Etimológiai szótár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az etimológiai szótár szófejtő, szóeredet-vizsgáló szótár, azt vizsgálja, hogy honnan származnak az egyes szavak.[1]

Az etimológiai szótárak sajátosságai[szerkesztés]

Magyar nyelvű etimológiai szótárak[szerkesztés]

  • Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár. 2. kiadás. Budapest: Trezor. 1994. ISBN 963-7685-41-3  
Közel 4000 magyar szó eredetét kutatja fel és mutatja be szakszerűen, ugyanakkor az átlagos műveltségű, nem szakember használó számára is érthetően, követhetően. Rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai. Első kiadása 1941-ben jelent meg.
  • A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai. 1967–1984. ISBN 963-05-3770-2
10 714 szócikkben 60 ezernél több szó eredetéről és történetéről tájékoztat.
  • A Magyar szókészlet finnugor elemei: Etimológiai szótár, szerk. Rédei Károly, I. (A-Gy) 1967.; II. (H-M) 1971.; III. (N-Zs) 1978, Budapest: Akadémiai Kiadó, 727. o. „MSzFE” 
Tartalmazza mindazoknak a magyar szavaknak az etimológiáját, amelyeknek – a tudomány akkori állása szerint – biztos vagy lehetséges megfelelői vannak a finnugor, ill. a szamojéd nyelvekben, s e szavak kapcsán az eddigi finnugor szófejtések tudományos igényű, kritikai összefoglalását nyújtja.[2]
Közel 8700 magyar szóról és közel 300 magyar toldalékról tudhatjuk meg a 2006-ban megjelent Etimológiai szótárból, hogy nyelvtudományunk mai álláspontja szerint honnan származnak és ismereteink szerint mióta használjuk őket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Terminológiai
  2. Magyar nyelvészet, 1978 Selmecy Ildiko

Felhasznált források[szerkesztés]

  • Nyelvészeti kifejezések szótára, Terminológiai szótár leírás. Szeged: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Német Nyelv és Irodalom Tanszék. Hozzáférés ideje: 2009. február 8. 

Külső hivatkozások[szerkesztés]