% (CDU: 27,3%, 194 mandátum; CSU: 6,5%, 45 mandátum)
• SPD: 23,0%, 146 mandátum
• FDP: 14,6%, 93 mandátum
• Die Linke: 11,9%, 76 mandátum
• Grüne: 10,7%, 68 mandátum

Népesség

Az ország népessége 2015-ben 82 millió fő volt, mellyel a világ 16., Európa 2. és az Európai Unió legnépesebb országa.

Németország népsűrűségi térképe

Legnépesebb települések

Németországnak sok nagyvárosa van, a történelmi decentralizáltság miatt többnek jelentős szerepe van; Berlin fővárosként a legjelentősebb. Legnagyobb agglomerációja a Ruhr-vidék, melynek fő központjai Dortmund és Essen. További nagyvárosai, Hamburg, München, Köln, Stuttgart és Düsseldorf, legnagyobb pénzügyi központja Frankfurt am Main.

Németország 5 legnépesebb városa:

• Berlin (3 510 032 fő) (2012. március)
• Hamburg (1 802 041 fő) (2012. március)
• München (1 378 176 fő) (2011. december)
• Köln (1 017 155 fő) (2011. december)
• Frankfurt am Main (691 518 fő) (2011. december)

Németország 5 legnépesebb agglomerációja (2005. január):

• Rajna-Ruhr (11 785 196 lakos)
• Rajna-Majna (5 822 383 lakos)
• Berlin/Brandenburg (4 262 480 lakos)
• Hannover-Braunschweig-Göttingen (3,9 millió lakos)
• Sachsendreieck (3,5 millió lakos)

Németország legnagyobb városai, agglomerációi és konurbációi
Berlin Hamburg München		Város	Lakosság	Agglomeráció	Konurbáció	Köln Frankfurt am Main Stuttgart
	1	Berlin	3 510 000	4 300 000	5 950 000
	2	Hamburg	1 800 000	2 600 000	4 270 000
	3	München	1 380 000	2 000 000	5 200 000
	4	Köln	1 020 000	1 900 000	11 690 000
	5	Frankfurt am Main	700 000	1 930 000	5 520 000
	6	Stuttgart	600 000	1 800 000	5 290 000
	7	Düsseldorf	590 000	1 220 000	(11 690 000)
	8	Dortmund	580 000	4 700 000	(11 690 000)
	9	Essen	570 000	4 700 000	(11 690 000)
	10	Bréma	550 000	850 000	2 730 000
	11	Lipcse	530 000	1 021 000	2 400 000
	12	Drezda	530 000	755 000	(2 400 000)
	13	Hannover	530 000	1 132 000	3 880 000
	14	Nürnberg	510 000	1 200 000	3 500 000

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Etnikai kisebbségek

Egy kisebb nyugati szláv népcsoport, a szorb nép (sorbische Volk) Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz népcsoport (friesische Volksgruppe) nyelvét 12 000 ember beszéli, a többiek Hollandiában élnek. A dán kisebbség, mintegy 50 000 fő, a dán határ közelében él. Az itt felsorolt csoportok autochton (őslakos) kisebbségeknek számítanak.

• Bevándorlás

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) 2009-es adata alapján az országban tartózkodók 20%-a, azaz 16 milliónál több ember tekinthető együttesen bevándorlónak, olyan személynek, aki bevándorlóktól is származik, illetve külföldi állampolgárnak. 2010-ben a 18 évnél fiatalabb gyerekkel élő családok 29%-ban volt legalább az egyik szülő migráns hátterű vagy származású.

Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország egy 2013-as ENSZ-jelentés szerint a világ harmadik leginkább migránsok lakta országa.

2009-ben 3 millió török, 2,9 millió szovjet utódállamokból érkező, 1,5 millió délszláv, 1,5 millió lengyel tartózkodott Németországban. Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.

Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) jött 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy hivatali eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság, és ezért nem jelennek meg a hivatalos bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is.

