ISO 639-1 nyelvkódok listája
Az ISO 639-1 az ISO 639 nyelvi szabványcsalád első tagja, mely a főbb nyelvek kétbetűs (úgynevezett alpha-2) kódjait tartalmazza. A szabvány 2002-ben vált hivatalossá. Az eredetileg kiadott 136 kód helyett jelenleg már 184-et tartalmaz.
Az ISO 639 szabvány szerint valamennyi nyelv rendelkezik egy egyedi és meghatározott kétbetűs (639-1), illetve hárombetűs (639-2 és 639-3), kisbetűs rövidítéssel (nyelvkóddal), utóbbit a 639-1-ből hiányzó nyelvek kódolására vezették be.
A táblázat tartalma[szerkesztés]
A táblázat az ISO 639-1 szabvány jelenleg érvényes teljes (184 tételből álló) nyelv- és kódlistáját tartalmazza)[1], kiegészítve az ISO 639-2, 639-3, 639-5 rájuk vonatkozó kódjaival, a következőképpen:[2]
Teljes egészében tartalmazza az ISO 639-1 kétbetűs kódjait az ISO 639 hivatalos kód- és kódváltozási listái alapján.[3] [4] [5]
Részben (azaz csak a 639-1-ben szereplő nyelvekre vonatkozóan) tartalmazza:
- az ISO 639-2 hárombetűs kódjait: mind az ISO 639-2/T (terminológiai), mind az ISO 639-2/B (bibliográfiai) kódokat (a B-kódok megegyeznek a T-kódokkal, 20 nyelv azonban rendelkezik külön B-kóddal is.[6] A táblázatban az egyező T és B kódok csak egyszer szerepelnek, az eltérőek T/B sorrendben[7] (például tibeti: bod/tib = a nyelv saját nevéből (bod skad) képzett T-kód / a nyelv angol nevéből (Tibetan) képzett B-kód). Valamennyi itt szereplő 639-2/T kód megegyezik az ISO 639-5 kódjaival.)
- az ISO 639-3 hárombetűs kódjait (ezek az önálló nyelvek esetében mindig megegyeznek a 639-2/T-vel; a 639-1-ben még önálló, de a szabvány második és harmadik része által már makronyelvként kezelt nyelveknél az azokban lévő egyes önálló nyelvek külön kódokkal rendelkeznek, melyek a táblázatban "+ szám" jelzéssel szerepelnek, például arab: ara +30 = a 639-1-ben önálló nyelv arab: ar, a 639-3-ban 30 önálló nyelvet magában foglaló makronyelv);
- az ISO 639-5 hárombetűs kódjait.
Az egy nyelvre alkalmazott több kód egymással szinonim (tibeti: bo = bod = tib).
Az ISO 639-1 kódtáblázata[szerkesztés]
A táblázathoz: Angol név: Az oszlop a nyelvnek a hivatalos ISO-listában[3] szereplő angol nevét tartalmazza, zárójelben az ott nem szereplő egyéb elnevezések. • Megjegyzések: A nyelvek ISO 639 típus-besorolásai: önálló nyelv (ezen belül: élő, ókori, mesterséges), kollektív nyelv, makronyelv. A besorolásokat a 639-1 még nem tartalmazza. • A kód-és névváltozások rövidítései: K+ : utólag[8] hozzáadott kód és nyelv; K± : kódváltozás; N± : névváltozás; N+ : újabb név hozzáadása; N- : korábbi név visszavonása.
