Türkmenisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Türkmén Köztársaság
Türkmenistan Jumhuriýäti
Türkmenisztán zászlaja
Türkmenisztán zászlaja
Türkmenisztán címere
Türkmenisztán címere
Nemzeti himnusz: Garaşsyz, Bitarap, Türkmenistanyň Döwlet Gimni
LocationTurkmenistan.svg

Fővárosa Aşgabat
é. sz. 39°, k. h. 60°
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhammedow
Hivatalos nyelv türkmén
függetlenség Szovjetuniótól
kikiáltása 1991. október 27.
elismerése 1991. december 8.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint 5 125 693 fő
Rangsorban117
Becsült5 307 000 fő (2014. július)
Rangsorban117
Népsűrűség10,15 fő/km²
GDP2014
Összes6445 milliárd[1] USD
Egy főre jutó12 459 USD
HDI 0,689[2] (103.[2]) – közepes
Írástudatlanság 0,4% [1]
Földrajzi adatok
Terület488 100 km²
Rangsorban 51
Víz5%
IdőzónaUTC+5 (UTC+5)
Egyéb adatok
Pénznem Türkmén manat (2009) (TMT)
Nemzetközi gépkocsijel TM
Hívószám 993
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.tm
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type B
  • Schuko
  • Europlug
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkmén Köztársaság témájú médiaállományokat.

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Az ország területe megközelítőleg 488 100 négyzetkilométer. Az ország területének kb. 70%-át a Kara-kum sivatag foglalja el.[3] Az ország középső részén terül el a Turáni mélyföld és a Kara-kum sivatag, ezek síkságok. A Kopet-dag hegység, amely az ország délnyugati határát alkotja, 2912 méteres magasságot ér el. A türkmén Balkan-hegység az ország nyugati csücskében, valamint a Kugitang hegység a keleti végében és a Garabil-fennsík délkeleten a még említésre méltó magaslatok.

Vízrajz[szerkesztés]

Az ország folyói az Amu-darja, a Murghap és a Hari Rud. Az Amu-Darja az Aral-tóba ömlik, így vízgyűjtő területe lefolyástalan. Ugyancsak lefolyástalan a Kaszpi-tenger vízvidéke is, hisz az valójában nem tenger, hanem lefolyástalan .

Éghajlat[szerkesztés]

Az ország szubtropikus sivatagi éghajlattal rendelkezik, rendkívül kevés csapadékkal. Enyhe és száraz tél jellemző, a csapadék legnagyobb része január és május hónapok között hullik az országban, a legnagyobb éves csapadékmennyiség pedig a Kopet Dag hegyhátain mérhető. Nyáron megszokott dolog a 40 °C feletti hőmérséklet. Téli időszakban az ország északi részén gyakoriak a nagy hidegek, előfordul a – 15 °C illetve alatti hőmérsékletek, jelentős csapadékkal együtt. A déli országrészekben a tél enyhe átlagosan 5  °C és – 5  °C közötti hőmérséklettel és kevés csapadékkal.

Térképen[szerkesztés]

Türkmenisztán műholdas képe
Türkmenisztán (Türkmenisztán)
Kizil-kum
sivatag
'
Türkmenisztán domborzati térképe


Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A türkmén kormány angol nyelvű honlapjából[4] annyi megállapítható, hogy létezik hivatalos természetvédelem, de adatokban szegény az oldal.

Története[szerkesztés]

A mai Türkmenisztán területe ősidők óta lakott volt. Régészek délnyugati részén - Dzsejtun térségében - jellegzetes újkőkorszaki civilizáció, az úgynevezett Dzsejtun-kultúra emlékeit tárták fel. Az i. e. 1. évezred közepén az iráni nyelvcsaládhoz tartozó nomád állattenyésztő törzsek népesítették be.

Ezen a területen különféle birodalmak hadseregei táboroztak, útban Ázsia gazdagabb részei felé.

Nagy Sándor az i. e. 4. században, útban India felé, uralma alá hajtotta a türkmén területeket. Mintegy százötven évvel később alapította itt meg fővárosát, Nisát Perzsia Parthuszi Királysága. Nisa az ország mai fővárosának, Aşgabatnak egyik külvárosa. A 7. században arabok hódították meg a területet, akik magukkal hozták az iszlám vallást és integrálták a türkméneket a közel-keleti kultúrába. Erre haladt a legendás selyemút, az Európa és Ázsia közötti kereskedelem fő útvonala.

