Nepál
Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság | |||
संघीय लोकतान्त्रिक गणतन्त्र नेपाल Sanghiya Loktāntrik Ganatantra Nepāl | |||
| |||
Nemzeti mottó: Az anya és az anyaföld többet ér, mint a mennyek királysága. Nemzeti himnusz: Sayaun Thunga Phool Ka | |||
Fővárosa | Katmandu | ||
é. sz. 27° 42′, k. h. 85° 19′ | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Bindhádévi Bhandári | ||
Alelnök | Nanda Kishor Pun | ||
Miniszterelnök | Khadga Prasad Oli | ||
Hivatalos nyelv | Nepáli | ||
Egyesítés | 1768. december 21. | ||
Tagság |
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 29 400 000 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 46 | ||
Becsült | 30 000 000 fő (2018[2]) | ||
Rangsorban | 46 | ||
Népsűrűség | 205 fő/km² | ||
GDP | 2008. | ||
Összes | 12,636 milliárd dollár (115) PPP: 31,592 milliárd dollár | ||
Egy főre jutó | 457 dollár (167) PPP: 1140 dollár | ||
HDI (2007.) | 0,534 (142) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 147 181 km² | ||
Rangsorban | 93 | ||
Víz | 2,8% | ||
Időzóna | nepáli idő (UTC+5:45) nincs (UTC+5:45) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
Nepáli rúpia (NPR ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | NEP | ||
Hívószám | 977 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .np .नेपाल | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Nepál (dévanágari: नेपाल) független dél-ázsiai állam. India és Kína közé ékelve, a Himalája területén fekszik. Magyarországnál másfélszer nagyobb, tengerparttal nem rendelkezik. Ázsia egyik legkevésbé fejlett országa.
1768 óta tartó függetlenségét több-kevesebb külső segítséggel sikerült megőriznie.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
|
Nepál a második legnagyobb vertikális kiterjedéssel rendelkező ország, csak Kína hipszografikus görbéje nagyobb.[3] Nepált öt magassági övezetre ill. hat nagytájra osztják. Ezek az övek kelet-nyugati irányúak. Az északról délre folyó folyók tagolják őket.
Domborzat[szerkesztés]
Délen a síkság az indiai Gangesz-síkság része, annak északi pereme. Három nagy folyó alakította ki ezt a tájat: a Kosi, a Narayani, és a Karnali. Éghajlata meleg, párás.
Az alacsonyabb hegység (Pahad) 1000–4000 méter magas hegyekből áll. E régiót két hegylánc uralja, a 'Mahabharat Lekh' és a Shiwalik-hegység (más néven Churia-hegység). Itt fekszik a Katmandu-völgy, az ország legtermékenyebb és legvárosiasabb területe. A többi völgytől eltérően az úgynevezett Belső-Tarai (Bhitri Tarai Uptyaka) magassága 2500 méter és gyéren lakott.
A magashegység, amely a Himalája része, Nepál északi részén emelkedik. Ebben a hegységben találhatók a világ legmagasabb hegyei, köztük is legmagasabb a 8850 méter magas Mount Everest (Csomolungma). Ez a hegy alkotja a nepáli határt Tibet felé. A világ tíz legmagasabb hegye közül hét Nepál területén található: Lhoce, Makalu, Cso-Oju, Kancsendzönga, Dhaulagiri, Annapurna, Manaszlu.
A síkvidék (Nyílt- vagy Külső-Tarai)[szerkesztés]
Az egységes felépítésű felszínen alig észrevehetőek a magasságkülönbségek. A kissé magasabb (bhangar) és az alacsonyabb (khadar) ártéri szintek váltogatják egymást. A hegyláb peremét a Bhabar és a már mérsékelt lejtésű Tarai képezi. A síkság Nepál területének alig 17%-át alkotja, lakosságának azonban közel felét tömöríti.[4]
A Churia-hegység (Siwalik)[szerkesztés]
A Csuria-hegység (Szivalik) a Himalája legfiatalabb, előhegységi vonulata, amely keletről nyugatra 1800 m-re magasodik. A szabályos redőzött szerkezetű hegység délre meredeken, az északi medencékre lankásabban lejt.[5]
Képek
|
Mahabharat-hegység (Alacsony-Himalája)[szerkesztés]
Az ősi kőzetekből álló, áttolt takaróredős szerkezetű hegység átlagmagassága 2000 m, melyből 4000 m-es csúcsok emelkednek ki. Részei:
- a Mahabharat Lek,
- a Belső-Tarai, a legfontosabb azonban
- a Belvidék, mely alacsonyabb helyzetű, sűrűbb népességű (Katmandu- és Pokhara-völgy).[6]
Magas-Himalája[szerkesztés]
A Himalája fő vonulata 6000 m-es átlagos gerincmagasságával, ősi kristályos kőzeteivel, 8000-es csúcsaival magasodik az ország fölé. Az antecedens völgyekkel tagolt vonulat formálásában a jég döntő szerepet játszik, a hóhatár 4000–5800 m között húzódik.
