Kecsua nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kecsua
Qhichwa Shimi / Runa Shimi
BeszélikArgentína, Bolívia, Chile, Ecuador, Peru (az egykori Inka Birodalom területei)
Terület Dél-Amerika
Beszélők száma~9 millió fő
NyelvcsaládAndoki-egyenlítői nyelvtörzs
andoki ág
kecsumara nyelvcsalád
kecsua csoport
Írásrendszer Latin ábécé (nincs egységes helyesírása)
Hivatalos állapot
Hivatalos Bolívia, Peru
Nyelvkódok
ISO 639-1qu
ISO 639-2que
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Qhichwa Shimi / Runa Shimi témájú médiaállományokat.

A kecsua nyelv (saját elnevezése Runa Shimi/Simi vagy Qhichwa Shimi/Simi, spanyolul quechua), az egykori Inka Birodalom nyelve, az andoki-egyenlítői nagy nyelvtörzs andoki törzsén belül a kecsumara nyelvcsalád önálló, kecsua ágát alkotó indián nyelv, számos nyelvjárással. Anyanyelvi beszélőinek száma több mint 9 millió Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Chilében és Argentínában. Közülük a spanyol mellett második hivatalos nyelv Bolíviában és Peruban. Nem egységes nyelvről van szó: több mint 40 változata ismeretes, amelyeket egyes nyelvészek nem is nyelvjárásoknak, hanem egymáshoz igen közeli (többé-kevésbé kölcsönösen érthető), de különálló nyelveknek tekintenek (→makronyelv).

Írás és kiejtés[szerkesztés]

A latin betűs írást a spanyolok vezették be, azonban egységes helyesírással nem rendelkezik.

Mindössze három magánhangzó-fonémaja van: a, i, u. A q torokhang környezetében az i inkább e-nek, az u pedig o-nak hangzik. Mássalhangzórendszere bonyolult és nyelvjárásonként is változó. Ami még bonyolultabbá teszi, hogy az 1939-ben kialakított és 1946-ban véglegesített latin betűs írás nem különböztet meg minden hangot. Jellemző sajátosságai közé tartozik, hogy hiányoznak a zöngés zárhangok (b, d, g), ugyanakkor egy sor zöngétlen zárhanggal rendelkezik, mindegyiknek van ejektív, valamint hehezetes változata is: p, p', ph / t, t', th / k, k', kh / q, q', qh. A spanyol eredetű szavakban egyéb hangok is előfordulhatnak.

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik: a toldalékolt alakok esetén ennek megfelelően hátrébb tolódik. A kivételes eseteket ékezettel jelölik.

A latin betűs ábécé[szerkesztés]

A jelenlegi ábécé – amelyet Peruban 1975-ben tettek hivatalossá a nyelvvel együtt – az alábbi 21 betűből áll:

a, ch, h, i, k, l, ll, m, n, ñ, p, q, r, s, sh, t, tr, ts, u, w, y.

Ha külön jeleknek tekintenénk az ejektív és a hehezetes mássalhangzókat (ch', chh, k', kh, p', ph, q', qh, t', th) is, akkor ezekkel együtt 31 betűs lenne az ábécé.

A Bolíviában használt ábécében, ugyanazzal a hangértékkel a h betű helyett j-t használnak (mint a spanyolban).

A magyar olvasattól eltérő betűk közelítő kiejtése:

  • a – magyar „palócos” a, torokhangok (q, q', qh) környezetében magyar a
  • ch – magyar cs
  • ll – jésített (lágy) l
  • ñ – magyar ny
  • q – mélyen a torokban ejtett k hang
  • s – magyar sz
  • sh – magyar s
  • tr – körülbelül a magyar t és cs között ejtett hang
  • ts – hasonló a magyar c hanghoz
  • wu-szerű v, mint az angol want szóban
  • y – a magyar j-nek felel meg.

Az ejektív és hehezetes hangok kiejtése:

  • Az ejektív hangok (ch', k', q', p', t') ejtését úgy kell elképzelni, hogy nagy levegőt veszünk, és hirtelen, nagy erővel kiengedjük az adott mássalhangzó ejtésekor, vagyis egészen leegyszerűsítve „kiköpjük” a betűt.
  • A hehezetes mássalhangzó (chh, kh, qh, ph, th) azt jelenti, hogy a betűt egy gyenge h-val együtt kell kiejteni.

