Pakisztán

Pakisztán
اسلامی جمہوریہِ پاکستان Islaami Jamhuria ay Pakstaan
Pakisztán zászlaja Pakisztán címere
Nemzeti mottó: Iman, Ittehad, Nazm (Urdu: Egység, fegyelem, hit) Nemzeti himnusz: Qaumi Tarana
Fővárosa	Iszlámábád
é. sz. 33° 40′, k. h. 73° 10′33.666666666667, 73.166666666667
Legnagyobb város	Karacsi
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Mamnoon Hussain
Miniszterelnök	Nasur Ul Malik
Hivatalos nyelv	Urdu, angol
Függetlenség	a Brit Birodalomtól
Kikiáltása	1947. augusztus 14.
Tagság	Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Kereskedelmi Világszervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Pénzügyi Társaság Multilateral Investment Guarantee Agency Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja African Union – United Nations Hybrid Operation in Darfur Association of Southeast Asian Nations Regional Forum Ázsiai Fejlesztési Bank SEATO Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Sanghaji Együttműködési Szervezet International Hydrographic Organization UNESCO Group on Earth Observations
Népesség
Népszámlálás szerint	182 142 594 fő (2013)
Rangsorban	6
Becsült	203 000 000 fő (2016. szept)
Rangsorban	6
Népsűrűség	246 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	160 897 dollár (43) PPP: 443 670 dollár
Egy főre jutó	999 dollár (138) PPP: 2756 dollár
HDI (2006)	0,562 (139) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	881 913 km²
Rangsorban	33
Víz	3,1%
Időzóna	UTC+5 (UTC+5)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Pakisztáni rúpia (PKR)
Nemzetközi gépkocsijel	PK
Hívószám	92
Segélyhívó telefonszám	1122 15 16
Internet TLD	.pk
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Type D BS 1363 BS 546
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Pakisztán témájú médiaállományokat.

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű, Afganisztánhoz tartozó Vakhan-folyosó választja el.

Pakisztán a hatodik legnépesebb ország a világon, és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) (wd) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd.

Pakisztán az Iszlám Konferencia Szervezetének, a Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a G20 fejlődő országok csoportosulásának és a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Egyesületnek alapító tagja. Ezek mellett részt vesz még az ENSZ, a Nemzetközösség, a Kereskedelmi Világszervezet és a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában is.

Nevének eredete

Pakisztán neve mozaikszó (PAKISTAN), amelyet C. Rahmat Ali alkotott meg 1934-ben a „Most vagy soha” (Now or Never) című jegyzetében. A PAKISTAN név az akkor még indiai, muzulmán többségű tartományok neveiből származik:

• Pandzsáb (Punjab), Afganisztán (Afghania), Kasmír (Kashmir), Iszlámábád (Islamabad), Szind (Sindh), Tuharisztán (Balochistan).

Ezen területeken több mint 30 millió muszlim élt már ekkor is.

Földrajz

Karacsi

Lahor

Iszlámábád

Fajszalábád

Multán

Ravalpindi

Pesavar

Gudzsranvála

Hiderábád

Kvetta

Szukkúr

Mohendzsodáro

H i n d u k u s

A f g a n i s z t á n

I n d i a

K a r a k o r a m

H i m a l á j a

B e l u d z s i s z t á n

P a n d z s á b

S z i n d h

I r á n

K í n a

Arab-tenger

Indus

Thár-sivatag

A térség műholdas képe (2004. január)

Földrajzi képek

Domborzat

Legmagasabb pontja a Karakorum hegységben található K2-hegycsúcs (kb. 8616 m), amely a kínai határon fekszik.

Pakisztán területének fő tengelyét, az ország keleti felén az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szindh (Pandzsáb az ország éléskamrája, míg Szindh területének alig 1/3-a vonható művelés alá).

Az Industól keletre a Thar-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-magasföld folytatása. Peremhegységei meredeken ereszkednek le az Indus völgyére. Az ország északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Karakorumban megközelíti a 8000 métert.

Vízrajz

Az Arab-tengerbe ömlő Indus-folyó és mellékfolyói vezetik le a vizeket.