Fontosabb vonulatai a Transzhimalája, a „Fő vízválasztó lánc”.[7]
Vízrajza[szerkesztés]
Felszíni vízfolyások[szerkesztés]
A mintegy 6000 felszíni vízfolyás összhossza 45 000 km. A vízfolyásokat három csoportba osztják:
- Első osztályú: hó, gleccser, esővíz táplálta, a Himalája magasabb térszíneiről eredő állandó vízfolyások (Koshi, Gandaki (Narayani, Karnali).
- Második osztályú: a forrásvíz és eső táplálta, az Alacsony-Himalájából eredő közepes, télen csaknem kiszáradó folyók.
- Harmadik osztályú: eső táplálta, időszakos vízfolyások.[8]
Folyói a Gangeszbe ömlenek.
Alacsonyabb térszíneken a nagy mennyiségű hordalékot lerakva domború árterek képződnek, melyeken a mellékfolyók elvonszolódnak, tollas szerkezetű vízhálózatot hozva létre.
Tavak[szerkesztés]
Nepál állóvizekben viszonylag szegény. A tavak többsége tektonikus eredetű, 3000 m-nél magasabban glaciális eredetűek, a síkságon morotvatavak találhatók. Nepálban 2300 gleccsertó is található, melyek a környékbeli lakosságra egyre nagyobb fenyegetést jelentenek pl.: Tsho Rolpa gleccsertó.
Felszín alatti vizek[szerkesztés]
Nepál felszín alatti vízkészlete jelentős, melyet a síkságon ki is aknáznak. Termálvízkészletének gazdasági hasznosítása egyelőre nem kezdődött el.
Gleccserek[szerkesztés]
A jégárak víztartaléka igen nagy. Gleccserei ún. turkesztáni típusúak.[9]
Éghajlat[szerkesztés]
Éghajlatát a tengerszint feletti magasság, a lejtőkitettség, a Bengáli-öböltől való távolság, valamint a monszun határozza meg.
Nepál öt éghajlati zónára osztható, nagyjából a tengerszint feletti magasság szerint, délről észak felé.
- A szubtrópusi övezet 1200 méter alatt fekszik,
- a mérsékelt (meleg mérsékelt)[10] övezet 1200 és 2400 méter között,
- a hideg (hűvös mérsékelt) övezet 2400 és 3600 méter között.
- 3600 és 4400 méter között magashegyi (alpesi) az éghajlat,
- 4400 méter felett az örök hó (tundra) birodalma található.[11]
A tagolt domborzatból adódóan azonban a mezo- és mikroklíma rendkívüli változatosságot mutat.
Nepálban öt évszak tapasztalható: nyár, monszun, ősz, tél, tavasz. A Himalája blokkolja télen a Közép-Ázsia felől fújó hideg szeleket, egyúttal a monszunszelek északi határát képezi.
Talaj[szerkesztés]
A déli területek öntéstalajai közül a szikes usar és a homokos bhur mezőgazdaságilag kevésbé értékes. A magasabb területeken porózus (bhabar) és agyagos (tarai) talajok találhatóak, míg a magashegységi zóna felé egyre gyengébb minőségű, végül váz talajok fordulnak elő.[12]
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
A tájat eredetileg sűrű erdő borította. Minden régió egyik fő problémáját az erdőirtás képezi, amely eróziót okoz és ezzel az ökoszisztémát rombolja. A csökkenő biodiverzitás az állatvilágra is érvényes.
Az ország déli részén, a Himalája lejtőin 1800 m tszfm.-ig a természetes növényzet a trópusi esőerdő. Az alacsonyabb szintek erdőit pálmák és bambuszok jellemzik, feljebb a szubtrópusi esőerdőkhöz hasonlítanak. A települések környékén teraszos rizsföldek és banánültetvények vannak. A magasabb szinteken juhar- és tölgyfajok alkotta lombhullató erdők, felettük (3200 m tszfm.-on) fenyvesek, majd havasszépefajok alkotta cserjések nőnek. Felettük a déli oldalakon alpesi rétek, északon és a fennsíkokon szárazfüves félsivatagok terülnek el. A zárt gyepek feljebb felszakadoznak, az utolsó növényfoltok 5000 m tszfm.-on találhatók. [13]
Állatvilágában a főemlősöket az asszami bunder (makákó), a rhesusmakákó, a ragadozókat pedig pl. az aranysakál, a farkas, az ázsiai vadkutya, az indiai róka, a bengáli macska, a mocsári hiúz, a ködfoltos párduc, a hópárduc stb. képviselik. Megtalálható még az ajakos medve, az örvösmedve, a himalájai barnamedve, a vörös macskamedve. Él még itt indiai elefánt, vízibivaly és indiai antilop is. [13]
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
150 km távolságon emelkedik a felszín közel tengerszintről 8000 méter magasra. Emiatt rendkívül változatosak a tájak.[14]
- Langtang Nemzeti Park: a Himalájában az első nemzeti park volt. Ez van legközelebb Katmanduhoz. A természeti környezet megőrzése mellett azzal egyenrangú célja a hagyományos nepáli életforma bemutatása.
