Spanyol ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A spanyol ábécé (abecedario vagy – görögös szóval – alfabeto) a latin ábécé módosult változata, egy diakritikus jellel ellátott betűvel (Ñ) kiegészítve. A hivatalos teljes ábécé – a 2010-es reform óta – a következő 27 betűből áll:

a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, ñ, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.

A betűk neve nőnemű, és mindegyik előtt a la, illetve una névelő használatos: la a, la be, una hache.[1]

Egyes betűk használata[szerkesztés]

K és W[szerkesztés]

Ez a két betű idegen a spanyolban, akárcsak a latinban és az újlatin nyelvek többségében. A K csak görög eredetű és idegen szavakban fordul elő, spanyol szavakban ezt a hangot C (a, o, u és mássalhangzó előtt), vagy QU (e, i előtt) jelöli.[2] A W néhány, főleg germán eredetű idegen szóban fordulhat elő, azonban ezek közül a teljes mértékben meghonosodott szavakat már szimpla V betűvel írják át.[3]

CH és LL[szerkesztés]

Ezt a két összetett betűt, mivel külön hangokat jelölnek, egy ideig teljesen külön részben szerepeltették a spanyol szótárak és lexikonok. Azonban 1994-ben a Spanyol Királyi Akadémia az igényeknek megfelelően visszaállította a hagyományos rendezési elvet, amelynek megfelelően az e betűkkel kezdődő – vagy e betűket tartalmazó – szavakat az egyszerűsített latin ábécé sorrendje szerint, a C és L betűkhöz kell besorolni.[4]

A betűk írásmódja és hangértéke[szerkesztés]

Betű[5] A betű neve Hangértéke
Fonéma (IPA) Főbb allofónok (IPA) Közelítő magyar megfelelő
A, a a /a/ [a] á
B, b be /b/ [b][6], [p][7], [β] b, v, p
C, c ce /s/[8][9], /θ/[9]
/k/[10]		 [s], [θ]
[k]		 sz
k
D, d de /d/ [d][11], [ð] d, (lágy d)
E, e e /e/ [e], [ɛ], [i~j][12] e, é, i~j
F, f efe /f/ [f] f
G, g ge /x/[9]
/g/[6][10]		 [x]
[g], [ɣ][10]		 ch (például pech)
g, (lágy g)
H, h hache — ( /h/[13]) — ([h]) — (h)
I, i i /i/ [i], [j] i, j
J, j jota /x/ [x] ch (például pech)
K, k ka /k/ [k] k
L, l ele /l/ [l] l
M, m eme /m/ [m] m
N, n ene /n/ [n], [ŋ][14], [m][15] n, (ng), m
Ñ, ñ eñe /ɲ/ [ɲ] ny
O, o o /o/ [o], [ɔ], [w][16] o, (nyílt o), (u)
P, p pe /p/ [p] p
Q, q cu /k/ [k] k
R, r erre /ɾ/
/r/[17]		 [ɾ], [r]
[r], [rː]		 r
rr
S, s ese /s/ [s], ([z][18]) sz, (z)
T, t te /t/ [t] t
U, u u /u/[19] [u], [w] u, v
V, v uve vagy ve[20] /b/ [b][6], [β] b, v
W, w (u)ve doble, doble (u)ve vagy doble u[21] = b/v,[22] /gw/[23] [b], [gw] b, gv
X, x equis /ks/
(/x/[24])		 [ks], [gs], [s][25]
([x])		 ksz, gsz, sz
(ch)
Y, y ye vagy i griega /i/[26]
/ʝ/ [27]		 [i], [j][28],
[ʝ], [ɟ][6]		 i, j
j, gy
Z, z zeta vagy zeda /s/, /θ/[8] [s], [θ] sz

Digráfok[szerkesztés]

Az egy hangot jelölő, de két betűből álló csoportok a digráfok. A spanyolban az alábbi hat digráf van:

Digráf Fonéma Közelítő magyar ejtés
ch /ʨ/ cs (délszláv ć)
gu /g/[9] g (e, i előtt)
gü /gw/[9] gv (e, i előtt)
ll /ʎ/, /ʝ/[29] lj, j, gy
qu /k/[9] k
rr /r/ rr (mint a durran szóban)

A betűk előfordulásának gyakorisága[szerkesztés]

Az alábbi kimutatás a spanyol ábécé betűinek előfordulási gyakoriságáról a Don Quijote spanyol nyelvű szövege alapján készült, amely összesen 1 640 502 betűt tartalmaz.