Éghajlat

Pakisztán négy évszaka: a hűvös, száraz tél decembertől a februárig, a forró, száraz tavasz márciustól májusig, a nyári esős évszak, vagyis a délnyugati monszun ideje júniustól szeptemberig tart, és a monszun októberben és novemberben vonul el. Ezen évszakok kezdete és időtartama nagyon eltér helytől függően. A csapadékmennyiség radikálisan változik évről évre, az áradások és aszályok törvényszerűsége nem könnyen ismerhető fel. A csapadék dél felé rohamosan csökken.

Pandzsáb területén télen néha hó és fagy is előfordulhat, a nyarak viszont melegek. Itt a mediterrán hatás módosította a monszun éghajlatot és egy téli és egy nyári esős évszak is kialakult, viszont mindkettőnek gyér a csapadéka.

Élővilág, környezet

Képek állatokról

A fafajták az alpesi fenyőktől, mint luc és egyéb fenyők, valamint himalájai cédrus (ezek főleg az északi, hegyes területeken honosak) a lombhullatókig terjednek, amelyek a déli területeken fellelhetők. Az ország nyugati hegyvidékein boróka bokrok és tamariszkusz cserjék éppúgy megtalálhatók, mint egyszerű fűfajták. Beludzsisztánban gyér füves területek váltakoznak szárazságtűrő fajok alkotta cserjésekkel. Az Indus-alföld peremvidékein sivatagi-félsivatagi a növényzet. A déli partvidéket egyes részeken sós mocsarak, a tengerbe ömlő folyók deltáit mangrovemocsarak kísérik.

Pakisztán nemzeti állata a pödrött szarvú kecske, nemzeti madara a csukár. A főemlősöket a bundermajom és a hulmán képviseli. Ezeken kívül számos más állatfaj is megtalálható az országban. A déli területeken, az Indus-folyó torkolatvidékén nagy számú krokodil populáció, a környező erdőkben pedig szarvas, vaddisznó, tarajos sül és sok egyéb rágcsálófaj él.

Jelenleg a legnagyobb környezetvédelmi problémák közé tartozik a vízszennyezés (a tisztítatlan szennyvizek miatt), az ipari káros anyag-kibocsátás, a mezőgazdasági túltermelés, a vízhiány, az erdők pusztulása, a talajerózió és az elsivatagosodás.

A vízszennyezés a vízkészletet fenyegeti és a lakosság nagy része nem jut tiszta ivóvízhez.

Történelme

Derawar erődje ma Bahawalpur közelében

1947-ig Pakisztán történelme az indiai szubkontinens történetének része.

Egy önálló állam koncepcióját azokon az indiai területeken, ahol a lakosság többsége muszlim vallású, Muhammad Allama Iqbal lahor-i költő és filozófus vetette fel az 1930-as években. Az önálló pakisztáni állam 1947. augusztus 14-én jött létre, az indiai brit uralom megszűntekor, India muzulmánok-lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a brit Nemzetközösség domíniuma volt, azóta köztársaság.

Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.

Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Ravalpindi, ma Iszlámábád.

Az ország politikai rendszere labilis. Történelmében gyakori a katonai puccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztették legitimitásukat a korrupció miatt.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete Iszlámábádban

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az alkotmány értelmében a pakisztáni törvényhozás szerve egy kétkamarás parlament, amely szenátusból (felsőház) és nemzetgyűlésből (alsóház) áll. A nemzetgyűlés 342 tagjából 272 ötévente történő, közvetlen választás útján kerül be a házba. Az alkotmány előírja, hogy ezen felül 60 helyet kapjanak a nők, 10 pedig a vallási kisebbségek számára biztosított. A kormány miniszterei nemzetgyűlési képviselők kell hogy legyenek. A szenátus 100 tagú. Az elnöknek csak az alsóházat van joga feloszlatni.

Jogrendszere az angol jogon alapul, de a saría (iszlám jog) magasabb rendű, mint az angol.