- Szágarmantha Nemzeti Park (Mount Everest): területéhez több más igen magas hegy tartozik. A természeti világörökség része.
- Csitván Nemzeti Park: az úgynevezett Belső-Tarai területén fekszik, szintén a világörökség része.
- Sej Phokszundo Nemzeti Park: Nepál legnagyobb területű nemzeti parkja.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Az UNESCO a természeti világörökség nyilvántartásában két nemzeti park és egy völgy szerepel:
- (Szágarmantha Nemzeti Park,
- Csitván Királyi Nemzeti Park),
- Katmandu-völgy is, természeti értékei miatt.
Természeti erőforrások[szerkesztés]
A síkságokon máig a talaj és a víz, a szubmontán övezetekben az erdő a legnagyobb természeti erőforrás. Ásványkincseinek feltárása és azok kitermelése még a kezdeteknél tart. Kevés üveghomok-, mészkonkréció-, lignit- és kőolajkitermelés folyik, valamint az itt található építőkövek kitermelése folyik. Energiatermelésének 90%-át vízierőművek adják.[15]
Történelem[szerkesztés]
Óind eredetű nevének jelentése napjainkig még nem teljesen tisztázott.
A nepáli állam előtörténete[szerkesztés]
Mintegy százezer éves kőeszközöket találtak a Siwalik és a Mahabharat1 hegyvonulatai között. Hozzávetőlegesen 30 000 éves eszközökre a Katmandu-völgyben is találtak. Az itt és az állam több más helyén is talált neolitkori eszközök bizonyítják, hogy a Himalája vidékén ekkor már élt ember.[16]
A földművelés és állattenyésztés Nepál egyes területein már i. e. 2000 körül megjelenhetett. Erre alapozódva i. e. 1000 körül a régióban kis királyságok és nemzetségek szövetségei jöttek létre. Ezek egyikéből, a Shakya nemzetségi szövetségből származott Siddharta Gautama herceg (i. e. 563-483), aki lemondott a királyságról, aszkétikus életet élt és akit Buddha néven ismerünk.
I. e. 250-ben a régió az Észak-Indiában uralkodó Maurja Birodalom befolyása alá került, az i. sz. 4. században pedig a Gupta-dinasztia vazallusa lett. I. sz. 645 körül Xuanzang kínai buddhista zarándok adott jó leírást a nepáli királyságról. Dél-Nepál a 11. század végén a dél-indiai Csálukja Birodalom befolyása alá került. A Csálukja-dinasztia uralma idején a királyok által patronált hinduizmus helyett a korábbi buddhizmus ismét elterjedt az országban.
A következő időszakra jellemző lett a kisállamok rendszere: 1482-ben a régió három királyságra oszlott: Katmandu, Patan, Bhaktapur. A három királyság közötti évszázados rivalizálás után, a 18. század közepén a gurka Prithvi Narayan sah egyesítette a királyságokat. (Indiából szerzett fegyvereket és segítséget, megvásárolta a szomszédos indiai királyságok semlegességét). Területegyesítő munkáját 1765-ben kezdte, s véres csaták és ostromok után három évvel később, 1768-ban egyesítette a Katmandu-völgyet.
Az egységes Nepál[szerkesztés]
A történelmi Nepál régiója a mai államnál lényegesen nagyobb. A Tibetbe vezető hágók birtoklásáért folyó egymást követő háborúkban a nepáliak visszavonulásra és súlyos jóvátétel fizetésére kényszerültek a tibetiek részére.
A Nepál határai mentén fekvő kisebb államok birtokáért Nepál és a Brit Kelet-indiai Társaság rivalizált. Ez vezetett az angol-nepáli háborúhoz (1815-16). A háborút követő béke területi katasztrófát jelentett Nepál számára. Sikkim és a Tarai vidéke a Társaság birtokába került.
A következő évek a királyi családon belüli frakcióharcok az instabilitás periódusát hozták. 1846-ban kiderült, hogy a királynő a gyorsan növekvő hatalmú hadvezér, Jung Bahadur Rana elmozdítását tervezi. Ekkor fegyveres összeütközés tört ki a katonaság és a királynőhöz hű emberek között. Jung Bahadur Rana győztesen került ki a harcból és megalapította a Rana-dinasztiát, több száz herceget és főnököt pedig kivégeztek az országban. A király hatalma névlegessé vált, a miniszterelnök tisztsége örökletes lett és a tényleges hatalom birtokosává lett. A Ranák britpárti politikát folytattak, segítséget nyújtottak 1857-ben a szipoj-lázadás leverésében (és később mindkét világháborúban). A Tarai bizonyos részei a britek békés gesztusaként visszakerültek Nepálhoz (hálából a szipoj lázadás idején és az India feletti brit uralom helyreállításához nyújtott segítségért). 1923-ban Nagy-Britannia és Nepál formálisan is barátsági szerződést kötött, ezzel Nagy-Britannia elismerte Nepál függetlenségét.
