Ho-kuan-ce
| Ho-kuan-ce () | |
| Szerző | ismeretlen |
| Eredeti cím | Ho-kuan-ce () 鶡冠子 |
| Ország | Csu ()-fejedelemség (ókori Kína) |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | eklektikus jellegű (taoista, legista) traktátus |
| Műfaj | filozófiai traktátus |
| Átírási segédlet | |
| Ho-kuan-ce | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 鶡冠子 vagy 鶴冠子 |
| Egyszerűsített kínai | 鹖冠子 vagy 鹤冠子 |
| Mandarin pinjin | Hèguānzi |
| Wade–Giles | Ho4-kuan1-tzu |
A Ho-kuan-ce () (szó szerint: Fácántoll-kalpagos mester) ókori kínai, ismeretlen szerzőjű filozófiai jellegű mű, amely feltehetően a Hadakozó fejedelemségek idején íródott.
Tartalomjegyzék
Szerzősége, keletkezési kora[szerkesztés]
A mű címe legkorábban a Han-dinasztia hivatalos történeti művének bibliográfiájában, a Ji-ven-cse ()ben bukkan fel, ahol egy Csu ()-fejedelemségbeli ember (Csu-ren () 楚人) műveként hivatkoznak rá, aki „mélyen a hegyek között élt és fácánból (fácántollból?) készült kalpagot viselt”. A feltételezett szerzőt ezen jellegzetességéről nevezték el, akiről – az ókori kínai filozófiai művek esetében nem szokatlan módon – maga a mű is kapta a címét. A filológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a mű csakugyan több, az egykori Csu ()-fejedelemségben létezett tisztségnevet tartalmaz. A Fácántoll kalpagos mesterről tudni lehet továbbá, hogy Csao ()-fejedelemség híres hadvezérének, Pang Nuannak (庞煖 / 龐煖) a tanítómestere volt, aki az i. e. 3. században élt.
A Tang-dinasztia idején élt költő, irodalmár, Liu Cung-jüan () úgy vélte, hogy a Ho-kuan-ce () csupán egy kései kompiláció. Rá hivatkozva a történelem során sokan hamisítványnak tartották. Való igaz, hogy a műnek máig nem került elő egyetlen, az ókorban íródott változata, még töredékes formában sem, de a modern szövegtani vizsgálatok alapján nem lehet kizárni, hogy valamilyen változata már a Han-kor elején, az i. e. 2–1. században is létezhetett.
Tartalma, szerkezete[szerkesztés]
A Ho-kuan-ce () a Han shu () bibliográfiája szerint taoista mű, más helyen viszont hadtudományos műként hivatkozik rá. A ma ismert szöveg csakugyan több filozófiai iskola gondolatiságából merít. A taoizmushoz kapcsolódóan megjelennek benne a Huang-Lao taoizmus tételei, a jin-jang () és az öt elem gondolata, ugyanakkor legista szellemben megfogalmazott részek is találhatók, és több hadászati, stratégia kérdést is boncolgat. Épp ezért az eklektikus vagy vegyes jellegű filozófiai (csa-csia () 雜家) művek közé szokás sorolni.
A Ho-kuan-ce () legkorábbi változata csak a Szung ()-dinasztia idejéből származik, és egy 3 tekercsbe (csüan ()) osztott, 19 fejezetből álló mű. A későbbi korokból ismert egy 16 fejezetes változata is.
Fordítása[szerkesztés]
A műnek még részleteiben sem létezik magyar nyelvű fordítása. A könyvet teljes terjedelmében Carine Defoort fordította le angolra, amely 1997-ben jelent meg.[1] Marnix Wells 2013-ban egy újabb angol nyelvű fordítást jelentetett meg.[2]
Hivatkozások[szerkesztés]
Megjegyzések[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- ↑ Defoort 1997. Carine Defoort. The Pheasant Cap Master: a Rhetorical Reading. Albany: State Unversity of New York Press. 1997.
- ↑ Li 1992. Li Hszüe-csin () (李學勤). Ho-kuan-ce () (鶴冠子). In: Csung-kuo ta baj-ko csüan-su () (中國大百科全書), Csung-kuo li-si () (中國歷史), vol. 1, p. 362. Peking ()/Sanghaj (): Csungkuo ta baj-ko csüan-su csu-pan-sö (), 1992.
- ↑ Li–Lü 1996. Li Hszüe-csin () (李學勤) – Lü Ven-jü () (呂文鬰). Sze-ku ta ve-tien () (四庫大辭典), vol. 2, p. 1876. Csangcsun (): Csilin ta-hszüe csu-pan-sö (). 1996
- ↑ Peerenboom 1991. R. P. Peerenboom. Heguanzi and Huang-Lao Thought. In: Early China, vol. 16, pp 169-186.
- ↑ Wells 2013. Marnix Wells. The Pheasant Cap Master and the End of History: Linking Religion to Philosophy in Early China. Three Pines Press. ISBN 978-1-931483-26-1
További információ[szerkesztés]
Külső hivatkozás[szerkesztés]
- Heguanzi 鶡冠子 "Master Pheasant Cap" – China Knowledge.