Nyelvtana[szerkesztés]

A kecsua a agglutináló nyelv. Nyelvtani nemek nincsenek, így a természetes nemeket a qari (-férfi) és a warmi (-nő) szócskákkal jelzik. Határozott névelőt szintén nem ismer (a névszóragozás során a -qa helyhatározórag tölt be hasonló szerepet); a határozatlan névelő – a legtöbb nyelvhez hasonlóan – az „egy” jelentésű huk. A többes szám jele a -kuna, amelyhez a további toldalékok járulnak, ahogy a magyarban is.

Példa a névszóragozásra a wasi („ház”) szón keresztül:

Eset Jelentés Egyes szám Többes szám
Alany (a) ház, házak
wasi
wasikuna
Birtokos (a) házé, házaké
wasipa
wasikunapa
Részes (a) háznak, házaknak
wasipaq,
wasiman
wasikunapaq,
wasikunaman
Tárgy (a) házat, házakat
wasita
wasikunata
Határozói
wasimanta
wasikunamanta
Bennfoglaló (a) házban, házakban
wasipi
wasikunapi

A jelzős szerkezetben a melléknév megelőzi a főnevet, és változatlan alakban marad, mint a magyarban:

hatun wasi „nagy ház” / hatun wasikuna „nagy házak” / hatun wasikunapi „nagy házakban”.

A személyes névmás első személyű („mi”) alakjára, s ugyanígy az igeragozásra is, jellemző a más indián nyelvekben is megtalálható ún. inkluzív (beleértő) és exkluzív (kizáró) többes szám. A személyes névmások ez alapján:

ñuqa (én), qam (te), pay (ő); ñuqanchik (mi, veled együtt) / ñuqayku (mi, nélküled), qamkuna (ti), paykuna (ők).

A személyes névmásokat a birtokos jelek kivételével a főnevekhez hasonlóan toldalékolják.

A igéknek egyféle ragozásuk van, rendhagyó ige nincs. Három igeidőt különböztetnek meg: jelen, múlt és jövő. A főnévi igenév végződése a -y [-j], például karunchay „távozni”. Példaként ennek az igének a ragozása:

  • jelen idő: karunchani, karunchanki, karunchan, karunchanchik (veled együtt távozunk) / karunchayku (nélküled távozunk), karunchankichik, karunchanku.
  • jövő idő: karunchasaq, karunchanki, karunchanqa, karunchasunchik (veled együtt fogunk távozni) / karunchasaqku (nélküled fogunk távozni), karunchankichik, karunchanqaku.
  • a múlt időt az igető és a jelen idejű rag közé illesztett -rqa- rag jelzi, például karuncha-rqa-ni „távoztam”.

A feltételes módot a -man rag jelzi: karunchaniman „távoznék”, ezen kívül egyéb toldalékok is léteznek, amelyek egyaránt használhatók főneveknél is.

A szórend lehet alany–állítmány–tárgy (SVO) és alany–tárgy–állítmány (SOV) is.

Nyelvi példák[szerkesztés]

Szövegminta[szerkesztés]

Idézet Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

Tukuy kay pachaman paqarimujkuna libres nasekuntu tukuypunitaj kikin obligacionesniycjllataj, jinakamalla honorniyojtaj atiyniyojtaj, chantaqa razonwantaj concienciawantaj dotasqa kasqankurayku, kawsaqe masipura jina, tukuy uj munakuyllapi kawsakunanku tian.
(„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”)

Számok[szerkesztés]

A számok 1-től 10-ig a következők: 1 huk, 2 iskay, 3 kimsa, 4 tawa, 5 pichqa, 6 suqta, 7 qanchis, 8 pusaq, 9 isqun, 10 chunka.

Hangminta[szerkesztés]

Hallgat Részlet a Bibliából észak-bolíviai kecsua nyelven

Forrásmű[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
kecsua nyelvű változatát!