Az 1940-es évek végén az újonnan kialakult demokratikus irányzatú mozgalmak és politikai pártok kritikával illették a Ranák autokratikus uralmát. Közben Tibetben megerősödött a kínai hatalom az 1950-es években, ellensúlyként India katonai segélyt nyújtott északi szomszédjának, hogy megelőzze Nepálban a kínai befolyást. India támogatta Tribhuvan királyt, aki 1951-ben lépett trónra, és az új kormányt, amely leginkább a Nepáli Kongresszus Párt tagjaiból állt. Ez véget vetett a Ranák hegemóniájának a királyságban. A király és a kormány közötti hatalmi harc évei után a király 1959-ben bevezette a pártnélküli panchayat rendszert. Így kormányozták Nepált 1989-ig, amikor a Jan Andolan (Népmozgalom) alkotmányos reformokra kényszerítette a monarchiát és 1991 májusában többpárti parlament alakult.
A királyság hosszú agóniája[szerkesztés]
1996-ban a Nepáli Kommunista Párt (Maoisták) harcot indítottak azzal a céllal, hogy a király parlamenti rendszerét szocialista népköztársaság váltsa fel. Ez vezetett a hosszú nepáli polgárháborúhoz, amelynek több mint 12 000 halottja volt. 2001. június 1-jén mészárlás volt a királyi palotában, meghalt a király, a királyné, összes gyermekük, a király három testvére, valamint egy unokatestvére és három nappal később a trónörökösből lett kérész életű király is, Dipendra. (A hivatalos változat szerint Dipendra herceg ölte meg a szüleit, mert elutasították igényét, hogy beleszólhasson felesége kiválasztásába. Utána öngyilkos lett.) A királyi családban történt tömegmészárlás okáról a nepáliak között sokféle spekuláció kelt életre.
Dipendra halála után a trónra Bírendra király testvére, Dnyánendra lépett. 2005. február 1-jén Dnyánendra feloszlatta a kormányt, a teljes végrehajtó hatalmat magához vonta, így remélte leverni a maoista mozgalmat. 2005 szeptemberében a maoisták kinyilvánították három hónapos egyoldalú tűzszünetük végét, mert nem teljesültek igényeik.
2006. április 21-én Dnyánendra király a két hete tartó tüntetések hatására lemondott a teljhatalomról és a többpárti demokrácia irányába tett nyilatkozatokat. A tüntetéseknek 14 halálos áldozata volt. A király felkérte az ellenzéki pártokat, hogy állítsanak miniszterelnök-jelölteket. 2005. február 1-je után 2006. április 30-án lett újra miniszterelnöke az országnak, amikor Giridzsa Praszad Koiralát iktatták be hivatalába.
A király teljhatalomról való lemondása azonban nem oldotta fel a társadalmi feszültségeket. 2007 decemberében a parlament a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött.[17]
A közelmúlt[szerkesztés]
Az országban jelenleg egy nagyobb jelentőségű politikai átalakulás zajlik. A 2008. április 10-én megtartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról kiírt választást a maoisták nyerték meg. Ez megnövelte annak a lehetőségét, hogy a jelenleg uralkodó Dnyánendra nepáli király lemondjon a trónról és a címről, és így ő legyen az ország utolsó királya.
Az újonnan megválasztott nemzetgyűlés 564 tagja 560 szavazattal 2008. május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált független, oszthatatlan, szuverén, szekuláris és teljesen demokratikus köztársasággá nyilvánította. A következő választott kormány működési kereteit szintén a nemzetgyűlés dönti el.
Májusban a kikiáltott a köztársaság három hetet adott az uralkodónak, hogy elhagyja palotáját. Dnyánendra elfogadta a döntést és betartva a határidőt, önként távozott. Ezzel a 240 éves nepáli királyi államforma megszűnt.
- Lásd még:
2015 áprilisában 7,9-es erősségű földrengés rázta meg az országot, hatalmas károkat és több ezer ember halálát okozva.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Államforma[szerkesztés]
Államformája köztársaság.
