Katalán nyelv
| Katalán català | |
| Beszélik | Spanyolország Andorra Franciaország Olaszország |
| Terület | Európa |
| Beszélők száma | 10 millió fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Itáliai ág Újlatin nyelvek Nyugati ág Galloibér nyelvek Iberoromán nyelvek Keleti csoport Katalán nyelv |
| Írásrendszer | Latin |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |
 Spanyolország néhány autonóm közössége: Katalónia, Baleár-szigetek, Valencia Andorra |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | ca |
| ISO 639-2 | cat |
| ISO 639-3 | cat |
 | |
| A katalán nyelv elterjedtsége Európában | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz català témájú médiaállományokat. | |
A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják a spanyolt és a franciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett.
Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik (katalánul valencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint például a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól.
Katalán nyelvű a Bobobók (Bobobobs) című rajzfilmsorozat is, amelyet a 90-es években Magyarországon is sugároztak.
Tartalomjegyzék
Történet[szerkesztés]
A katalán a 9. század során fejlődött ki a vulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán (Roussillon, Empuries, Besalú, Cerdanya, Urgell, Pallars és Ribagorça megye területe). Egyaránt mutat galloibér és iberoújlatin jellegeket, tehát a kezdeti állapotában nem volt más, mint csupán az okcitán egy különcködő nyelvjárása. Később fokozatosan önállósodott, és évszázadokra a helyiek közlési eszközévé vált. Az első írásos szövegek a 13., 14. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom visszaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a 19. század során kapott újra erőre.
A francoista Spanyolországban (1939-1975) a katalán helyett a spanyol használatát javasolták – a nyelv nyilvános használata elnyomottá, gyakorlatilag tiltottá lett. Ennek ellenére sikerült néhány ezer katalán könyvet megjelentetni, ugyanis Franco tábornok azon véleménye, ami szerint a katalán egy régies nyelvjárás, lehetővé tette például a régi költészet ismételt kiadását. Egyes jelenkori munkáknak is sikerült kikerülni a cenzúrát azzal, hogy réginek állították be őket.
Franco 1975-ös halála után a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.
Földrajzi elterjedés[szerkesztés]
A katalánt az alábbi területeken beszélik:
| Név | Ország | Katalán név |
| Katalónia | Spanyolország | Catalunya |
| Valencia | Spanyolország | València |
| Franja d'Aragó, Aragónia | Spanyolország | Franja d'Aragó |
| Baleár-szigetek | Spanyolország | Illes Balears i Pitiüsses |
| Andorra | Andorra | Principat d'Andorra |
| Észak-Katalónia | Franciaország | Catalunya Nord |
| Murcia kis része | Spanyolország | el Carxe |
| Alghero város, Szardínia | Olaszország | l'Alguer |
Noha közülük csak Andorra egy valódi ország, a fenti területeket köznyelvileg "katalán országoknak" szokás nevezni közös történelmük és hagyományaik miatt.
Beszélői száma[szerkesztés]
| Ahol a katalán hivatalos | ||
| Terület | Érti | Beszéli |
| Katalónia (Spanyolország) | 5 837 874 | 4 602 611 |
| Baleár-szigetek (Spanyolország) | 733 466 | 504 349 |
| Valencia (Spanyolország) | 3 512 236 | 1 972 922 |
| Andorra | 62 381 | 49 519 |
| Összesen | 10 145 957 | 7 129 401 |
| A világ más részein | ||
| Terület | Érti | Beszéli |
| Alghero (Szardínia, Olaszország) | 20 000 | 17 625 |
| Észak-Katalónia (Franciaország) | 203 121 | 125 622 |
| Franja de Ponent (Spanyolország) | 47 250 | 45 000 |
| Carxe (Murcia, Spanyolország) | Nincs adat | Nincs adat |
| A világ többi része | Nincs adat | 350 000 |
| Összesen | 270 371 | 538 247 |
| Összesítve | ||
| Terület | Érti | Beszéli |
| Katalán országok (Európa) | 10 416 328 | 7 317 648 |
| A világ többi része | Nincs adat | 350 000 |
| Összesen | 10 416 328 | 7 667 648 |
Nyelvjárások[szerkesztés]
1861-ben Manuel Milà i Fontanals két fő csoportra osztotta a katalán nyelvjárásokat: keleti katalán és nyugati katalán.