| Index : | Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z |
|---|
| ISO 639 kódok | A nyelvek elnevezései | Megjegyzések | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 639-1 | 639-2 (T/B) /639-5 |
639-3 | magyar | angol | saját név | a nyelvek típus-besorolásai; változások[4]; egyéb |
| aa | aar | aar | afar | Afar | Afaraf (Qafár af) | önálló:élő |
| ab | abk | abk | abház | Abkhazian (Abkhaz) | aҧсуа бызшәа, аҧсшәа | önálló:élő |
| ae | ave | ave | avesztai | Avestan | avesta | önálló:ókori; K+ |
| af | afr | afr | afrikaans (búr) | Afrikaans | Afrikaans | önálló:élő |
| ak | aka | aka +2 | akan | Akan | Akan | makro (élő); K+ |
| am | amh | amh | amhara | Amharic | አማርኛ (amarəñña) | önálló:élő |
| an | arg | arg | aragóniai | Aragonese | aragonés | önálló:élő; K+ |
| ar | ara | ara +30 | arab | Arabic | العربية (al-ʿarabijja) | makro (élő) |
| as | asm | asm | asszámi | Assamese (Asamiya) | অসমীয়া (ôxômiya) | önálló:élő |
| av | ava | ava | avar | Avaric | авар мацӀ, магӀарул мацӀ | önálló:élő; K+ |
| ay | aym | aym +2 | ajmara | Aymara | aymar aru | makro (élő) |
| az | aze | aze +2 | azeri | Azerbaijani | azərbaycan dili | makro (élő) |
| ba | bak | bak | baskír | Bashkir | башҡорт теле | önálló:élő |
| be | bel | bel | belarusz | Belarusian | беларуская мова | önálló:élő |
| bg | bul | bul | bolgár | Bulgarian | български език | önálló:élő |
| bh | bih | –– | bihári nyelvek | Bihari languages | भोजपुरी (bhódzspurí) | kollektív (bhódzspuri, magahi és maithili); N± |
| bi | bis | bis | biszlama | Bislama | Bislama | önálló:élő |
| bm | bam | bam | bambara | Bambara | bamanankan, bamana | önálló:élő; K+ |
| bn | ben | ben | bengáli | Bengali | বাংলা (bangla) | önálló:élő |
| bo | bod/tib | bod | tibeti (standard, központi) | Tibetan | བོད་ཡིག (bod szkad) | önálló:élő |
| br | bre | bre | breton | Breton | brezhoneg | önálló:élő |
| bs | bos | bos | bosnyák | Bosnian | bosanski jezik | önálló:élő; K+ |
| ca | cat | cat | katalán, valenciai | Catalan, Valencian | català, valencià | önálló:élő |
| ce | che | che | csecsen | Chechen | нохчийн мотт | önálló:élő; K+ |
| ch | cha | cha | csamorro | Chamorro | Chamoru, Fino' Chamoru | önálló:élő; K+ |
| co | cos | cos | korzikai | Corsican | corsu, lingua corsa | önálló:élő |
| cr | cre | cre +6 | krí | Cree | ᓀᐦᐃᔭᐍᐏᐣ (néhijavévin) | makro (élő); K+ |
| cs | ces/cze | ces | cseh | Czech | český jazyk, čeština | önálló:élő |
| cu | chu | chu | óegyházi szláv | Church Slavic; Old Slavonic; Church Slavonic; Old Bulgarian; Old Church Slavonic | ѩзыкъ словѣньскъ | önálló:ókori; K+ |
| cv | chv | chv | csuvas | Chuvash | чӑваш чӗлхи | önálló:élő; K+ |
| cy | cym/wel | cym | walesi | Welsh | Cymraeg | önálló:élő |
| da | dan | dan | dán | Danish | dansk | önálló:élő |
| de | deu/ger | deu | német | German | Deutsch | önálló:élő |
| dv | div | div | maldív | Divehi, Dhivehi, Maldivian | ދިވެހި (divehi) | önálló:élő;K+, N+ |
| dz | dzo | dzo | dzongkha | Dzongkha | རྫོང་ཁ (dzong kha) | önálló:élő |