2007. december 28-án, történelmi szavazás eredményeként, a parlament a királyság eltörlése mellett foglalt állást,[18] majd az újonnan megválasztott nemzetgyűlés 2008. május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált demokratikus köztársasággá nyilvánította.[19]
Politikai pártok[szerkesztés]
164 politikai pártot regisztráltak a Nepáli Választási Bizottságnál 2017 elején; A 2013. novemberi választásokon 122 politikai párt vett részt.[20]
A legnagyobb pártok 2017-ben[21]:
- Nepáli Kongresszus (Nepali Congress)
- Nepáli Kommunista Párt (marxista-leninista) (Communist Party of Nepal - Unified Marxist-Leninist)
- Nepáli Kommunista Párt (maoista) (Communist Party of Nepal - Maoist)
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
2015-től az országot hét tartomány és 77 körzet alkotja.[22]
# | Tartomány | Javasolt név | Székhely | Körzetek | Terület (KM²) |
Népesség (2011) |
Népsűrűség (fő/KM²) |
Hasonló méretű ország |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 1. tartomány | Koshi Pradesh | Biratnagar | 14 | 25,905 KM² | 4,534,943 | 175 | Macedónia |
2 | 2. tartomány | Madhesh Pradesh | Dzsanakpur | 8 | 9,661 KM² | 5,404,145 | 559 | Ciprus [23] |
3 | 3. tartomány | Bagmati Pradesh | Hetauda | 13 | 20,300 KM² | 5,529,452 | 272 | Szlovénia |
4 | 4. tartomány | Gandaki Pradesh | Pokhara | 11 | 21,504 KM² | 2,413,907 | 112 | El Salvador |
5 | 5. tartomány | Lumbini Pradesh | Butwal | 12 | 22,288 KM² | 4,891,025 | 219 | Belize |
6 | Karnali Pradesh | - | Birendranagar | 10 | 27,984 KM² | 1,168,515 | 41 | Egyenlítői-Guinea |
7 | 7. tartomány | Sudur Paschim Pradesh | Dhangadhi | 9 | 19,539 KM² | 2,552,517 | 130 | Szlovénia |
Nepál | Katmandu | 77 | 147,181 KM² | 26,494,504 | 180 |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Képek
|
Általános adatok[szerkesztés]
Nepál népessége nyelvi, etnikai, kulturális, társadalmi tekintetben igen heterogén - köszönhetően az élénk domborzatnak is. A nepáliban a kaszt és az etnikai csoport fogalma nem is válik el élesen: mindkettőre a jat (dzsát) elnevezést használják, mely leginkább „örökölt csoportként” fordítható.[24]
A lakosság (és a gazdasági tevékenység) nagy része a hegyláncok közti, egymással közvetlenül alig érintkező, tál alakú medencékben, az úgynevezett nepáli völgyekben összpontosul. A legfontosabb ezek közül az 1300-1400 méter magasságban elnyúló Katmandui-völgymedence.[25]
Az eredeti nepáli törzsek északon a tibetiekkel, délen az indiaiakkal keveredtek.
Nepál népességének növekedése[2][26] | |||||
Év | Népesség (millióban) | ||||
---|---|---|---|---|---|
1970 | 12 M | ||||
1980 | 14 M | ||||
1990 | 18 M | ||||
2000 | 23 M | ||||
2010 | 27 M | ||||
2018 | 30 M |
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
Az indoeurópai - a hindivel - rokon, nepáli nyelvet beszélő parbatiják (hegyi emberek) kulturális dominanciája volt jellemző az ország területén. Hozzájuk kapcsolódnak az Indiából érkezett, harcias rádzsputok, akik egy időben - a késő középkor idején - az ország nagy részén magukhoz ragadták a hatalmat. A folyamatos beáramlás hatására a helyi etnikumok fokozatosan asszimilálódtak a különböző, főleg indoeurópai és tibeti-burmai népekhez.[28]
Az ország lakosságának 12,8%-a cshetri, 12,7%-a hill-bahun, 7,1%-a magar, 6,8%-a tharu, 5,6%-a tamang, 5,5%-a newar és 3,9%-a yadav. Ezenkívül gurungok és serpák is élnek itt.
A lakosság 49%-ának a nepáli az anyanyelve. Fontosabb nyelvek: Maithili (12,4%), Bhojpuri (7,6%), Tharu (5,9%), Tamang (5,2%), Newari (3,6%) és Magar (3,4%).
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A lakosság zöme (81,3%) hindu. További vallások: buddhista 9%, muzulmán 3-4%, kirant (nepáli: मुन्धुम, animizmus, sámánizmus) 3-4%, keresztény 1,4%,[29][30]
Az országban a hindu volt az államvallás 2006 áprilisáig.
- lásd még a „kultúra” szakaszt és a buddhizmus és a hinduizmus összehasonlítása cikket
Gazdaság[szerkesztés]
Nepál az egyik legszegényebb és legkevésbé fejlett ország a világon, a lakosság mintegy egynegyede él a szegénységi küszöb alatt.[29] Lakosainak nagy része parasztként vagy bérmunkásként a földből igyekszik kicsikarni szűkös megélhetését.[31]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A magasabban fekvő medencékben búzát, kukoricát, kölest termesztenek. A monszun hatása alatt álló dombvidék jellegzetes terményei: rizs, juta, tea, burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék. A sűrűn lakott völgyekben és medencékben nagy munkaráfordítással teraszosítanak minden elérhető termőföldet. A legfontosabb élelmiszernövényt, a rizst főleg a Tarain termesztik.
A hegyi legelőkön jelentős az állattenyésztés. A szarvasmarhát, a kecskét és a juhot a völgyekben tenyésztik. A bivalyok főleg a Tarai és a Katmandu-völgy rizsföldjeinek művelésében fontosak, de a hús- és tejtermelés 2/3-át is ők adják. A magas hegyvidékek fő haszonállata a teherhordásra is kiválóan alkalmas jak.[31]
Ipar[szerkesztés]
Ipara fejletlen, elsősorban a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel. A fővárosi agglomeráció (Katmandu-völgy) a gyáripar központja. Jobbára külföldi segítséggel épült gyapot- és jutafeldolgozók, dohány-, tea- és cukorgyárak, bőr- és faipari üzemek döntő többsége itt található.[32]
További ágak: textilipar, cement- és téglagyártás, élelmiszeripar: rizs, cukor, olajos magvak.[29] Jelentős a hagyományos kézművesség (gyapjúszőnyegek, háziszőttesek, fegyverek, ötvös- és bőrdíszműáruk).