Közigazgatási beosztás

Sorszám Név Státusz Főváros 1 Beludzsisztán Tartomány Kvetta 2 Hajber-Pahtunhva Tartomány Pesavar 3 Pandzsáb Tartomány Lahor 4 Szindh Tartomány Karacsi 5 Iszlámábád fővárosi terület Fővárosi terület Iszlámábád 6 Törzsi területek Terület Iszlámábád 7 Aszad Kasmír Pakisztáni közigazgatás alatti terület Muzaffarabad 8 Gilgit-Baltisztán Pakisztáni közigazgatás alatti terület Gilgit

Népesség

Pakisztán népsűrűsége

Képek

Általános adatok

• Városi lakosság aránya: 39%. (2015)
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 65,5 év, nőknél 69,4 év. (2015)
• Írástudatlanság 2015-ben: 42%. (férfiaknál 30%, nőknél 54%)

1960-tól 2015-ig a lakosság több mint négyszeresére nőtt. A természetes szaporodás világviszonylatban is nagy, (1990-2001 átlagban) évi 2,6%. 2015-ben a népesség elérte a 200 millió főt.

Pakisztán népességének növekedése
Év	Népesség (millióban)
1960	45 M
1970	59 M
1980	80 M
1990	112 M
2000	144 M
2010	173 M
2016 (aug.)	202 M

Az 1990-es évek elejétől erőteljes kiáramlás indult meg Nyugat-Európába, a kőolajtermelő arab országokba és az USA-ba is.

Etnikai megoszlás

Pakisztán fő etnikumai

Az ország területén két nagy csoportot különböztetünk meg: az úgynevezett indo-árja és a török-iráni népcsoportot. Területileg azonban ez a két nagy csoport nem különül el egymástól, sőt keveredett egymással. A két nagy csoporton belül igen sok etnikum fordul elő. Ma Pakisztánban pár nagy nemzetiségi csoportot lehet megkülönböztetni; ezek:

• Az ország lakosságának kb. 44%-a pandzsábi, 15%-a pástu (pastu vagy patán), 14%-a szindi, 8-10% szaraiki (vagy népiesen multáni - A szaraiki csoportot sokszor a pandzsábiba számolják.).

További kisebb etnikumok: 7% urdu, 2-3% beludzsi, a maradék pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Nyelvi megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az urdu (arab írású hindi). Ezt – annak ellenére, hogy a lakosság kb. fele megérti – csak az emberek 7-8%-a vallja anyanyelvének.

Pakisztán állam megalakulás után Pandzsáb területén nagy számban telepedtek le az Indiából érkező urdu anyanyelvű bevándorlók és menekültek, az ún. mohadzsirok. Ezért elsősorban Pandzsáb területén a legelterjedtebb az urdu. A 2. hivatalos nyelv az angol. Az évszázados angol gyarmatosítás következtében igen sok angol jövevényszó került át az urduba is.

A legtöbb ember által beszélt nyelv a pandzsábi (továbbá annak dialektusa a szaraiki-szirajki). További fő nyelvek: a szindi, a pastu és a beludzsi. Az országban kb. huszonnégy nyelvet beszélnek. Ezeknek a nyelveknek a többsége közös eredetű, azonos nyelvcsaládba, sőt azonos nyelvcsoportba tartoznak, és az idők folyamán hasonló körülmények között, hasonló kulturális környezetben és nyelvi befolyás alatt fejlődtek.

Vallási megoszlás

Vallási szempontból majdnem homogén Pakisztán – Indonézia után – a Föld 2. legnépesebb muszlim országa.

A népesség zöme, 96%-a muszlim (ennek 80-90%-a szunnita, 10-20%-a síita), 1,5-2% hindu, kb. 1,6% keresztény.

Gazdaság

Az értéktőzsde épülete Iszlámábádban

Képek

Általános adatok

• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 24%, ipar 25%, szolgáltatások 51%
• Hazai össztermék (GDP)/fő: 3140 USD (2013-ban)

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Pakisztán területének mintegy 60%-a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan.

A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken rizst, gyapotot, búzát, cukornádat, kukoricát termeszt. Jelentősebb még a gyümölcs (datolya) és a dohánytermesztés. Az állattenyésztés (szarvasmarha, kecskék. juh, teve) alárendelt szerepű. Az állatok a kevés és szegényes legelők miatt nem nagyon termékenyek.