A lakosság háttere a 2010-es évek elején

  németek (80,0%)

  európaiak (11,6%)

  törökök (3,7%)

  ázsiaiak (1,7%)

  afrikaiak (0,7%)

  amerikaiak (0,5%)

  más/nem ismert (1,8%)

A következő lista a 2014-ben Németországban élő külföldiek száma nagyságrendben. A lista nem tartalmazza a már állampolgársággal rendelkezőket, az állandó tartózkodási engedély nélkülieket és az Európán kívülieket (kivéve a törököket):

No.	Származási ország	Létszám (2014)
1	Törökország	1 527 118
2	Lengyelország	674 152
3	Olaszország	574 530
4	Románia	355 343
5	Görögország	328 564
6	Horvátország	263 347
7	Szerbia	252 468
8	Oroszország	221 413
9	Bulgária	183 263
10	Ausztria	179 772
11	Magyarország	156 812
12	Spanyolország	146 846

A lakosság, illetve a bevándorlók eredete 2012-ben
Lakosság háttere	%	Lélekszám
Európai	91,6	74 955 000
Európai Unió	86,8	71 027 000
német	80,0	65 550 000
lengyel	1,9	1 543 000
olasz	1,0	830 000
román	0,5	489 000
görög	0,5	403 000
további EU-tagállamok (elsősorban spanyolok, horvátok, hollandok, portugálok és osztrákok)	2,9	2 362 000
Európa más országaiból	4,8	3 928 000
orosz (jelentős részben oroszországi, illetve kazahsztáni németek)	1,5	1 213 000
továbbiak (egykori Jugoszláviából érkezők a horvátok és szlovének kivételével)	3,3	2 715 000
Közel-Kelet és Észak-Afrika	4,5	3 711 000
török (köztük kurdok is)	3,7	2 998 000
arab	0,6	500 000
egyéb (elsősorban irániak)	0,2	220 000
Fekete-Afrika (elsősorban Nigéria és Ghána területéről)	1,0	817 000
Kelet- és Délkelet-Ázsia	0,9	778 000
kínaiak	0,3	200 000
vietnámiak	0,2	150 000
egyéb (elsősorban India, Thaiföld és Pakisztán területéről)	0,4	428 000
Amerika	0,5	416 000
Más hátterű (elsősorban ausztráliai és óceániai)	0,1	46 000
Kevert rasszhoz tartozó vagy meghatározhatatlan hátterű	1,5	1 208 000
Teljes lakosság	100	82 031 000

• Vallás

A kölni dóm

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.

A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.

A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.

Anwar-mecset Rodgau	Ohel-Jakob-zsinagóga München

A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.

A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyvenéves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5%-a jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14%-ával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.

Hindu templom, Hamm

A németek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a szám magasabb).

Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A legjelentősebb dzsámi német földön a berlini Şehitlik-mecset. Az ortodox keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.

Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18–19–20. század folyamán.

Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

Gazdaság

Frankfurt am Main Németország pénzügyi központja

Konténerszállító hajó Hamburg kikötője közelében. Németország a világ 3. legnagyobb nemzetközi kereskedelmi forgalmat lebonyolító országa

Kína, az Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld negyedik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.

A négy úgynevezett új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpra állítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.

A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

Az Európai Unió népességének mintegy 1/6-át tömörítő Németország adja az Európai Unió termelésének közel 1/3 részét.

Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki. Németország vegyipari nagyhatalom. A világ nagy vegyipari csoportjainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Tengerjáró hajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is), gépjárműveket gyárt. Az elektronikai berendezések legnagyobb európai gyártója és exportőre. A BASF (vegyipar), a Volkswagen (gépkocsi), a Zeiss (optika), Bosch (gépipar), Siemens AG (elektronika) és még sok cége az egész világon ismert.

Az európai államok közül először Németország lábalt ki a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságból, s ez magával húzhatja az EU tagállamait is.

Külkereskedelem

Külkereskedelmi mérlege hosszú évtizedek óta 10-25%-os aktívummal zárul. Az országból kivitt áruk: közlekedési eszközök, gépek, vegyi cikkek, elektrotechnikai-elektronikai termékek, acél, mezőgazdasági termékek stb. Behozott áruk: gépek, elektrotechnikai-elektronikai termékek, járművek, vegyi cikkek, élelmiszer, szénhidrogének stb.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:

• Export: USA 8,9%, Franciaország 8,4%, Egyesült Királyság 7,1%, Hollandia 6,5%, Kína 6,4%, Olaszország 5,1%, Ausztria 5%, Lengyelország 4,5%, Svájc 4,2%
• Import: Hollandia 13,3%, Kína 7,3%, Franciaország 7,3%, Belgium 6,1%, Olaszország 5,5%, Lengyelország 5,2%, Csehország 4,7%, USA 4,6%, Svájc 4,4%, Ausztria 4,4%

Kultúra

Oktatási rendszer

Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően 10-12 évig – a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik.

Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik.

Tudomány

• Jeles német tudósok: Werner Heisenberg, Albert Einstein, Otto Hahn, Georg Simon Ohm, Max Planck és Max Born. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép).
• 1901 és 2008 között 79 német természettudóst tüntettek ki Nobel-díjjal, közülük 29-en kémiai, 28-an fizikai, 22-en pedig orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kaptak. A kémiai Nobel-díjas német tudósok egyike Zsigmondy Richárd, a fizikai Nobel-díjasok egyike pedig Lénárd Fülöp, akiket a magyar Nobel-díjasok között is számontartunk.

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei.

Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.

Kulturális világörökség

Quedlinburg épületei

Potsdam egy palotája

A berlini Múzeum-sziget

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint:

• az Aacheni dóm – Nagy Károly építtette
• Bamberg város
• Bauhaus stílusú épületek Weimarban és Dessauban
• Berlin modern stílusú lakótelepei
• Berlini Múzeum-sziget
• A brühli Augustusburg és Falkenlust kastélyok
• Dessau–wörlitzi kertbirodalom
• a hildesheimi Szent Mária-katedrális és a Szent Mihály-templom
• a Kölni dóm
• Lorschi bencés apátság
• Lübeck Hanza-város
• Luther-emlékhelyek – szülőház Eislebenben és az emlékház Wittenbergben
• a Maulbronni kolostoregyüttes
• Messel, ősrégészeti lelőhely
• Muskaui park a Neisse folyó mindkét oldalán, Lengyelországgal közös
• Potsdam és Berlin palotái és parkjai
• Quedlinburg
• a Rajna-völgy felső szakasza
• Rammelsbergi bánya és Goslar óvárosa
• Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal
• Reichenau – kolostorsziget a Boden-tóban
• a római limes
• Speyeri dóm – román stílusú katedrális
• Stralsund óvárosa és Wismar óvárosa
• a Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom* Wieskirche – rokokó zarándoktemplom Bajorországban
• Városháza és a Roland-oszlop Bréma főterén
• Völklingeni vasmű
• Wartburg vára
• a klasszikus Weimar
• Würzburgi érseki palota – barokk kastély
• Zollverein Szénbánya és kapcsolódó létesítmények Essenben

Művészetek

A Neuschwanstein kastély

A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult.

A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.

• Építészet

A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Hermann Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Friedrich Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann, valamint Albert Speer.

• Képzőművészetek

A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész.

• Irodalom

Német költők, írók: Goethe, Schiller és Heine; írók: Thomas Mann, Hesse és Grass. A filozófia képviselői: Kant, Hegel, Marx és Nietzsche. Teológus: Luther. Lásd még: Német irodalom, Német költők, írók listája

Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

• Filmművészet
• Zene

A németek között számos híres zeneszerző akad, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner. A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is.

Néhány jelentősebb popzenei együttes: Modern Talking, Die Prinzen, Scooter, Echt. Néhány jelentősebb rockzenei formáció és előadó: Die Toten Hosen, Die Ärzte, Scorpions, Rammstein, Nena, Herbert Grönemeyer, Udo Lindenberg, Marius Müller-Westernhagen, Cinema Bizarre, Tokio Hotel.

Sportélet

Az Allianz Arena a FC Bayern München otthona, ami a 2006-os labdarúgó-világbajnokság helyszíne volt

A sport lényeges része Németország életének. 27 millió német tagja valamely sportegyesületnek, és további 12 millió űz egyéni sportot. A labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Több mint 6,3 millió aktív taggal a Német labdarúgó-szövetség (Deutscher Fußball-Bund) a legnagyobb sportszervezet a világon ebben a válfajban. A Bundesliga a világ második legnagyobb átlagnézőszámmal rendelkező hivatásos sportbajnoksága. A német labdarúgó-válogatott megnyerte az 1954-es, az 1974-es, az 1990-es és a 2014-es labdarúgó-világbajnokságot, valamint az 1972-es, az 1980-as és az 1996-os labdarúgó Európa-bajnokságot is. A legsikeresebb és leghíresebb labdarúgók közé tartozik Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Jürgen Klinsmann, Lothar Matthäus, Oliver Kahn, Thomas Müller és Manuel Neuer. A férfiak mellett a német női labdarúgó-válogatott is a világ élcsapatai közé tartozik. Kétszer (2003, 2007) nyerték meg a női labdarúgó-világbajnokságot. A női világbajnokságok történetében Birgit Prinz a legeredményesebb játékos, ő négy vb-n vett részt, és ezeken 14 találatig jutott. A következő női világbajnokság házigazdája Németország lesz. Az ország eddig már négy nagy labdarúgó tornának adott otthont: az 1974-es labdarúgó-világbajnokságnak (Nyugat-Németországként), az 1988-as Európa-bajnokságnak (Nyugat-Németországként), a 2005-ös Konföderációs Kupának és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságnak. Egyéb népszerű sportágak az országban a kézilabda, a röplabda, a kosárlabda, a jégkorong és a tenisz.