Kereskedelem[szerkesztés]
Külkereskedelem:[29]
- Export - termékek: ruházat, hüvelyesek, szőnyegek, textíliák, gyümölcslé, juta áruk
- Export - főbb partnerek 2016-ban: India 56,6%, USA 11,5%, Törökország 4%
- Import - áruk: kőolajtermékek, gépek és berendezések, arany, gyógyszer
- Import - főbb partnerek 2016-ban: India 70,1%, Kína 10,3%
Egyéb ágazatok[szerkesztés]
Jelentős a turizmus.
Közlekedés[szerkesztés]
Közút[szerkesztés]
A legfontosabb közút az 1964-ben elkészült autóút, amely a fővárost köti össze Tibettel és Indiával. Forgalmas még a Ny-K főút is.
Vasút[szerkesztés]
Légi közlekedés[szerkesztés]
Nemzetközi repülőtere: Katmandu-Tribhuvan. Van 12 belföldi légikikötő is.
Kultúra[szerkesztés]
Nepál kultúráját, társadalmi berendezkedését, lakóinak világképét, mindennapi életét és az ünnepeket egyaránt meghatározza és áthatja az élő vallási gyakorlat. A vallás összeolvad a mindennapokkal. Mindent a vallás előírásai szerint mozgatnak.
Képek a kultúráról
|
Vallás[szerkesztés]
Míg Indiában állandó a feszültség az eltérő vallási csoportok között, Nepálban a hinduk, buddhisták és muszlimok békésen élnek együtt. A hinduizmus és a buddhizmus között teljes ökuménia uralkodik. Átvesznek tanokat, beépítenek eszméket a másik vallásából, mint ahogy egymás templomait is használják. A különbözőségek tiszteletével és toleranciájával teljes az egyetértés.
A lakosság döntő többsége hindu. Egy hívő hindunak három fő kötelessége van az életben. Az első, hogy ki kell nyilvánítania az istenek iránti tiszteletét. A második, hogy figyelembe kell vennie a kasztok rendjét. A harmadik, hogy halottait a temetési szertartásnak megfelelően el kell hamvasztania.[33]
A dharma lényege mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a mindenséget benépesítő, egymástól nagyon különböző létezők számára nem egyforma, hanem különböző jogokat és kötelességeket ír elő.
A legtöbb templomot Nepálban Siva és Visnu tiszteletére emelik. Azt, hogy melyik éppen kié, rendszerint a bejárat előtt álló szobrok jelzik. Síva előtt a bika, Visnu előtt a Garuda, a szárnyas ember trónol. Kifejezetten nepáli istenség Macsendranáth, az eső, a monszun istene és ura, egyúttal a völgy védelmezője. A legtöbb ünnepet a tiszteletére tartják.[33]
Vannak kolostorról kolostorra járó zarándokok, akik szerény felszereléssel imádkozva járnak, s a világtól elvonulva élvezik a megtalált lelki békét. Közelednek a teljes megnyugvás, a nirvána felé. Dacolnak a hideggel, a veszélyekre rá se hederítenek, hiszen Buddhának áldozták magukat, miközben Buddhát (lásd: Buddhaság), a megnyugvást, a megvilágosodást keresik, és biztosak abban, hogy e világi szenvedéseik a reinkarnáció során hasznukra lesznek. Lélekben határtalan a szabadságuk. Csak egy kötöttséget ismernek: Buddha folyamatos dicsőítését. Forognak az imamalmok, imazászlóikat a hegyek között rejtőző sztúpákon tépi rongyosra a metsző himalájai vihar.[33]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
- A Katmandu-völgy nemcsak természeti értékei, hanem a nepáli kultúrában betöltött szerepe miatt is a világörökség része.
- Buddha szülőhelye, Lumbini a világ buddhista vallású embereinek fontos hely.
Művészetek[szerkesztés]
Szokások, illemtan[szerkesztés]
[34] A hagyományos üdvözlési forma a namaszte, vagyis hogy két tenyerüket arcuk vagy mellkasuk előtt összetéve namaszte köszöntést mondanak. A nepáliak általában nem fognak kezet, bár férfiaknál előfordul, hogy így üdvözlik a külföldieket. Szokás szerint engedélyt kérnek, mielőtt távoznak valakinek a társaságából.
