A jogfilozófia a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág. Művelői a jog, a törvények természetének mélyebb megértését tűzték ki maguk elé. A jogfilozófia fejlődése során három meghatározó szemléletmódja alakult ki:
A természetjogi filozófia arra az ötletre épül, mely szerint az embert megváltozhatatlan, természetből eredő törvények övezik, és jogalkotóink feladata ezen törvények meghatározása, leírása, kodifikációja.
Az analitikus jogfilozófia a következő kérdéseket teszi fel: Mi a törvény? Mik a jogérvényesség kritériumai? Mi a jog és a morál kapcsolata? etc.
A normatív jogfilozófia fő problémája a jog mibenlétének kérdése. A moralitással és a politikai filozófiával van átfedésben, és tartalmaz olyan kérdéseket, mint például Engedelmeskedni kell-e egyáltalán a jognak? Mikor és hogyan büntethetők a jogsértők? Hogyan válasszuk meg a büntetések mértékét? Hogyan ítélkezzenek a bírók? A modern jogfilozófia elsődlegesen a nyugati eszmék hatása alatt áll. A nyugati törvénykezési tradíciók oly mértékben áthatották a világot, hogy univerzálisnak tekinthetők. Mégis, a filozófiatörténetben számtalan példát találunk arra, hogy arabfilozófusoktól kezdve az ókori görögökig milyen végtelenül sokféleképpen gondolkodtak ezekről a kérdésekről.
