Navatl nyelv

Navatl Nāhuatlahtōlli
Beszélik	Mexikó, El Salvador, Guatemala, Nicaragua
Terület	Közép-Amerika
Beszélők száma	~1,7 millió (összes változata) fő
Nyelvcsalád	Amerikai indián nyelvek    uto-azték nyelvcsalád     déli ág      navatl nyelv
Írásrendszer	latin (spanyol) ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Mexikóban elismert nemzeti kisebbségi nyelv
Nyelvkódok
ISO 639-1	—
ISO 639-2	nah
A Wikimédia Commons tartalmaz Nāhuatlahtōlli témájú médiaállományokat.

A navatl nyelv (gyakori köznyelvi nevén azték nyelv) az uto-azték nyelvcsalád déli ágába tartozó, Közép-Amerikában – főleg Mexikó területén – elszórtan beszélt, több változatban élő bekebelező indián nyelv. További elnevezései: náhuatl, náhua vagy náhoa, mexikói nyelv. Saját neve nāhuatl ( kiejtése^✩), nāhuatlahtōlli, (IPA: [naːwatɬaʔˈtoːlːi]). A navatl makronyelv, amelynek több mint 20 változata ismeretes; ezeket összesen körülbelül másfél millióan használják, túlnyomórészt kétnyelvűségben a spanyollal, bár van köztük néhány ezer egynyelvű beszélő is. A spanyol hódítás idején beszélt nyelvállapot szokásos elnevezése klasszikus azték nyelv; ez a mai dialektusok őse.

Hangtan

Az azték nyelv elterjedése Mexikóban

A navatl nyelv hangrendszere viszonylag egyszerűnek mondható: 4 (pár) magánhangzó- és 14 mássalhangzó-fonémával rendelkezik. A magánhangzók lehetnek hosszúak és rövidek, mint a magyarban: a, e, i, o, illetve ā, ē, ī, ō. (Az u nem magánhangzó-fonéma, hanem a [w] mássalhangzó jele.)

Mássalhangzói a következők: (IPA) [p, t, k, kw, ʔ, ʦ, ʧ, tɬ, s, ʃ, m, n, j, w]. Ezek közül a ʔ hangszalagzárhang (egy rövid szünetet jelent két hang között), a [ʦ] magyar c, a [ʧ] a magyar cs hanggal azonos; a [tɬ] zöngétlen oldal-zár-rés hang (affrikáta), csak a navatl nyelvben előforduló jellegzetes mássalhangzó: kiejtésekkor nyelvünket az l hang ejtésére állítjuk (a szájpadláshoz tapasztjuk), miközben megpróbálunk t hangot ejteni (hasonlít ahhoz, mint amikor a béka brekegését utánozzuk); az [s] magyar sz, az [ʃ] a magyar s-nek felel meg, az [m, n, j] azonos a magyar ejtéssel, a [w] olyan, mint az angol what szó w-je. Nyelvjárásokban előfordul még a [x] (zöngétlen veláris réshang). Teljesen hiányoznak a zöngés zárhangok [b, d, g], valamint az [ɾ] is csak spanyol jövevényszavakban fordul elő.

A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagra esik.

Írás és kiejtés

A navatl nyelv a latin írást használja, a helyesírás azonban nem egységes, különösen a nagy számú nyelvváltozat miatt. A klasszikus nyelvben az egyes betűképeknek a következő hangok felelnek meg:

Magánhangzók

• a, ā – magyar rövid á, illetve á;
• e, ē – magyar e, illetve hosszú zárt e;
• i, ī – magyar i, í;
• o, ō – magyar o, ó.

A magánhangzók hosszúságát nem mindig jelölik.

Mássalhangzók

A magyar olvasattól eltérő betűk és betűcsoportok az alábbiak:

• c – e, i előtt magyar sz [s], máskor k;
• ch – magyar cs [ʧ];
• cu (magánhangzó előtt), -uc (szótag végén) – a [kw] hangnak felel meg;
• h (szó és szótag végén) – hangszalagzár [ʔ];
• hu (magánhangzó előtt), -uh (szótag végén) – a [w] hangot jelöli;
• j (nyelvjárásokban) – mint a ch a technika szóban [x];
• qu (e, i előtt) – magyar k;
• tl – a [tɬ] hangnak felel meg;
• tz – magyar c [ʦ];
• x – magyar s [ʃ];
• y – magyar j [j];
• z – magyar sz [s].

A hosszú mássalhangzókat – a magyarhoz hasonlóan – a betű megkettőzésével jelölik (pl. tlahtolli [tɬaʔˈtolli] ’szó, nyelv’).

Nyelvtan

Nyelvtipológiai szempontból poliszintetikus inkorporáló nyelv, ami lényegében olyan agglutináló nyelvet jelöl, amely a toldalékoláson kívül sokszor mondatrészeket, névmásokat, teljes mondatokat tömörít egy szóban. Például: nimitztlamaca „adok neked valamit” (elemeire bontva: ni-mitz-tla-maca, szó szerint: „én-neked-valami-adni”).