A nepáliak családcentrikus, vallásos és mély lelki életet élő emberek. A szellem és az alázat számukra olyan értékek, amelyek fontosabbak az anyagi javaknál. A predesztinációnak lényeges szerepet tulajdonítanak; az egyén minden tőle telhetőt megtesz, ám hogy ez mire elég, az végső soron Istentől függ. Egy másik fontos, vallással kapcsolatos fogalom a karma, amely a múltbéli (jó vagy rossz) cselekedetek következményeit jelenti. Valakinek az életében bekövetkező egy-egy esemény e hit szerint az illető előző életének karmájából adódik.
Az ország India felé eső részén száriba öltözött asszonyságok láthatók, orrukban, fülükben apró ékszer. Homlokukon piros pont, a tika - néha a férfiakon is - jelzi, hogy templomaikban már elvégezték a reggeli ájtatoskodást.
- Az ország déli részén a nők és a férfiak társasági összejövetelek alkalmával külön csoportot alkotnak (hasonlóan Indiához). Északon ez kevésbé jellemző.
- A nepáliak életét meghatározza az osztály- és a kaszthelyzetük, ami társas viselkedésükre is kihatással lehet. A kasztrendszert ugyan hivatalosan eltörölték, a gyakorlatban - főleg vidéken - ma is létező forma.
- A nőket Nepálban a férfiakkal teljesen egyenlő elbánásban részesítik.
- Ha olyannal találkozunk, akinek titulusa van, megszólításkor feltétlenül használjuk ezt a címét.
- Ne érintsük meg mások fejét vagy vállát, még gyerekekét sem. Ez illetlenség. A fej szent és sérthetetlen.
- Ne érintsünk meg senkit a lábunkkal vagy a cipőnkkel. Ha ez megtörténik, kérjünk bocsánatot.
- Legyünk mindig udvariasak és tisztelettudóak másokkal szemben. Az alázatot nagyra értékelik.
- Kerüljük indulataink kimutatását, a kiabálást és agresszív megnyilvánulásokat. A nepáliak rossz szemmel nézik az ilyesmit.
- Ne feledjük, hogy a társadalmi osztály és a kaszt Nepálban fontos tényezők. Ha valaki nem szívesen tesz meg vagy visszautasít valamit, ne erőltessük a dolgot. Lehet, hogy azért viselkedik így, mert az osztálya vagy a kasztja által rákényszerített szerep ezzel jár.
Turizmus[szerkesztés]
Fő látnivalók[35]:
- Kulturális látnivalók: Katmandu, Pokhara, Pátan, Bhaktapur, Lumbini
- Természeti látnivalók: A nemzeti parkok, az Annapurna, a Csomolungma, a Fewa-tó (Phewa Tal), a Begnas-tó stb.
- Az ország kultúrája
Sport[szerkesztés]
Nepálban a legelterjedtebb sport a futball, amelyet a krikett követ.
Labdarúgás[szerkesztés]
Olimpia[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Nepálban rengeteg vallási ünnep van, szinte minden hónapra jut egy vagy több. Mivel holdhónapokban számítják az időt, ezért az ünnepek évenként más napra eshetnek.
A 2015-ös évben:
Dátum 2015-ben | Név | Az ünnep típusa | Megjegyzés |
---|---|---|---|
január 15. | Maghe Sankranti | Vallási | Magh hónap első napja |
január 30. | Shahid Diwas | Nem-vallási | A mártírok napja |
január 31. | Sonam Losar | Vallási | Új év a tamang közösségben |
február 4. | Saraswati Puja (szaraszvati púdzsa) | Vallási | Szaraszvati (istennő) ünnepe |
február 19. | Prajatantra Diwas | Nem-vallási | |
február 27. | Maha Shivaratri (máhá sívaratri) | Vallási | Shiva születésnapja. Valószínűleg az év leglátványosabb fesztiválja. Egész Nepálból, illetve Észak-Indiából is érkeznek hívők a Pasupatináth templomhoz. A nagy és színes felvonulás betekintést enged a kasztok és törzsek látványos világába. |
március 8. | Nemzetközi nőnap | Nem-vallási | |
március 16. | Fagu Purnima | Vallási | Úgy is ismerik, mint Holi, a színek fesztiválja. Jókedvű gyerekek hete, akik össze-vissza locsolkodnak a színezett vízzel. |
március 30. | Ghode Jatra (dzsotra) | Vallási | |
április 8. | Ram Nawami | Vallási | Ráma születésnapja |
április 14. | Navabarsha | Nem-vallási | Nepáli újév , a Bikram Sambat naptár első napja. |
április 24. | Loktantra Diwas | Nem-vallási | A demokrácia napja |
május 1. | Majdur Diwas | Nem-vallási | A munka ünnepe |
május 4. | Buddha Jayanti (dzsajanti) | Vallási | Buddha születésnapja. Többnyire tibetiek jönnek ekkor Nepálba. Nagyon sok zarándok érkezik. |
május 29. | Ganatantra Diwas | Nem-vallási | A köztársaság napja |
augusztus 29. | Janai Purnima (Dzsanai P.) és Raksha Bandhan | Vallási | A bráhminok ünnepe. Mindenki sárga kendőt köt a csuklójára a démonok ellen. |