Az egyes nyelvjárások között nem vonható kézzelfogható földrajzi határ, mivel a szomszédok általában fokozatosan alakulnak át az egyikből a másikba, átmeneti jellegeket hordozva. A két fő csoport legfontosabb jellemzői:
- Nyugati katalán
- Hangsúlytalan magánhangzók: [a] [e] [i] [o] [u]. Különbségtétel e és a valamint o és u között.
- szóeleji vagy mássalhangzó utáni x egy affrikátává (/tʃ/) alakul. Magánhangzóközi helyzetben, vagy i által követve ellenben /ʃ/.
- Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -e vagy -o.
- Sajátos elemek a szókincsben: espill, xiquet, granera, melic stb.
- Keleti katalán
- Hangsúlytalan magánhangzók: [ə] [i] [u]. Ha az e és az a hangsúlytalan, /ə/-vé, illetve az o és u /u/-vá változik.
- Az x mindig a /ʃ/ frikatívát jelöli.
- Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -o, -i, vagy -ø.
- Sajátos szókincs: mirall, noi, escombra, llombrígol' stb.
Az egységesített irodalmi nyelv a középső katalán nyelvjáráson, a keleti dialektusok egyikén alapul. A főnyelvjárások további alnyelvjárásokra oszthatók. Ezek az alábbiak:
|
|
A valenciain kívül más beszélők is szeretnek különálló ibizai, illetve mallorcai nyelv-ről beszélni, s különösebb megalapozottság nélkül óhajtják ezen nyelvjárások külön nyelvként történő elismerését.
Nyelvtan[szerkesztés]
| Határozott névelők | ||
|---|---|---|
| Szám | Hímnemű | Nőnemű |
| egyes szám | el, l' | la, l' |
| többes szám | els | les |
| Határozatlan névelők | ||
| egyes szám | un | una |
Névelők és főnevek[szerkesztés]
A főnevek lehetnek hím- vagy nőneműek, ugyanis mint a többi újlatin nyelv, a katalán is ismeri a nyelvtani nem fogalmát. Hímnemű például az el llibre 'a könyv', nőnemű a la taula 'az asztal'.
A latin illeből és unusból származtatott névelők a jobb oldalon látható alakokat vehetik föl. A felsorolt alakok az irodalmi nyelvváltozatban használatosak – néhány nyelvjárásban más alakokra is rá lehet bukkanni. Például Nyugat-Katalóniában a hímnemű névelők el és els formája helyett a lo és los használatos. Még meglepőbb, hogy Baleár-szigeteken a határozottak egészen máshonnét erednek: egy latin kifejezésből, az ipseből, ami megközelítőleg "az az egy" jelentéssel bír. Ennek megfelelően az ottani dialektusban a következők a határozott névelők: es, s´ (E/hn), sa, s´ (E/nn), ses (T/hn), ses (T/nn).
A nyelvtani nem a katalánban megkülönböztető szereppel bír. Azok a szavak, amik egy nem-katalánnak csupán egy szó hím- és nőnemű módosulatainak tűnnek, valójában akár teljesen mást is jelenthetnek: el cap 'a fej' – la capa 'a réteg'; el roc 'hitregebeli óriásmadár' – la roca 'a szikla'. Vannak köztük olyanok is, amelyek a névelőn kívül semmiben sem különböznek egymástól, például el pols 'a pulzus' – la pols 'a por'.