Férfi kézilabda-világbajnokságnak ötször volt a rendezője (1938 – Németország, 1958 – NDK, 1961 – NSZK, 1974 – NDK, 1982 – NSZK, 2007 – Németország), és háromszor nyert Németország néven, valamint ugyancsak három világbajnoki címet gyűjtött be NDK-ként. Női vb otthonául kétszer szolgált (1965 – NSZK, 1997 – Németország), nyernie NDK néven háromszor, Németországként egyszer sikerült.

Motorsportok, Forma–1, ralisport

Németország a világ egyik vezető országa a motorsportokat tekintve. Legendás versenypályái, futamgyőztes autómárkáik, csapataik és versenyzőik vannak. Nürburgringi Formula–1-es pályájuk a világ legpatinásabb és legrégebbi (1925) versenypályái közé tartozik. A Nürburgring régi vonalvezetése a Nordschleife, becenevén a „Zöld pokol” (azért nevezik így, mert erdőségben fut, és több pilóta életét vesztette rajta) a legnagyobb kihívást nyújtó aszfaltcsíknak számít autóversenyzői körökben. Az osztrák F1-es pilóta, Niki Lauda ezen a helyszínen elszenvedett balesete mindmáig a F1 történetének legdrámaibb eseménye, a lángoló autóból Laudát pilótatársai mentették ki, de addigra súlyos és maradandó égési sérüléseket szenvedett, a versenyzést felépülése után folytatta. A németeknek van még egy Forma 1-es versenypályájuk, ez a Hockenheimring, amely 1935-ben a Mercedes tesztpályájának épült.

A történelem legsikeresebb Formula–1-es versenyzője a német Michael Schumacher, aki felállította a legkiemelkedőbb motorsport-rekordot azzal, hogy a pályafutása alatt több Formula–1-es világbajnokságot (7) (1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004) és futamgyőzelmet szerzett (91), mint bárki más a Formula–1 1950-es létrehozása óta. A legtöbb F1-es futamgyőzelem (91) és pole-pozíció (68) is az ő nevéhez fűződik, nem is szólva a legtöbb dobogós helyezésről (154). 2010-ben, hároméves kihagyás után a hétszeres világbajnok visszatért a királykategóriába, a Mercedes GP-hez, ahhoz a márkához, amely az 1955-ös Le Mans-i tragédia után (ami több mint 80 néző halálát okozta a lelátókon) tért vissza a Forma-1-be.

A Formula–1-ben versenyző német pilóták hagyományosan a mezőny többségét adják: Michael Schumacher, Sebastian Vettel, Nico Rosberg (ő az 1982-es F1-es vb-győztes finn Keke Rosberg fia, de Nico már német színekben versenyez), Nicolas Hülkenberg, Adrian Sutil, Timo Glock, Nick Heidfeld. Másik kiemelkedő tehetségű hazai versenyzőjük a Formula–1-ben a fiatal tehetség, Sebastian Vettel, aki a 2009-es idény során a világbajnokság 2. helyén végzett az osztrák Red Bull Racing színeiben, személyében tisztelhetjük a sorozat legfiatalabb futamgyőztesét, pontszerzőjét és polpozíciósát, illetve szabadedzés nyertesét is egyben. Sebastian Vettel megnyerte a 2010-es F1-es világbajnokságot a Red Bull Racing csapat színeiben, és ezzel minden idők legfiatalabb Forma-1-es világbajnoka lett. Azzal, hogy 2011-ben is elhódította a vb címét, a legfiatalabb kétszeres világbajnok lett, majd 2012-ben triplázni tudott: 3 ponttal előzte meg nagy riválisát, Fernando Alonsót.