augusztus 30. | Gaijatra (Gai Dzsotra) | Vallási | Katmanduban, Patanban, Bhaktapurban hatalmas karnevál. Az ünnep 2. napjára esik a buddhista Mataya, amikor illik végiglátogatni a Patan körüli 150 kolostort. |
augusztus 30. | Rishi Panchami | Vallási | |
szeptember 2. | Gaura Parwa | Vallási | |
szeptember 5. | Krishna Janmashtami | Vallási | Más néven Krishna Asztami. Krishna születésnapjának ünnepe. |
szeptember 8. | Indra Jatra (Indra dzsotra) | Vallási | 8 napos, az egyik legnagyobb és leglátványosabb ünnep |
szeptember 16. | Teej (Teedzs-Brata) | Vallási | A nők ünnepe. A férjükért és leendő férjükért imádkoznak. |
szeptember 25. | Ghatasthapana | Vallási | A Dashain (nepáli: बिजया दशमी) kezdete. A dashain (durga púdzsa, doszera) 15 napon át tartó családi ünnep. Mindenki hazamegy, együtt van a család, megáll az élet. Senki nem dolgozik. Az ünnep igazi témája a gonosz legyőzése. A legenda szerint Ráma ezen a napon győzte le Rávanát. |
október 1. | Fulpati | Vallási | A Dashain 7. napja |
október 2. | Maha Asthami | Vallási | |
október 3. | Maha Navami and Bijaya Dashami | Vallási | |
október 4. | Ekadashi | Vallási | A Dashain 11. napja |
október 5. | Duwadashi | Vallási | Dashain |
október 7. | Kojagrat Purnima | Vallási | |
november 11. | Laxmi Puja (púdzsa) | Vallási | Laksmi ünnepe a Tihar (nepáli: तिहार) 5 napos fesztiválján, amikor állatokat és isteneket imádnak. Este Laksmit a jólét istennőjét dicsőítik. |
november 12. | Mha Puja and Govardhan Puja | Vallási | |
november 13. | Bhaitika | Vallási | |
november 17. | Chhath Parwa (cshath) | Vallási | A hinduizmus napistenének fesztiválja |
december 25. | Karácsony | Vallási | |
december 30. | Tamu Lhosar | Vallási | Új év a gurung közösségben |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ CIA World Factbook, 2018. november 6.
- ↑ a b http://www.livepopulation.com/country/nepal.html
- ↑ Wilhelm Z. et al 4.
- ↑ Wilhelm Z. et al 6-10.
- ↑ Wilhelm Z. et al 11.
- ↑ Wilhelm Z. et al 11-13.
- ↑ Wilhelm Z. et al 13-15.
- ↑ Wilhelm Z. et al 15-17.
- ↑ Wilhelm Z. et al 18-20.
- ↑ A zárójeles, idézőjeles megállapítások a nepáli szerzők megközelítését tükrözik. (Wilhelm Z. et al)
- ↑ Wilhelm Z. et al 20-28.
- ↑ Wilhelm Z. et al 35.
- ↑ a b Országok lexikona A-Z, 2007
- ↑ http://www.visitnepal.com/nepal_information/nepalparks.php
- ↑ Wilhelm Z. et al 36-37.
- ↑ Wilhelm Z. 46.
- ↑ Köztársaság lesz Nepál - A Népszava cikke; 2007. december 28.; Elérés: 2008. január 4.
- ↑ A nepáli parlament megszavazta a királyság eltörlését. Népszabadság Online, 2007. december 28. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
- ↑ Vége a királyságnak Nepálban. Népszabadság Online, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
- ↑ http://www.indexmundi.com/nepal/government_profile.html
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Legislature_Parliament_of_Nepal
- ↑ http://kathmandupost.ekantipur.com/news/2018-01-18/govt-fixes-temporary-state-hqs-guvs.html
- ↑ Észak-Ciprussal együtt
- ↑ Wilhelm Z. 41.
- ↑ Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ http://www.worldometers.info/world-population/nepal-population/
- ↑ Statistical Yearbook of Nepal - 2013. Kathmandu: Central Bureau of Statistics, 23. o. (2013. február 7.). Hozzáférés ideje: 2015. december 13.
- ↑ Wilhelm Z. 41-45.
- ↑ a b c d https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/np.html
- ↑ "2011census"
- ↑ a b Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998
- ↑ Probáld Ferenc - Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, 1998
- ↑ a b c Veér András: Nepál, 2003
- ↑ Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998
- ↑ https://www.tripadvisor.com/Attractions-g293889-Activities-Nepal.html#ATTRACTION_SORT_WRAPPER
Források[szerkesztés]
- Wilhelm Zoltán - Kisgyörgy Péter - Déri Iván: Nepál. (Keleti Kiskönyvtár 5.) ID Research - Publikon Kiadó, Pécs, é. n. ISBN 978-615-500-104-8
További információk[szerkesztés]
- NepalNews.com
- országinformációk
- képek
- Nepál történelme
- Nepál.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Nepál – utazás.lap.hu – linkgyűjtemény
- Pénzt kap, aki özvegyet vesz el Kitekintő.hu 2009. augusztus 18.
|