| Főnévi igenév | ||
|---|---|---|
| cant-ar 'énekelni' | ||
| Gerundium | ||
| cant-ant | ||
| Melléknévi igenév | ||
| cant-at | ||
| Ragozás kijelentő mód jelen időben | ||
| Személy | Egyes szám | Többes szám |
| 1. | cant-o | cant-em |
| 2. | cant-es | cant-eu |
| 3. | cant-a | cant-en |
Igék[szerkesztés]
Az ige cselekvést, létezést vagy történést fejez ki, illetve funkcionálhat kopulaként is. A katalán igéknek van igeideje. Egy igeidő jellemezhető annak módjával (kijelentő, kötő, valamint felszólító), idejével (múlt, jelen, továbbá jövő), és aspektusával. Az aspektus a cselekvés vagy történés időtartamára utal, például különbséget tesz a pillanatnyi és folyamatos műveletek között.
Az igéket ragozni kell mindezek kifejezéséhez. Az igéket háromféle csoportba lehet osztani ez alapján. Az első igeragozás azokon az igéken érvényesül, amiknek a végződése főnévi igenévként -ar (például cantar 'énekelni'), a második a -re vagy -er végűeké (például batre 'ütni'), míg a harmadik az -ir végűeké (például sentir 'érezni'). Ahogy más nyelvekben is, a katalánban is vannak rendhagyó igék, de még ezek is viszonylagosan igazodnak a ragozási paradigmákhoz.
Az első igeragozásra látható egy tömör példa a jobb oldali táblázatban.
Nyelvi példák[szerkesztés]
Néhány mondat és kifejezés[szerkesztés]
Néhány mondat és kifejezés a katalán irodalmi változatából (középső nyelvjárás):
- Katalán: Català [kətəˈlɑ]
- Szia!: hola [ˈɔlə]
- Viszlát!: adéu [əˈðew] (egyes szám); adéu siau [əˈðew siˈaw] (többes szám)
- Kérlek: si us plau [sisˈplaw]
- Köszönöm: gràcies [ˈgrɑsiəs]; mercès [mərˈsɛs]
- Sajnálom: perdó [pərˈðo], ho sento [u ˈsentu]
- Az (mutató nm.): aquest [əˈkɛt] (hímnemű); aquesta [əˈkɛstə] (nőnemű)
- Mennyi?: quant val? [ˈkwɑmˈbɑl]; quant és? [ˈkwɑnˈes]
- Igen: sí [ˈsi]
- Nem: no [ˈno]
- Nem értem: No ho entenc [ˈno wənˈteŋ]
- Hol van a fürdő?: on és el bany? [ˈonˈezəlˈβaɲ]; on és el lavabo? [ˈonˈezəlˈləˈβɑβu]
- Egészségedre!: salut! [səˈlut];
- Beszélsz angolul?: Que parla l'anglès? [kə ˈparlə lənˈglɛs]
- Beszélsz katalánul?: Que parla el català? [kə ˈparləl kətəˈlɑ]
Hangminta[szerkesztés]
Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:
Tots els éssers humans neixen lliures i iguals en dignitat i en drets. Són dotats de raó i de consciència, i han de comportar-se fraternalment els uns amb els altres.
„Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Ésszel s lelkiismerettel bírván, egymással testvéri szellemben kell, hogy viselkedjenek.”
- Barcelonai nyelvjárásban: Sergi Giménez Palomo
- Valenciai nyelvjárásban: Margarita Gracia Sanz
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Intézmények[szerkesztés]
- (katalánul) Institut d'Estudis Catalans
- (katalánul) Acadèmia Valenciana de la Llengua
- (katalánul) Direcció General de Política Lingüística (DGPL)
A katalán nyelvről[szerkesztés]
- (angolul) Az Ethnologue a katalánról
- (katalánul) (angolul) Katalán anyagok a világhálón
- (katalánul) Gramàtica essencial de la llengua catalana (Katalán nyelvtan)
|