| ee | ewe | ewe | eve | Ewe | Eʋegbe | önálló:élő; K+ |
| el | ell/gre | ell | görög (modern, 1453-) | Greek, Modern (1453-) | ελληνικά (elinika) | önálló:élő |
| en | eng | eng | angol | English | English | önálló:élő |
| eo | epo | epo | eszperantó | Esperanto | Esperanto | önálló:mesterséges |
| es | spa | spa | spanyol (kasztíliai) | Spanish, Castilian | español, castellano (lengua española, l. castellana) | önálló:élő |
| et | est | est +2 | észt | Estonian | eesti, eesti keel | makro (élő) |
| eu | eus/baq | eus | baszk | Basque | euskara, euskera | önálló:élő |
| fa | fas/per | fas +2 | perzsa | Persian | فارسی (fárszí) | makro (élő) |
| ff | ful | ful +9 | ful | Fulah (Fula, Fulani) | Fulfulde, Pulaar, Pular'Fulaare | makro (élő); K+ |
| fi | fin | fin | finn | Finnish | suomi, suomen kieli | önálló:élő |
| fj | fij | fij | fidzsi | Fijian | vosa Vakaviti | önálló:élő |
| fo | fao | fao | feröeri | Faroese | føroyskt | önálló:élő |
| fr | fra/fre | fra | francia | French | français, langue française | önálló:élő |
| fy | fry | fry | fríz (nyugati) | Western Frisian | Frysk | önálló:élő; N± |
| ga | gle | gle | ír | Irish | Gaeilge | önálló:élő |
| gd | gla | gla | skót gael | Gaelic; Scottish Gaelic | Gàidhlig | önálló:élő |
| gl | glg | glg | galiciai | Galician | galego | önálló:élő; N± |
| gn | grn | grn +5 | guarani | Guarani (Guaraní) | Avañe'ẽ | makro (élő) |
| gu | guj | guj | gudzsaráti | Gujarati | ગુજરાતી (gudzs(a)rátí) | önálló:élő |
| gv | glv | glv | manx | Manx | Gaelg, Gailck | önálló:élő; K+ |
| ha | hau | hau | hausza | Hausa | Hausa, هَوُسَ | önálló:élő |
| he | heb | heb | héber (modern) | Hebrew | עברית (ivrit) | önálló:élő; K± |
| hi | hin | hin | hindi (modern, standard) | Hindi | मानक हिन्दी (mának hindí) | önálló:élő |
| ho | hmo | hmo | hiri motu | Hiri Motu | Hiri Motu | önálló:élő; K+ |
| hr | hrv | hrv | horvát | Croatian | hrvatski jezik | önálló:élő; az scr B-kód törölve |
| ht | hat | hat | haiti kreol | Haitian, Haitian Creole | Kreyòl ayisyen | önálló:élő; K+ |
| hu | hun | hun | magyar | Hungarian | magyar | önálló:élő |
| hy | hye/arm | hye | örmény | Armenian | Հայերեն (hajeren) | önálló:élő |
| hz | her | her | herero | Herero | otjiHerero, ochiHerero[9] | önálló:élő; K+ |
| ia | ina | ina | interlingva | Interlingua (International Auxiliary Language Association) | Interlingua | önálló:mesterséges |
| id | ind | ind | indonéz | Indonesian | Bahasa Indonesia | önálló:élő (benne a maláj: ms/msa makronyelvben is); K± |
| ie | ile | ile | interlingue (occidental) | Interlingue; Occidental | Interlingue (korábban Occidental) | önálló:mesterséges; N+ |
| ig | ibo | ibo | igbó | Igbo | Asụsụ Igbo | önálló:élő; K+ |
| ii | iii | iii | nuoszu (szecsuáni ji) | Sichuan Yi; Nuosu | ꆈꌠ꒿ (nuosuhxop) | önálló:élő (a ji nyelvek standard formája); K+, N+ |
| ik | ipk | ipk +2 | inupiak | Inupiaq | Iñupiaq, Iñupiatun | makro (élő) |
| io | ido | ido | ido | Ido | Ido | önálló:mesterséges; K+ |
| is | isl/ice | isl | izlandi | Icelandic | Íslenska | önálló:élő |