A BMW és a Mercedes, Porsche, az Audi a motorsport vezető csapatai közé tartoznak. A Porsche 16 alkalommal nyerte meg a tekintélyes Le Mans-i 24 órás autóversenyt, amit minden évben megtartanak Franciaországban. A Deutsche Tourenwagen Masters (DTM) Németország népszerű versenysorozata.

A Race of Champions (ROC), azaz a Bajnokok Viadala motorverseny-sorozat német nemzeti csapata Sebastian Vettel-Michael Schumacher párosítással már ötször lett győztes (2007, 2008, 2009, 2010, 2011), vagyis a Nemzetek Bajnoka. A ROC-t 2010-ben és 2011-ben Düsseldorfban rendezték meg. 2000-ben a ROC-on Armin Schwarz Rally Masters lett, Walter Röhrl 1997-ben Classic Masters volt.

Németország vendégül látja a WRC (rali-világbajnokság) mezőnyét is a Német Ralin, továbbá az IRC (Interkontinentális Ralibajnokság) nevű ralisorozatot is. A németek WRC világbajnoka Walter Röhrl (1980, 1982).

Olimpia

A német sportolók az Olimpiai játékok történetének legsikeresebb versenyzői közé tartoznak, amivel az Olimpia összetett éremtáblázatának a harmadik helyét foglalják el, ahol összevonva szerepel Kelet- és Nyugat-Németország éremeredményei. a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Németország a hatodik helyen zárta az összesített éremtáblázatot, míg a 2006. évi téli olimpiai játékokon az első helyen végeztek. Németország kétszer volt a házigazdája a Nyári Olimpiai játékoknak, 1936-ban Berlin, 1972-ben pedig München volt a rendező. A Téli Olimpiát egyszer rendezték meg, 1936-ban.

Oktoberfest népünnepély

Gasztronómia

Fekete-erdő torta

Fehérkolbász (Weißwurst) édes mustárral és sörpereccel

A tipikus német konyha virsli- és kolbászfélékben változatos és csípős ízvilágú, a húsételeket általában szósszal eszik. Kedvelik az ún. "Eintopfgerichte" (egytál-) ételeket. Ezenkívül kedveltek még a különböző tésztaételek is, mint például a nokedli, a nudlifélék és gombócok. A német konyhában rengeteg süteményféle van, például gyümölcstorta és túróslepény.

Tipikus német specialitások:

• az összes halféle
• disznócsülök
• fehérkolbász (Weißwurst) édes mustárral
• „Hefeklöße”
• rákleves
• sós sültoldalas savanyúkáposztával
• vadhúsok

Ünnepek

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

Dátum	Magyar név	Német név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Neujahr
Január 6.	Vízkereszt	Hl. Drei Könige	Bajorországban, Baden-Württembergben, Szász-Anhaltban
–	Nagypéntek	Karfreitag	dátum változó
–	Húsvéthétfő	Ostermontag	dátum változó
Május 1.	A munka ünnepe	Tag der Arbeit
–	Áldozócsütörtök	Christi Himmelfahrt	dátum változó
–	Pünkösdhétfő	Pfingstmontag	dátum változó
–	Úrnapja	Fronleichnam	Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó
Augusztus 8.	Békefesztivál	Friedensfest	csak Augsburg városában
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony	Mariä Himmelfahrt	a Saar-vidéken és Bajorország katolikusok lakta területein
Október 3.	A német egység napja	Tag der Deutschen Einheit	1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett
Október 31.	A reformáció napja	Reformationstag	Baden-Württemberg, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt és Türingia ünnepe (2017-ben az egész országban állami ünnep)
November 1.	Mindenszentek	Allerheiligen	Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban és a Saar-vidéken. Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja.
–	A vezeklés napja	Buß- und Bettag	Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó
December 25. és 26.	Karácsony	Weihnachtsfeiertag

Kapcsolódó szócikkek

• Német kiejtés
• Német nyelv
• Német nyelvtan

További információk

• Deutschland.de – Hivatalos német portál (németül)
• Statistikportal.de – Hivatalos statisztikai adatok (németül)
• Bundesregierung Deutschland – A német szövetségi kormány honlapja (németül)
• Bundespräsident – A német elnök honlapja
• Bundestag – A német parlament honlapja