Ipar

Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek).

A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar (leginkább a pamutipar), a műtrágya- és gépgyártás, cementipar, élelmiszer-feldolgozás.

Az autó-, motor- és kerékpárgyártás központja Lahor és Karacsi. Karacsiban hajógyártás és repülőgép-összeszerelés is jelen van. A vegyipar a kőolaj-finomítók és földgázvezetékek mellett fejlődött ki (Karacsi, Multán, Pesavar). A cementgyártás központjai: Karacsi, Haidarábád, Rori, Szukkúr. A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.

Kereskedelem

Exportjának legnagyobb része feldolgozott termék. Főbb exporttermékek: textil, felsőruházat, gyapjú, cérna, bőráruk, rizs, sportcikkek, szőnyegek. Importcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, gépek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, élelmiszerek.

• Főbb kereskedelmi partnerek 2012-ben:
  • Export: USA – 13,3%, Kína – 10,9%, Arab Emirátusok – 8,6%, Afganisztán – 8,5%, Németország – 5,1%
  • Import: Kína – 17%, Arab Emirátusok – 15%, Kuvait – 8,8%, Szaúd-Arábia – 8,5%, Malaysia – 4,8%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Jelentős a kézműipar (kézi fonású szőnyegek, szövetek).

A Közel-Keleten dolgozó nagy számú vendégmunkás hazautalásai is fontos bevételnek számítanak.

Közlekedés

Egy jellegzetes kidíszített teherautó

Pakisztán nemzetközi (piros) és helyi (fekete) forgalmú repterei; kikötői

A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A repülőterek száma 87.

Közút

Az országban a közlekedési hálózat fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve. Pakisztánban bal oldali közlekedés van. Az országutak minősége változó. Városokban a forgalom zsúfolt és a közlekedési szabályokat csak hozzávetőlegesen tartják be. Az úthálózat Pandzsáb területén a legsűrűbb.

Légi közlekedés

Nemzetközi forgalmú repülőterek a következő városokban működnek:

• Karacsi (a legforgalmasabb, IATA: KHI, ICAO: OPKC);
• továbbá Lahor, Iszlamabad, Fajszalábád, Multán, Pesavar, Kvetta, Ravalpindi, Turbat, Gwadar.

Vízi közlekedés

Fő tengeri kikötők: Karacsi, Port Qasim (Kelet-Karacsi), Gwadar, Pasni.

Kultúra

Vazír kán mecset, Lahor

Képek a kultúráról

A több tekintetben megosztott nemzeten belül a legegyszerűbb választóvonal a hegylakók és a síkságok népe között húzódik. Az edzett, tüzes és független hegylakókat a központi kormány befolyása kevésbé éri el. A hegyek és a síkságok lakóit az iszlám vallás egyesíti.

Pakisztánban négy nagy nemzetiségi csoportot lehet megkülönböztetni: pastu (patán), pandzsábi, szindi (szindhi) és a beludzsi. Ezek megőrizték sajátos nemzetiségi jellegeiket. A társadalom azonban sok kasztra és törzsre oszlik. Az egyik ilyen közösség a bradri vagy házassági csoport – vérrokon családok, akik csak a csoporton belül kötnek házasságot.

Noha az iszlám minden ember egyenlőségét tanítja, általános, hogy a falvakban a különféle szektáknak saját mecsetük van. Minden mecsetnek van saját vezetője, az imám, aki naponta ötször hívja fel imára a hívőket. Sokan csak azt tanulták (főleg vidéken), amit az imám tanít, azaz többnyire csak Korán-szövegeket, szóról szóra.

A nők jobbára otthon élnek és dolgoznak, noha időnként látni, amint segítenek a mezei munkákban. A férfiak összegyűlnek a nyilvános helyeken és beszélgetnek, miközben a közös vízipipát szívják. A férfiak nagy hangsúlyt helyeznek a termékenységre és a fiú örökösre. Az is előfordulhat, hogy több feleségük van. Örökösödés esetén – az apa halála után – minden gyermek részesedik a vagyonból, de az osztozkodásnál a fiúgyermekek kétszer annyit kapnak, mint a lányok.