| it | ita | ita | olasz | Italian | italiano | önálló:élő |
| iu | iku | iku +2 | inuktitut | Inuktitut | ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ (Inuktitut) | makro (élő); K+ |
| ja | jpn | jpn | japán | Japanese | 日本語 (にほんご) (nihongo) | önálló:élő |
| jv | jav | jav | jávai | Javanese | basa Jawa | önálló:élő; K± |
| ka | kat/geo | kat | grúz | Georgian | ქართული (kartuli) | önálló:élő |
| kg | kon | kon +3 | kikongo | Kongo | kiKongo, kisiKongo[9] | makro (élő); K+ |
| ki | kik | kik | kikuju | Kikuyu, Gikuyu | Gĩkũyũ (gékójó) | önálló:élő; K+ |
| kj | kua | kua | kvanyama | Kuanyama, Kwanyama | Kwanyama, oshiKwanyama[9] | önálló:élő; K+ |
| kk | kaz | kaz | kazak | Kazakh | қазақ тілі | önálló:élő |
| kl | kal | kal | grönlandi | Kalaallisut; Greenlandic | kalaallisut, kalaallit oqaasii | önálló:élő |
| km | khm | khm | khmer (központi) | Central Khmer (Cambodian) | ភាសាខ្មែរ [pʰiːəsaː kʰmaːe], ខេមរភាសា [kʰeɛmaʔraʔ pʰiːəsaː] | önálló:élő; N± |
| kn | kan | kan | kannada | Kannada | ಕನ್ನಡ (kannaḍa) | önálló:élő |
| ko | kor | kor | koreai | Korean | észak: 한국어 (韓國語 (hangugmal); dél: 조선말 (朝鮮語 (csoszonmal) |
önálló:élő |
| kr | kau | kau +3 | kanuri | Kanuri | Kanuri | makro (élő); K+ |
| ks | kas | kas | kasmíri | Kashmiri | कश्मीरी, كشميري (kasmírí); कॉशुर, کٲشُر (kosur) | önálló:élő |
| ku | kur | kur +3 | kurd | Kurdish | كوردی, Kurdî, Kurdí, Кöрди | makro (élő) |
| kv | kom | kom +2 | komi | Komi | коми кыв | makro (élő); K+ |
| kw | cor | cor | korni | Cornish | Kernewek | önálló:élő; K+ |
| ky | kir | kir | kirgiz | Kirghiz; Kyrgyz | Кыргызча, Кыргыз тили | önálló:élő; N+ |
| la | lat | lat | latin | Latin | latine, lingua latina | önálló:ókori |
| lb | ltz | ltz | luxemburgi | Luxembourgish; Letzeburgesch | Lëtzebuergesch | önálló:élő; K+ |
| lg | lug | lug | luganda | Ganda | luGanda, oluGanda[9] | önálló:élő; K+ |
| li | lim | lim | limburgi | Limburgan; Limburger; Limburgish | Limburgs | önálló:élő; K+ |
| ln | lin | lin | lingala | Lingala | Ngála, liNgála[9] | önálló:élő |
| lo | lao | lao | lao | Lao | ພາສາລາວ (phászá láo) | önálló:élő |
| lt | lit | lit | litván | Lithuanian | lietuvių kalba | önálló:élő |
| lu | lub | lub | luba-katanga | Luba-Katanga (Luba-Lulua, Western Luba, Kasai, Luva) | tshiLuba, ciLuba[9] | önálló:élő; K+ |
| lv | lav | lav +2 | lett | Latvian | latviešu valoda | makro (élő) |
| mg | mlg | mlg +10 | malgas | Malagasy | fiteny malagasy | makro (élő) |
| mh | mah | mah | Marshall-szigeteki | Marshallese | Kajin M̧ajeļ, Kajin Majõl | önálló:élő; K+ |
| mi | mri/mao | mri | maori | Maori (Māori) | te reo Māori | önálló:élő |
| mk | mkd/mac | mkd | macedón | Macedonian | македонски јазик | önálló:élő |
| ml | mal | mal | malajálam | Malayalam | മലയാളം (malajáḷam) | önálló:élő |
| mn | mon | mon +2 | mongol | Mongolian | монгол хэл | makro (élő) |
| mr | mar | mar | maráthi | Marathi | मराठी (marāṭhī) | önálló:élő |