Türkmenisztán régiója rövidesen a Nagy Khorasan központjává vált, amikor Al-Mamún kalifa székhelyét áthelyezte Merv városába.

A Timurida Birodalom 1400 körül

A 11. század közepén a Szeldzsuk Birodalom nagy erejű török hadai Türkmenisztán területén egyesítették erőiket, terveikben Afganisztán meghódítása szerepelt. A Birodalom a 12. század második felében összeomlott, a türkmének pedig rövidesen elveszítették függetlenségüket, amikor a Nyugatra törő Dzsingisz kán csapatai elfoglalták a Kaszpi-tenger keleti partvidékét. A következő hét évszázadban a türkmén nép különböző birodalmak uralma alatt élt, országukban állandósultak a törzsi háborúk. Az orosz hatást megelőző türkmén történelem nagyon szegény írásos dokumentumokban, azt azonban lehet tudni, hogy a 13. és a 16. század között a türkmének fokozatosan elkülönülő etnikai-nyelvi csoportot alkottak. Miközben a türkmének elvándoroltak a jelenlegi Kazahsztán területén található Mangislak-félszigetről az iráni határvidékre és az Amu-darja medencéjébe, a türkmén törzsi társadalmat olyan kulturális hatások érték, amelyek a későbbiek során alapját képezték a türkmén nemzeti identitás kialakulásának.

1894-re a cári Oroszország ellenőrzése alá hajtotta Türkmenisztánt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő politikai állapotok eredményeként kikiáltották a Türkmén Köztársaságot, és 1924-ben a megalakuló Szovjetunió egyik tagállama lett. Ekkor alakultak ki a modern Türkmenisztán jelenlegi határai is.

A szovjet időkben európaizálódott és szekularizálódott a türkmén társadalom. A nomadizálás abbahagyására kényszerítették őket.

A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Türkmenisztán függetlenné vált. Az ország akkori vezetője, Saparmyrat Nyýazow, megtartotta hatalmát. Politikája azonban jelentősen megváltozott a szovjet idők óta: jó kapcsolatot alakított ki külföldi nagyvállalatok vezetőivel, Moszkvával viszonylag hűvös kapcsolatokat ápol, a hagyományos, muszlim, türkmén értékek és kultúra támogatójaként szeret fellépni. Egy dolog azonban nem változott, a hatalma; ez az 1990-es évek eleje óta csak tovább növekedett.

Nyýazow 2006. december 21-én váratlanul meghalt. Egyértelmű örököse nem maradt. Az ideiglenes elnök a korábbi miniszterelnök-helyettes, Gurbanguly Berdimuhamedow lett. Ő egyébként állítólag Nyýazow törvénytelen fia. Az alkotmány szerint viszont ezt a tisztséget a Néptanács elnökének, Öwezgeldi Ataýewnek kellett volna betölteni. Bűncselekménnyel vádolták meg és eltávolították tisztségéből.

A 2007. február 11-én tartott elnökválasztáson Berdimuhamedow megkapta a szavazatok 89%-át 95%-os részvétel mellett. A külső megfigyelők szerint a választás nem volt tisztességes.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Türkmenisztán államformája elnöki köztársaság, amelyben Saparmyrat Nyýazow, A Nagy Türkmenbaşy, egy személyben volt az ország elnöke, a kormányfő és az egypártrendszerben működő törvényhozás elnökké választotta őt élete végéig.

Az első, több jelöltes elnökválasztást 2007 februárjában tartották. Gurbanguly Berdimuhamedow az új elnök 2007 elején került hatalomra. Azóta igyekszik a közép-ázsiai országot visszavezetni a nemzetközi közösségbe. Számos intézkedést is hozott elődje, Saparmyrat Nyýazow Türkmenbaşy örökségének eltüntetésére, személyi kultuszának lerombolására. Ennek keretében el is költöztette a néhai diktátor aranyszobrát Aşgabat belvárosából.