Hagyományosan a fiatalok sokszor nem szerelemből, hanem a családfők közti megállapodás alapján kötnek elrendezett házasságot. Városokban ez a rendszer lassan felbomlóban van.

Pakisztánban azoknak a sírját, akik példamutató életükkel kivívták embertársaik elismerését, valóságos vallási kegyelettel tisztelik; úgy tartják számon őket mint szent emberek sírjait. Nemegyszer egy-egy ilyen sír egyúttal valamilyen vallási szertartás vagy búcsú helyszíne.

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:

• Mohendzsodáro régészeti lelőhelye;
• Takszila romjai;
• Takht-i-Bahi buddhista romjai és a szomszédos városmaradványok Sahr-i-Bahlolban;
• Thatta történelmi műemlékei;
• Lahor erődje és a Shalimar-kertek Lahor városban;
• Rohtas-erőd.

Művészetek

Az urdu költészet kezdetét a 15. századra teszik; a modern urdu költészetét pedig a 18. század közepére.

Jellegzetes Szindh folklórja. A szindi népzene a legritmikusabb muzsika Pakisztánban. Errefelé megőrződött majd minden ősi hangszer. A pergő népzene nyomán eleven néptánc alakult ki, amelynek nem akad párja az országban. Szindh kézi szőttesei, hímzései, kerámiaipara szintén eltér a többi nemzetség, tartomány folklórjától; az ősi szindh kultúrát őrzik.

Beludzsisztán kultúrájában a nomád pásztorkodás időszakának a hatása is érvényesül. Ezt a korszakot tükrözi a zenéje és a tánca is (egyedül a makrániak kivételek, akiknek a zenéjében és táncában az afrikai befolyás érvényesül).

A beludzsok ünnepi alkalmakkor – a szindikhez hasonlóan – színes öltözéket viselnek. Híresek kézi kötésű perzsaszőnyegeik is. Ezek a szokottnál durvább fonalból, sötétebb tónusban, kevesebb csomószámmal készülnek.

Varázsos hangulatot árasztanak Pandzsáb ősi emlékei, ezen belül Lahor erődje, a Badshai Masjid Mecset, a régi bazár, a mogul időkből származó paloták.

Nemzeti szimbólumok

• Nemzeti virág: jázmin
• Nemzeti fa: Himalájai cédrus
• Nemzeti állat: Pödröttszarvú kecske
• Nemzeti madár: Csukár
• Nemzeti sport: Gyeplabda
• Nemzeti mecset: Faisal Mosque (urdu: فیصل مسجد‎) Iszlamabádban
• A nagy nemzeti költő: Muhammad Iqbal (1877–1938)
• A nagy államférfi, Pakisztán alapító atyja: Muhammad Ali Dzsinnah (1876–1948)
• A nemzet „anyja”: Fatima Jinnah (1893–1967)

Szokások, illemtan

A legfontosabb társadalmi egység a család és a pakisztániak inkább a saját etnikumukhoz hűek, mint az országhoz. A pakisztániak barátságos, vendégszerető emberek, nagy bennük az idősek iránti tisztelet. A szokásos üdvözlési forma a kézfogás, ami azonban nem túl erőteljes. A pakisztániak inkább a csuklójukat nyújtják, mint a kezüket. Férfi nem kezdeményezhet kézfogást nővel és mások előtt nem érinthet meg egy nőt. A társadalomban a férfiaké az uralkodó szerep, a nőknek nincs akkora tekintélyük, mint a férfiaknak.

A helyi kultúrában szokás az embereket megbámulni.

Pakisztánban számos etnikum él. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb kapcsolatot tudjuk kialakítani az emberekkel, igyekezzük megtudni, melyik csoporthoz tartoznak és térképezzük fel azok szokásait.

• Ne kezdeményezzünk beszélgetést a gazdasági helyzetről és az Indiával meglévő vitákról!
• Ha valaki a jelenlétünkben imádkozni kezd, tartsuk tiszteletben a hitét és hagyjuk magára!
• Bal kézzel ne intsünk senki felé, ne vegyünk és adjunk át semmit, ne együnk vele és ne érintsünk meg vele embereket! A bal kéz tisztátalannak számít.