| ms | msa/may | msa +13 | maláj | Malay | Bahasa Melayu, بهاس ملايو (bahásza maláju) | makro (élő) (önálló nyelvként: zlm, standard maláj: zsm) |
| mt | mlt | mlt | máltai | Maltese | Malti | önálló:élő |
| my | mya/bur | mya | burmai | Burmese | ဗမာစာ (*) | önálló:élő |
| na | nau | nau | naurui | Nauru | ekakairũ Naoero, dorerin Naoero | önálló:élő |
| nb | nob | nob | norvég bokmål | Bokmål, Norwegian; Norwegian Bokmål | Norsk bokmål | önálló:élő (benne a norvég: no/nor makronyelvben is); K+ |
| nd | nde | nde | északi ndebele | Ndebele, North; North Ndebele | isiNdebele, siNdebele, Ndebele[9] | önálló:élő; N± |
| ne | nep | nep +2 | nepáli | Nepali (Nepalese) | नेपाली (nepálí) | makro (élő) (önálló nyelvként: npi) |
| ng | ndo | ndo | ndonga | Ndonga | oshiNdonga (oWambo, oshiWambo, otjiWambo)[9] | önálló:élő; K+ |
| nl | nld/dut | nld | holland | Dutch; Flemish | Nederlands, Vlaams | önálló:élő |
| nn | nno | nno | norvég nynorsk | Norwegian Nynorsk; Nynorsk, Norwegian | Norsk nynorsk | önálló:élő (benne a norvég: no/nor makronyelvben is); K+ |
| no | nor | nor +2 | norvég | Norwegian | Norsk | makro (élő) (bokmål: nb/nob, nynorsk: nn/nno) |
| nr | nbl | nbl | déli ndebele | Ndebele, South; South Ndebele | isiNdebele, Nrebele[9] | önálló:élő; K+ |
| nv | nav | nav | navahó | Navajo; Navaho | Diné bizaad, Dinékʼehǰí | önálló:élő; K+ |
| ny | nya | nya | cseva (nyandzsa) | Chichewa; Chewa; Nyanja | chiCheŵa; chiNyanja, ciNyanja[9] | önálló:élő; K+, N+ |
| oc | oci | oci | okcitán | Occitan (post 1500) | occitan, lenga d'òc | önálló:élő; N- |
| oj | oji | oji +7 | odzsibva | Ojibwa (Ojibwe, Ojibway, Chippewa) | ᐊᓂᔑᓈᐯᒧᐎᓐ (anishinaabemowin) | makro (élő); K+ |
| om | orm | orm +4 | oromó | Oromo (Oromic) | Afaan Oromoo, Oromiffa(a) | makro (élő) |
| or | ori | ori +2 | orija | Oriya | ଓଡ଼ିଆ (oṛiā), Odia | makro (élő) (önálló nyelvként: ory) |
| os | oss | oss | oszét | Ossetian; Ossetic | ирон æвзаг | önálló:élő; K+, N+ |
| pa | pan | pan | pandzsábi | Panjabi; Punjabi | ਪੰਜਾਬੀ; پنجابی, पंजाबी (pandzsábí) | önálló:élő (indiai padzsábi; a pakisztáni (nyugati): pnb, a lahnda: lah makronyelvben) |
| pi | pli | pli | páli | Pali (Pāli) | पाऴि (páḷi) | önálló:ókori; K+ |
| pl | pol | pol | lengyel | Polish | język polski, polszczyzna | önálló:élő |
| ps | pus | pus +3 | pastu | Pushto; Pashto | پښتو (pastu) | makro (élő); N+ |
| pt | por | por | portugál | Portuguese | português | önálló:élő |
| qu | que | que +44 | kecsua | Quechua | Qhichwa Simi, Kichwa, Runa Simi | makro (élő) |
| rm | roh | roh | romans | Romansh | rumantsch grischun, lingua rumantscha | önálló:élő; N± |
| rn | run | run | rundi | Kirundi | Rundi, kiRundi, ikiRundi[9] | önálló:élő |
| ro | ron/rum | ron | román | Romanian; Moldavian; Moldovan | limba română, limba moldovenească | önálló:élő (a moldávra korábban alkalmazott külön mo kód visszavonásra került) |
| ru | rus | rus | orosz | Russian | русский язык | önálló:élő |
| rw | kin | kin | kinyarvanda | Kinyarwanda (Rwanda(n), Ruanda) | Rwanda, ikiNyaRwanda, kiNyaRwanda, (o)ruNyaRwanda, Ruanda, uruNyaRuanda[9] | önálló:élő |
