Melich János
| Melich János | |
 | |
| Született |
1872. szeptember 16. Szarvas |
| Elhunyt |
1963. november 20. (91 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus |
| Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója | |
| Hivatali idő 1920 – 1922 | |
| Előd | Fejérpataky László |
| Utód | Hóman Bálint |
Melich János (Szarvas, 1872. szeptember 16. – Budapest, 1963. november 20.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, 1919–1922 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1952-től a nyelvészeti tudományok doktora.
Tartalomjegyzék
Élete és munkássága[szerkesztés]
Melich Márton földműves és Molnár Judit fiaként született. Középiskoláit szülővárosában Szarvason és Késmárkon végezte, majd egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Bécsben folytatta. 1895-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet a budapesti egyetemen.
1897–1898 nyarán a hazai kolostori könyvtárakban végzett kutatásokat, ekkor találta a Gyöngyösi glossák-at. 1898-ban megbízást kapott (Ortvay Tivadarral és Zolnai Gyulával) Magyarország helységneveinek rendszerezésére, hiszen eddig nem volt a helységeknek hivatalos neve, a kb. 18 ezer település nevei között sok volt az egyforma. Melich a felvidéki településekkel foglalkozott. Ezek a munkálatok 1912-ig folytak. 1899. március-június között tanulmányutat tett Oroszországban nyelvészeti ismereteinek gyarapítása céljából, ekkor megfordult Varsóban, Pétervárott, Moszkvában, Kijevben, Finnországban, Helsinkiben is.
1900 nyarán két hetet Vas megyében töltött, a magyarországi szlovének nyelvhasználatának (vend nyelv) és irodalmának tanulmányozása céljából, de rajta kívül más nyelveket is, így a horvát nyelvet is elemezte. 1901. február-március hónapban nyelvészeti ismereteinek gyarapítása céljából a lipcsei egyetemre küldték, ahol Leskien Ágost szláv előadásait hallgatta. Később tagja lett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[1]
1901-ben nyerte el egyetemi magántanári képesítését. 1911-től a budapesti egyetem szláv filológiai tanszékén tanított. 1930-ban Corvin-koszorúval, 1939-ben Corvin-lánccal tüntették ki, 1943-tól 1947-ig az Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnoka volt.
Tudományos munkásságát három fő területen fejtette ki:
- Feldolgozta a régi magyar szótárirodalom történetét és több ilyen irányú emléket kiadott.
- Foglalkozott a magyar helyesírás régebbi korszakaival.
- Legjelentősebb az etimológiai munkássága volt. Számos helynév, személynév és jövevényszó eredetének megfejtésével lerakta a magyar településtörténeti filológia alapjait és előkészítette a Magyar etimológiai szótár kiadását is. Ezt Gombocz Zoltánnal együtt kezdte el kidolgozni. Kidolgozta a hangtörténeti vizsgálatok alapelveit, melyek máig mérvadóak - a hangtörténetet modern tudománnyá tette.
1963. november 20-án, 91 éves korában Budapesten érte a halál.
Főbb művei[szerkesztés]
- Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes (Victor Lumtzerrel, Innsbruck, 1900)
- Szláv jövevényszavaink (Budapest, 1903, az MTA nagyjutalmát kapta érte)
- A magyar szótárirodalom (Bp., 1907)
- Nem-magyar keresztnevek jegyzéke (Bp., 1914)
- A honfoglaláskori Magyarország (Bp., 1925, az MTA nagyjutalmát kapta érte)
- Magyar Etymológiai Szótár (I–XVI. füz., I–II. kötet, A–geburnus szócikk, Gombocz Zoltánnal, Bp., 1914–1944. mindketten az MTA nagyjutalmát kapták érte 1921-ben).
További művei[szerkesztés]
- A gyöngyösi latin-magyar szótár töredék. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1898
- Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (17. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900
- A brassói latin-magyar szótár-töredék. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (19. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1905
- Révai Miklós nyelvtudománya. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (20. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1908
- A magyar tárgyas igeragozás : alaktani fejtegetés. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai (14). Hornyánszky, Budapest, 1914
- Latinbetűs helyesírásunk eredete. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (25. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1934
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- OSzK főigazgatói
- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
- Gergely Pál: Melich János (1872 – 1963) (Magy. Könyvszle, 1964. 2. sz.)
- Lovas Rózsa: Melich János 1872 – 1963 (Nyelvtud. Közl. 1964. 1. sz.)
- Kniezsa István: Melich János (Magy. Nyelv, 1964. 1. sz.)
- Berrár Jolán: Johann M. (Acta linguistica Hung. 1965. 1 – 2. sz.)
|