Gasztronómia

A legtöbb pakisztáni főleg csapátin (vékony, nem kelesztett kenyér) rizsen és zöldségen él. A hús a legtöbb embernek megfizethetetlenül drága. A szeszes italokat az iszlám vallás tiltja. A pakisztániaknál kiemelt szerepet kap, hogy az étel halal legyen.

Turizmus

Képek

Mohendzsodáro a Kr. e. 3. és 2. évezredben az Indus-völgyi civilizáció központja volt. Takszila az ország északi részének legfontosabb régészeti lelőhelye, az újkőkorszaktól a Kr. u. 2. századig három város épült itt egymásra. Takszila hét évszázadon át a buddhizmus tanításának egyik központja is volt, akárcsak a Kr. u. első században alapított Takht-i-Báhi kolostora.

A 14-18. századi iszlám mogul építészet emlékeit őrzi Rohtasz erődje, a Szind-vidék három dinasztiájának fővárosa, Thatta nekropolisza, Lahor erődje és Shalamar függőkertjei.

Az ország egyes területei nagy fokú biztonsági kockázatot jelentenek az utazók számára. Nem ajánlott, illetve több helyen engedélyhez kötött az utazás: Beludzsisztán tartományba, Pandzsáb tartomány déli részére, az északi területekre, az ország nyugati, Afganisztánnal határos törzsi területeire és Karacsi külvárosaiba.

Sport

A krikett a legnépszerűbb sportág. További igen népszerű sport a gyeplabda.

Kottán György személyében 2009. február 19-től 2010-ig magyar szövetségi kapitánya volt az ország labdarúgó szövetségének.

Olimpia

• Pakisztán az olimpiai játékokon

Labdarúgás

• Pakisztáni labdarúgó-válogatott

Ünnepek

Lányok kidíszítve a Függetlenség napja ünnepén (Karacsi)

Név	Helyi név	Időpont
Kasmír szolidaritási napja	یوم یکجحتی کشمیر Youm-e-Yekjehty-e-Kashmir	Február 5.
A köztársaság napja	یوم پاکستان Youm-e-Pakistan	Március 23.
A munka ünnepe	یوم مزدور Youm-e-Mazdoor	Május 1.
Nemzeti kisebbségek napja		Augusztus 11.
A függetlenség napja	یوم آزادی Youm-e-Azadi	Augusztus 14.
Fegyveres erők napja	یوم دفاع Youm-e-Difa	Szeptember 6.
Muhammad Ali Dzsinnah halálának évfordulója	یومِ وفات قائداعظم Quaid-e-Azam ki Youm-e-Wafaat	Szeptember 11.
Muhammad Iqbal születésnapja	یوم اقبال Youm-e-Iqbal	November 9.
Muhammad Ali Dzsinnah születésnapja	یوم ولادت قائداعظم Youm-e-Quaid	December 25.

Ünnepek az iszlám naptár alapján:

Helyi név	Időpont (iszlám-naptár)
عاشوراء Ashura	Muharram 9./10.
عيد ميلاد النبی Mawlid	Rabi`-ul-Awwal 12
Youm-e-Shahdat e Ali	Ramadan 21.
عيد الفطر Eid ul Fitr	Schawwal 1.
عید الاضحٰی Eid ul Adha	Dhul Hijja 10.

Média

Az országban 300 napilap van, főleg urdu és angol nyelven. Néhány ismertebb lap: Pakistan, Dawn, Nawa-i-Waqt.

Az országban az analfabéták száma miatt a televízió nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint az újság. 1000 lakosra 170 tévékészülék jut.

A Pakisztáni televízió (PTV) 1964. november 26-án kezdte meg működését.

Hivatkozások

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Feiertage in Pakistan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk

• hivatalos oldal
• 1998-as népszámlálás
• állatvilág
• Kitekintő.hu Pakisztánnal foglalkozó cikkgyűjteménye
• Pakisztán.lap.hu - linkgyűjtemény