| sa | san | san | szanszkrit | Sanskrit | संस्कृतम् (saṁskṛtam: szamszkritam), संस्कृता वाक् (saṃskṛtā vāk: szamszkritá vák) | önálló:ókori (de ma is beszélt) |
| sc | srd | srd +4 | szárd (szardíniai) | Sardinian | sardu | makro (élő); K+ |
| sd | snd | snd | szindhi | Sindhi | सिन्धी, سندهى، سنڌي (szindhí) | önálló:élő |
| se | sme | sme | északi számi | Northern Sami | Davvisámegiella | önálló:élő; K+ |
| sg | sag | sag | szangó | Sango (Sangho) | yângâ tî sängö | önálló:élő |
| si | sin | sin | szingaléz | Sinhala; Sinhalese (Singhalese) | සිංහල (siṁhala: szimhala) | önálló:élő; N+ |
| sk | slk/slo | slk | szlovák | Slovak | slovenčina, slovenský jazyk | önálló:élő |
| sl | slv | slv | szlovén | Slovenian | slovenščina, slovenski jezik | önálló:élő |
| sm | smo | smo | szamoai | Samoan | gagana fa'a Samoa | önálló:élő |
| sn | sna | sna | sona | Shona | chiShona[9] | önálló:élő |
| so | som | som | szomáli | Somali | Soomaaliga, Af-Soomaali, اللغة الصومالية (allughat asszómálíjja) | önálló:élő |
| sq | sqi/alb | sqi +4 | albán | Albanian | Shqip, Shqipe, Shqipja, gjuha shqipe | makro (élő) (a 639-6-ban "Albanian Phylozone") |
| sr | srp | srp | szerb | Serbian | српски језик | önálló:élő (az scc B-kód törölve) |
| ss | ssw | ssw | szvázi | Swati (Swazi) | siSwati, isiSwazi[9] | önálló:élő |
| st | sot | sot | déli szoto | Sotho, Southern (SIL: Southern Sotho) | seSotho (sziSzuthu)[9] | önálló:élő |
| su | sun | sun | szundai | Sundanese | ᮘᮞ ᮞᮥᮔ᮪ᮓ Basa Sunda | önálló:élő |
| sv | swe | swe | svéd | Swedish | Svenska | önálló:élő |
| sw | swa | swa +2 | szuahéli | Swahili | kiSwahili[9] | makro (élő) (önálló nyelvként: swh) |
| ta | tam | tam | tamil | Tamil | தமிழ் (tamiḻ) | önálló:élő |
| te | tel | tel | telugu | Telugu | తెలుగు (telugu) | önálló:élő |
| tg | tgk | tgk | tádzsik | Tajik | тоҷикӣ, toğikī, تاجیکی (tódzsikí) | önálló:élő |
| th | tha | tha | thai (sziámi) | Thai (Central Thai, Siamese) | ภาษาไทย Phasa Thai (phásza tháj) | önálló:élő |
| ti | tir | tir | tigrinya | Tigrinya | ትግርኛ (tigriññā) | önálló:élő |
| tk | tuk | tuk | türkmén | Turkmen | Türkmençe, Türkmen dili, Түркменче, Түркмен дили, تورکمن ﺗﻴلی, تورکمنچه | önálló:élő |
| tl | tgl | tgl | tagalog | Tagalog | ᜏᜒᜃᜅ᜔ ᜆᜄᜎᜓᜄ᜔ Wikang Tagalog | önálló:élő |
| tn | tsn | tsn | csvana | Tswana | seTswana[9] | önálló:élő |
| to | ton | ton | tonga | Tonga (Tonga Islands) | faka Tonga | önálló:élő |
| tr | tur | tur | török | Turkish | Türkçe | önálló:élő |
| ts | tso | tso | conga | Tsonga | xiTsonga (siconga)[9] | önálló:élő |
| tt | tat | tat | tatár | Tatar | татар теле, татарча, tatar tele, tatarça, تاتارچا, تاتار تيلی | önálló:élő |
| tw | twi | twi | tvi | Twi | Twi | önálló:élő |
| ty | tah | tah | tahiti | Tahitian | Reo Tahiti, Reo Mā'ohi | önálló:élő; K+ |
| ug | uig | uig | ujgur | Uighur; Uyghur (Uyghurche) | Uyƣurqə, Uyƣur tili, Уйғурчә, Уйғур тили, ئۇيغۇرچە ,ئۇيغۇر تىلى (ujgur tili, ujgurcse), 维吾尔语 wéiwú'ěryǔ / wéiwúěryǔ (vej-vu-er-jü) | önálló:élő; K+ |