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Türkmenisztán közigazgatásilag öt tartományra (welayat) és egy független városra oszlik:

TurkmenistanNumbered.png
Tartomány ISO 3166-2 Főváros Terület (km²) Lakosság (1995) Sorszáma
Aşgabat Aşgabat 604 000
Ahal tartomány TM-A Aşgabat 95 000 722 800 1
Balkan tartomány TM-B Balkanabat 138 000 424 700 2
Daşoguz tartomány TM-D Daşoguz 74 000 1 059 800 3
Lebap tartomány TM-L Türkmenabat 94 000 1 034 700 4
Mary tartomány TM-M Mary 87 000 1 146 800 5

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Emberi jogok[szerkesztés]

Az autokratikus államberendezkedésű Türkmenisztánban kérdéses a vallásszabadság megvalósulása. Egyes nem-kormányközi szervezetek (NGO) szerint a nemzetközi nyomás ellenére az ország biztonsági hatóságai szigorúan felügyelnek minden vallási csoportot, és annyira korlátozó a jogi környezet, hogy a legtöbb szervezet inkább illegalitásban tevékenykedik, mintsem hogy felvállalja a hivatalos engedélyezés folyamatát, amely inkább akadályokat jelent a működésben. Komolyan érintik a hatósági akadályok a protestáns keresztény követőit, valamint olyan csoportokat, mint a Jehova tanúi vagy a Krisna hívők.

Népesség[szerkesztés]

Képek
Mary egy lakónegyede
Saparmurat Hajji Mosque Turkmenistan.jpg
Vidéki muszlim türkmén férfi
Studfarm in Turkmenistan - Flickr - Kerri-Jo (93).jpg
Türkmén lányok

Általános adatok[szerkesztés]

  • Népesség: 5 240 000 fő (2013. júliusi becslés)
  • Népsűrűség: 10 fő/km²
  • Népességnövekedés: 1,83% (2006)
  • Születéskor várható átlagos élettartam: 65,45 év (2014)[1]
  • Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 35,2%, 15-64 éves 60,7%, 65 év feletti 4,1% (2006 becslés)
  • Városi lakosság aránya: 45% (1999)

Legnépesebb városok[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Türkmenisztán állampolgárainak legnagyobb része türkmén nemzetiségű; további nemzetiségek az országban az oroszok, üzbégek, azeriek, örmények és tatárok. Az ország hivatalos nyelve a türkmén, bár a nemzetiségek közötti kommunikációban használják az oroszt is, amint azt az 1992-ben elfogadott Alkotmány lehetővé teszi. A türkmén név, amely mind a népet, mind a nemzetet jelöli, egy visszautaló kifejezés, amely abból az időből származik, amikor az oroszok először találkoztak ezzel a népcsoporttal, akik állandóan a Tūrk-men kifejezést használták, amelynek jelentése "Tūrk vagyok".

Vallási megoszlás[szerkesztés]

  • Vallások: szunnita muszlim 85%, orosz ortodox 9%, egyéb 2% (2003)

Szociális rendszer[szerkesztés]

A csecsemőhalandóság magas: 1000 csecsemőből 45 hal meg.A felnőtt halálozási ráta: 1000-ből nőknél 201,férfiaknál 375 ember hal meg évente átlagosan.Az egészségügyre a GDP 2,73%-át költik.

Gazdaság[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

Az ország művelhető területének túlnyomó részére gyapotot ültettek, és az ország a világon a 10. helyet foglalja el e növény termesztésének rangsorában. Türkmenisztán ugyanakkor a világ 4. legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országa[5] és kőolajbányászata is jelentős.