A főnév és a melléknév

A főnevek -tl, -tli, -li, -in végződésűek lehetnek (pl. ocelotl „jaguár”, coatl „kígyó”, oquichtli „ember”, talli „alap”, tichin „nyúl”); ragozáskor a végződés el is maradhat. Többes száma csak az élőlényeket jelentő főneveknek van, jele -meh, -tin vagy -h (pl. oquichmeh vagy oquichtin, „emberek”), de emellett képezhetik a többes számot reduplikációval – a gyökérszótag megduplázásával – is (cocoah „kígyók”; vagy coyotl „vadkutya” és cocoyo „vadkutyák”). A megszólító esetet az -é rag jelzi (pl. Quetzalcoatlé „Ó, Tollas Kígyó!”). Ezen kívül több rag és jel is létezik. A melléknév előragként kapcsolódik a jelzett főnévhez (pl. tlil- fekete → tlilcoatl „fekete kígyó”).

A névmások

A személyes névmásoknak van önálló alanyi alakjuk, a ragozott alakjaik pedig az igéhez előragként kapcsolódnak. A Ø azt jelenti, hogy nincs külön esetrag (vagyis az ige önmagában, előrag nélkül harmadik személyű, mint a magyarban).

Személy	Alanyeset (önálló)	Birtokos eset	Igei alanyrag	Tárgyeset
E/1	nehhua'(tl)	no-	ni-	nech-
E/2	tehhua'(tl)	mo-	ti-	mitz-
E/3	yehhua'(tl)	i-	Ø	c-/qui-
T/1	tehhuan'(tin)	to-	ti-…-h	tech-
T/2	amehhuan'(tin)	amo-	an-…-h	anmech-
T/3	yehhuan'(tin)	in-/i-	Ø	quim-

Példák: noyollo „szívem”, tocal „házunk”, tinechitta „te látsz engem” (szó szerint: „te-engem-látni”), nimitzitta én látlak téged („én-téged-látni”).

A mutatónévmások az inin „ez”, inon „az”. A kérdő névmások az aquin(tin) „ki?”, tlein „mi?”, a vonatkozó névmás pedig az in „aki, ami, amely”.

A számnevek

A számok húszas számrendszerre épülnek, és 4×5-ös csoportokban követik egymást, aminek eredete az ujjakon való számolásra vezethető vissza. A tőszámnevek 1-től 10-ig: 1 ce, 2 ome, 3 ei, 4 nahui, 5 macuilli vagy chicua, 6 chicuace 7 chicome, 8 chicuei, 9 chiucnahui, 10 mahtlactli; 11-től 20-ig: 11 mahtlactli once, 12 mahtlactli omome stb., 15 caxtolli, 16 caxtolli once, 17 caxtolli omome stb., 20 cempohualli; ezután pedig 20 többszöröseinként folytatódnak 400-ig, majd 400 többszöröseiként 8000-ig, és annak többszöröseivel tovább. A köztes számok képzése az ipan „és, meg” kötőszóval történik. Például 2000 = nauhtzontli ipan centzontli (szó szerint: „4×400 + 1×400”).

Nyelvi példák

Szövegminta

Részlet az azték nyelvű Wikipédia azték nyelvről szóló cikkéből:

Nāhuatlahtōlli, inīn tlahtōlli cuza occēquintin zāzocāmpa, ipanin tlālmantli Mēxihco. Ocuache cualli, matic-quīlōhua campa motlahtōa, īhuān quēnin motlahtoa, tlācahmo, zan tichpolohuaz īhuān ahmo ticzaluzqueh cualli. Inīn tlahtōlli otichmotetelehqueh totahtzitzihuan, tocultzitzihuan, tocihtzin, topihtuncihtzin, tonahpacitzin. Achtocāyōtl cāc oc oacic caxtillantlācah, huehuēyi tlācatzitzintin motlahtōltiaya īhuān mochāntiliaya huēyitlāltin, huēyitlālmantin. Inīn tlācatzitzintin tocultzitzihuan, Ohuālhuilmicaqueh occē tlālli huehcatlālli īhuān nicān motlālilihque ipanin totlāl Mēxihco. Ahmo momati quēxquich tlācatzitzintin mochāntiliaya zāzocāmpa, īhuān nuyohqui ahmo momati quēnin motlahtōltiaya, āxcān yeh occētic motlahtoa.

Hangminta

 Részlet a Bibliából azték nyelven

Forrás

• A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 1008–1010. ISBN 963-05-7597-3.

További információk

• Az azték wikipédia
• Ethnologue adatok az azték nyelvváltozatokról.
• Aprende Náhuatl – azték nyelvlecke (spanyolul).
• Secretaría de Educación Pública – a Mexikói Közoktatási Minisztérium honlapja.
• Azték nyelvtanfolyam (spanyolul).
• Azték nyelvtani összefoglaló (angolul).
• Az azték írás (spanyolul).
• Diccionario Aulex – azték–spanyol szótár.
• Diccionario Freelang – azték–spanyol szótár.