Nagy Medve csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy Medve csillagkép
Ursa Major constellation map.png
Adatok
Latin név Ursa Major
Latin birtokos eset Ursae Majoris
Rövidítés UMa
Rektaszcenzió 10,67 h
Deklináció 55,38°
Területe1280 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 3
Teljesen láthatóészaki 90°-tól déli 30°-ig
Legfényesebb csillag ε Ursae Majoris (Alioth)
fényessége1,76m
Szomszédos csillagképek

Az M81-M82 galaxispár a Nagy Medve leglátványosabb mélyég-objektumai

A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret.

Látnivalók[szerkesztés]

Csillagok[szerkesztés]

A „szekér” rúdjának három csillaga közül a középső a Mizar (ζ Ursae Maioris). Mellette látható az Alcor (80 Ursae Maioris), (népi magyar nevei: Lovas, Béres, Kisbéres, Kisbojtár, Kocsis, Ostoros, Hüvelypici), ami olyan halvány, hogy csak nehezen lehet észrevenni a fényes Mizar mellett. Az ókori Rómában azzal tesztelték az újoncjelöltek látását a hadseregben, hogy látják-e az Alcort. Aki nem látta, azt nem vették fel legionáriusnak.[1] De a magyar pásztoremberek is sokszor „ugratták” azzal a bojtárjukat, hogy vajon látja-e az égen a cimboráját? Ezzel egyben meggyőződhettek a szemük élességéről is.


Mélyég-objektumok[szerkesztés]

A csillagkép láthatósága[szerkesztés]

A csillagkép hét legfényesebb csillaga, a Göncölszekér Magyarország földrajzi szélességéről nézve cirkumpoláris, azaz mindig a horizont fölött van. Ősszel figyelhető meg legkevésbé, ilyenkor az északi horizont közelében található. A szekér látszólag ilyenkor a kerekén áll. Télen az északkeleti horizont fölött áll a szekér a rúdján. Tavasszal magasan a horizont felett, fejjel lefelé látható, míg nyáron magasan az égen, a két hátsó csillagán (α és β) állva figyelhető meg. A medve lábait alkotó csillagok már nem cirkumpolárisak, nyár végén és ősszel a horizont alá süllyednek rövid időre, de például Skandinávia szélességéről már a teljes csillagkép cirkumpoláris.

Története, mitológia[szerkesztés]

Neve a görög mitológiából ered. Kallisztó nimfa hiába tett szüzességi fogadalmat, nem tudott ellenállni Zeusznak. A kapcsolatból fiú született, a neve Arkasz. Zeusz felesége, Héra istennő meg akarta ölni a nimfát, de Zeusz az égre helyezte Kallisztót a fiával együtt, ők a Nagy- és a Kis Medve. Héra istennő még a halott vetélytársnőjére is haragudott, és kijárta, hogy az anya és fia soha ne fürödhessenek meg a hűsítő óceánban (a két csillagkép a valóságban is cirkumpoláris).

A magyar kultúrkörben Nagy Medve hét csillagából a középső, legfényesebb rész a Göncölszekér. A magyar mondavilágban Göncöl egy csodatevő táltos volt, értett az állatok nyelvén, ismerte a gyógyfüveket, betegeket gyógyított. Amikor eltörött a szekerének a kereke, hiába várt segítséget az emberektől, ezért a szekérrel együtt az égbe repült. Más monda úgy tartja, hogy Göncöl az ég kapuőre, csak ő engedhet bárkit az Öregisten elé, de egyesek úgy tartották, hogy ő maga az Öregisten. További magyar nevei: Angyalok hintója, Benceszekér, Csíkiszekér, Denceszekér, Döncőszekér, Gönciszekér, Illés szekere, Jancsika szekere, Jób szekere, Kincseő szekeri, Köncölszekér, Küncőszekér, Ökörszekér, Ördögszekér, Szekércsillag, Szent János szekere, Szent Péter szekere, Társzekér, Venceszekér.[2] A göncöl szó etimológiája szerint a török kön (bőr, cserzett bőr) szóval lehet rokon.[3]

Ezt a csillagképrészletet nem csak Magyarországon illetik külön névvel. Észak-Amerikában Big Dipper, az Egyesült Királyságban Plough vagy Charles's Wain a neve, de ismerik Skandináviában (Karlavagnen), Németországban (Großer Wagen), vend nyelven (muravidéki szlovén) kolčica, Romániában (Carul Mare) és a hindu csillagászatban is, a Biblia is említi, mint a 'hét csillagot' (Ámosz 5:8).

Az irokéz indiánok „Medvevadászat” néven ismerték. A „szekér” tengelyét alkotó három csillag volt a három vadász, a maradék négy a medvék (vagy a medve), melyeket a vadászok folyamatosan kergetnek az északi égi pólus körül (a Föld tengely körüli forgása miatt). Az indián legenda azt valószínűsíti, hogy a Nagy Medve a legrégebbi, külön névvel rendelkező csillagkép, mivel a Föld népeinek nagy része hasonló formában ismeri, a történészek szerint a hozzá kapcsolódó legenda legalább 30 000 éves.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Medve csillagkép témájú médiaállományokat.