Cuauhtémoc azték uralkodó
| Cuauhtémoc | |
.jpg) | |
| Az Azték Birodalom uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| 1520 – 1521 | |
| Elődje | Cuitláhuac |
| Utódja | nem volt |
| Született |
1495 Tenochtitlan |
| Elhunyt |
1525. február 28. (29-30 évesen) Honduras |
| Édesapja | Iker |
| Házastársa | Isabel Moctezuma |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cuauhtémoc témájú médiaállományokat. | |
Cuauhtémoc [ejtsd: 'Kuautemok'], Cuauhtemotzin, Guatemotzin és Guatemoc néven is ismeretes (1502 – 1525. február 28.) Ahuitzotl uralkodó fia, és II. Moctezuma unokaöccse és veje volt. Cuauhtémoc volt az aztékok utolsó uralkodója 1520-tól 1521-ig.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Miután II. Moctezumát Hernán Cortés fogságba vetette, és a lázadó aztékok megkövezték saját királyukat, Moctezuma öccse, Cuitláuac követte az uralkodásban. Amikor Cuitláuac 80 nap múlva himlőben meghalt, az aztékok a 18 éves Cuauhtémocot választották 1520-ban 11., és egyben utolsó királyukká.
A második spanyol támadásnak Cuauhtémoc megalkuvás nélkül ellenállt, a végsőkig védte Tenochtitlánt. Kevéssel a város eleste előtt, 1521. augusztus 13-án kenuján próbált menekülni a városból, de elfogták. Hernán Cortés eleinte teljes tisztelettel bánt a vele, még azték uralkodói címét is megtarthatta. Később azonban, hogy megtudják, az aztékok hova rejtették állítólagos kincseiket, Cuauhtémocot a spanyolok megkínozták, lábait tűz felett égették.
A kínzást rendkívüli nyugalommal, szó nélkül viselte. Mivel Cortés félt hátrahagyni Cuauhtémocot, magával vitte Hondurasba, majd útközben egy spanyolellenes összeesküvésről értesülve, Yucatánban foglyát felakasztatta egy ceiba fára.
Emlékezete[szerkesztés]
Cuauhtémocot a mexikói történelem mint nagy uralkodót és mint szabadsághőst tartja számon. Emlékét szerte Mexikóban szobrok, város- és utcanevek őrzik, nevét a mexikóiak gyakran választják keresztnévként. 1887-ben nagyszabású emlékművet emeltek emlékére Mexikóvárosban.[1]
1949 szeptemberében a Guerrero államban található Ixcateopan nevű faluban több száz éves emberi csontokat tártak fel, amelyekről sokan úgy vélik, nem mások, mint Cuauhtémoc maradványai, igaz, sokan vannak azok is, akik ezt vitatják. A helyiek a templomban kiállították a csontokat, és létrehoztak egy Cuauhtémoc-kegyhelyet, a településen pedig emlékművet állítottak az uralkodó tiszteletére.[2]
Cuauhtémoc történetét Gerhart Hauptmann dolgozta fel Der weisse Heiland című darabjában. A drámaíró Cuauhtémocot Guatemotzin néven szerepeltette.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Monumento a Cuauhtemoc (spanyol nyelven). Jornada UNAM, 2005. február 16. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
- ↑ E-Local–INAFED kormányzati oldal – Ixcateopan de Cuauhtémoc község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. január 24.)
Források[szerkesztés]
- Uralkodók és dinasztiák, Magyar Könyvklub, 2001
További információk[szerkesztés]
|