Türkmenisztán lassú ütemben reformálja gazdaságát, abban bízik, hogy földgáz- és gyapoteladásból származó bevételei finanszírozni tudják elavult gazdasági struktúráját. Privatizációs céljai korlátozottak. 1998 és 2002 között az ország szenvedett az export folyosók fejletlensége miatt, az eladott gáz szállítási útvonalainak alulfejlettsége és a nagyméretű külső adósságszolgálat nyomása miatt. Ugyanakkor az összes kivitel értéke meredeken emelkedett a kőolaj és a földgáz növekvő ára miatt. A GDP növekedési üteme 2012-ben 11%-os volt.[6]

Nyýazow elnök országa bevételének nagy részét saját nagyságának kifejezésére fordította, a főváros hatalmas fejlesztésben részesült, miközben az ország más részein élő emberek a nyomor szintjén tengődnek. A korrupciós fertőzöttséget vizsgáló nemzetközi szervezetek megkongatták a vészharangot az ország valutatartalékaival kapcsolatban, arra jutottak, hogy az egy külföldi bankszámlán került elhelyezésre. Az elnök ingyenes víz-, gáz- és áramszolgáltatást ígért népének, ami meg is valósult, de gyakoriak a kimaradások.

Képek
Olajfúró-torony a Kaszpi-tengeren
Cementgyár Aşgabat közelében
Fedett piac Aşgabatban
Tevék a Karakum-sivatagban

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Fő termények: gyapot, gabonafélék, dinnye. [7]

Ipar[szerkesztés]

Fő iparágak: földgáz- és olajipar, textilipar, élelmiszer-feldolgozás. [7]

Kereskedelem[szerkesztés]

Exportjának nagy részét három termék: földgáz, kőolaj és gyapot teszi ki.

  • Fő importtermékek: gépek és berendezések, vegyszer, élelmiszerek.
  • Fő importpartnerek (2015) [7]: Törökország 25,1%, Oroszország 12,3%, Kína 11%, Egyesült Arab Emírségek 9,1%, Kazahsztán 5,2%, Németország 4,6%, Irán 4,5%
  • Fő exportermékek: gáz, kőolaj, petrolkémiai termékek, textília, gyapotszál
  • Fő exportpartnerek (2015) [7]: Kína 68,7%, Törökország 4,9%

Közlekedés[szerkesztés]

Az Ashgabat Nemzetközi Repülőtér termináljának belső tere

Közút[szerkesztés]

2001-ben az úthálózata kb. 21 000 km, amelyből 18 000 km burkolt. Az üzemanyagárak itt az egyik legolcsóbbak a világon.[8]

Vasút[szerkesztés]

Vízi forgalom[szerkesztés]

A fő tengeri kikötője Türkménbasy (korábban Krasznovodszk-Красноводск).

Légi forgalom[szerkesztés]

A repülőterek száma kb. 26,[9] ebből 4 nemzetközi forgalmú.

Egyéb[szerkesztés]

Itt haladt keresztül még a középkorban a selyemút.

Kultúra[szerkesztés]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Az országban 9 év az iskolakötelezettség ideje, amely a 7. évben kezdődik. A diákok az első 4 évet az alapiskolában, majd 5 évet a középiskolában töltenek el. Ezután választhatnak egy kétéves szakmai képzés és a felsőoktatás között.Az ország egyetemes és kötelező alapképzést nyújt állampolgárainak a középiskola befejezéséig. A középiskolai oktatást még Niyazow csökkentette 11-ről kilenc évre, de halála óta az új elnök rendeletére immár 10 évre visszaemelték. További kutatások folynak az ügyben, hogy a volt szovjet tagállamokban jelenleg túlnyomórészt 10 éves középiskolai oktatást tartsák meg, vagy pedig visszaállítsák a korábbi türkmén 11 éves rendszert.

Türkmenisztán egyetlen egyeteme a fővárosban van. A neve Türkmén Állami Egyetem (1950-ben alapították). Ezenkívül 8 fő és szakiskola van.[10] Nyýazow alatt nem lehetett angolul tanulni.

Képek a kultúráról
Akhal-Teke (ló), Türkmenisztán egyik jelképe
Szőnyegek Aşgabat egy bazárjában
Ghaychak.jpg
Pisme, sült tésztaféleség
Merv egy épülete
Turabek Hanim mauzóleum, Kunya-Urgencs
Türkmén egyetemisták

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Türkmenisztán UNESCO által elismert hozzájárulása a világ kulturális örökségéhez:

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

A pokol kapuja nevezetű égő gázmező
  • Türkmenisztán egyik sokak által látogatott látványossága a pokol kapuja.

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkmenisztán témájú médiaállományokat.

Sablon:World Heritage Site