Spanyol nyelv
Ábécé
Hangtan
Seseo
Helyesírás
Nyelvtörténet
Óspanyol nyelv
Szabályozás
ASALE
Kapcsolódó témák
Spanyol irodalom
Sablon:Spanyol nyelv
Betű Előfordulások száma Aránya
e 229188 14,0%
a 200492 12,2%
o 162512 9,9%
s 125726 7,7%
n 108440 6,6%
r 100953 6,2%
i 90070 5,5%
l 89141 5,4%
d 87237 5,3%
u 79471 4,8%
t 61749 3,8%
c 59435 3,6%
m 44658 2,7%
p 35464 2,2%
q 32483 2,0%
y 25115 1,5%
b 24146 1,5%
h 19920 1,2%
v 17855 1,1%
g 17225 1,0%
j 10530 0,6%
f 7581 0,5%
z 6491 0,4%
ñ 4241 0,3%
x 377 0,0%
w 2 0,0%
k 0 0,0%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Az a és az hache betűnevek képezik a két egyedüli kivételt azon szabály alól, amely szerint a hangsúlyos a- (ha-) kezdetű szavak egyes számú nőnemű névelője az el/un alakot veszi fel (vö. el águila, el habla, un alma stb.)
  2. ↑ Lásd: K – DRAE
  3. ↑ Lásd: W – DRAE
  4. ↑ Lásd: Abecedario – Diccionario panhispánico de dudas
  5. ↑ Nagybetűs (mondat-/szókezdő) és kisbetűs alak
  6. ↑ a b c d Szókezdő helyzetben, illetve nazális (m, n) mássalhangzó után
  7. ↑ t előtt
  8. ↑ a b Spanyolországban
  9. ↑ a b c d e f Magas magánhangzók (e, i) előtt
  10. ↑ a b c Mély magánhangzók (a, o, u), illetve mássalhangzók előtt
  11. ↑ Szókezdő helyzetben, illetve n, l után
  12. ↑ Hangsúlytalan helyzetben magánhangzó mellett gyakran a köznyelvben, főleg gyors beszédben (pl. cráneo, trae, mareé stb.)
  13. ↑ Az idegen szavakban lévő, illetve bizonyos déli nyelvjárásokban a latin F-ből származó h-t ejtik.
  14. ↑ Veláris mássalhangzó (/k/, /g/, /x/) előtt
  15. ↑ Labiális mássalhangzó (m, f, v) előtt
  16. ↑ Hangsúlytalan helyzetben magánhangzó előtt gyakran a köznyelvben, főleg gyors beszédben (pl. cohete, toalla stb.)
  17. ↑ Szókezdő helyzetben, valamint szótag elején n, l, s után
  18. ↑ Zöngés mássalhangzó előtt
  19. ↑ A gue/gui, que/qui csoportokban néma.
  20. ↑ A Spanyol Királyi Akadémia az uve elnevezést javasolja a b-től való egyértelmű megkülönböztetés érdekében.
  21. ↑ Mexikóban
  22. ↑ Germán (német) eredetű idegen szavakban
  23. ↑ Angol eredetű idegen szavakban
  24. ↑ Régi helyesírású földrajzi- és személynevekben, illetve ezek származékaiban (México, mexicano, Ximena stb.)
  25. ↑ Szó elején, illetve Spanyolországban mássalhangzó előtt is
  26. ↑ Az y (’és’) kötőszóban, valamint a szó végén
  27. ↑ Szó(tag) elején, illetve magánhangzók között
  28. ↑ A szóvégi -ay, -ey, -oy kettőshangzókban.
  29. ↑ Lásd: Yeísmo.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spanyol_ábécé&oldid=18374254”