| uk | ukr | ukr | ukrán | Ukrainian | українська мова | önálló:élő |
| ur | urd | urd | urdu | Urdu | اردو, उर्दू (urdú) | önálló:élő |
| uz | uzb | uzb +2 | üzbég | Uzbek | O'zbek tili, Oʻzbekcha, Ўзбек тили, Ўзбекча, اوزبیک تیلی, اوزبیکچه | makro (élő) |
| ve | ven | ven | venda | Venda | tshiVenḓa, luVenḓa[9] | önálló:élő; K+ |
| vi | vie | vie | vietnámi | Vietnamese | tiếng Việt | önálló:élő |
| vo | vol | vol | volapük | Volapük | Volapük | önálló:mesterséges |
| wa | wln | wln | vallon | Walloon | Walon | önálló:élő; K+ |
| wo | wol | wol | volof | Wolof | Wolof, Wollof | önálló:élő |
| xh | xho | xho | xhosza | Xhosa | isiXhosa[9] | önálló:élő |
| yi | yid | yid +2 | jiddis | Yiddish | ייִדיש | makro (élő); K± |
| yo | yor | yor | joruba | Yoruba | èdè Yorùbá | önálló:élő |
| za | zha | zha +16 | csuang | Zhuang; Chuang | Vahcuengh, Vaƅcueŋƅ, 壮语 / 壯語 zhuàngyǔ (csuang-jü) | makro (élő); K+ |
| zh | zho/chi | zho +14 | kínai | Chinese | 汉语 / 漢語 hànyǔ (han-jü), 华语 / 華語 huáyǔ (hua-jü), 中文 zhōngwén (csung-ven) | makro (élő) |
| zu | zul | zul | zulu | Zulu | isiZulu[9] | önálló:élő |
| Index : | Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z |
|---|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ ISO 639-2/RA code changes 2010. október 18-cal bezárólag
- ↑ Az ISO 639-1 szabvány kétbetűs kódlistáját önmagában nem szokás szerepeltetni, hanem csak a rákövetkező szabványok kódjaival együtt.
- ↑ a b ISO 639-2/RA code list
- ↑ a b ISO 639-2/RA code changes
- ↑ SIL ISO 639 code tables
- ↑ Eredetileg 23 nyelvnek volt külön T és B kódja, ebből a szerb: scc, a horvát: scr és a (?) vissza lett vonva. A B-kódok a nyelv angol és nem saját nevéből lettek képezve.
- ↑ Az eredeti szabványban a sorrend mindig B/T, itt ezt a táblázat könnyebb átláthatósága érdekében cseréltük fel, így minden T-kód egymás alatt foglal helyet.
- ↑ A szabvány első kiadása után máig.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u ? A bantu nyelvek neveinél a névszóosztályok prefixumai kisbetűvel, a szógyök nagy kezdőbetűvel áll.
Források[szerkesztés]
ISO 639-2
- ↑ ISO 639-2/RA standards: ISO 639-2 Registration Authority Homepage (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.)
- ISO 639-2/RA ISO 639-2/RA Codes for the Representation of Names of Languages Part 2: Alpha-3 Code –
- ↑ ISO 639-2/RA code list: Codes arranged alphabetically by alpha-3/ISO 639-2 Code – Code List, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.) – A hivatalos és frissülő 639-1 és 639-2 kódlista.
- ↑ ISO 639-2/RA code changes: ISO 639-2/RA Change Notice. Code Changes, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 23.) – A 639-1 és 639-2 kódváltozásainak teljes és frissülő listája.
ISO 639-3
- ↑ SIL ISO 639 code tables: ISO 639 Code Tables (angol nyelven). sil.org. (Hozzáférés: 2012. október 2.) – Az ISO 639-1, -2, -3 és -5 szabvány valamennyi kódjának teljes, kereshető listája.
További információk[szerkesztés]
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973
