Orion csillagkép
| Orion csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Orion |
| Latin birtokos eset | Orionis |
| Rövidítés | Ori |
| Rektaszcenzió | 4h 45m – 6h 25m |
| Deklináció | -10° 58' – +22° 52' |
| Területe | 594 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 26 |
| Teljesen látható | északi 85°-tól déli 75°-ig |
| Legfényesebb csillag | β Orionis (Rigel) |
| fényessége | 0,12m |
| Szomszédos csillagképek |
|
Az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép a déli égbolton. Az Égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton ragyognak csillagai. Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven is említik. Az Orion övének neve pedig Bírópálca.[1]
Számos mélyégobjektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.
Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, aminek a vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valamint lábánál ered az Eridanus-folyó.
Tartalomjegyzék
Mitológiája[szerkesztés]
Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat.
A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.
Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csillagkép csillagainak mai nevei is az arab nyelvből származnak.
- Betelgeuse – váll
- Rigel – láb
- Mintaka – öv
Elnevezései[szerkesztés]
A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával, ezért is sánta. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak. A kaszás kaszája Nimród íja.
Az Orion övét Ausztráliában Nyeles seprű-nek, Dél-Afrikában, afrikaans nyelven Drie Konings (Három Király)-nak vagy Drie Susters (Három Nővér)-nek hívták, Daudet, a francia író pedig les Trois Rois (a Három Király)-nak nevezte. A 17-18. századi Hollandiában az Orion öv neve Driekoningen (a Három Király), Latin-Amerikában pedig A Három Mária volt.
Fényes csillagok[szerkesztés]
| Jel | Elnevezés | Színképtípus | Látszólagos fényesség | Luminozitás Nap-egységekben | Távolság fényévekben | Megjegyzés |
| β | Rigel | B8 | 0,1 | 57000 | 775 | szuperóriás, kettőscsillag |
| α | Betelgeuse | M2 | 0,4…1,3 | 700…1000 | 430-640 | vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag |
| γ | Bellatrix | B2 | 1,6 | 360 | óriáscsillag | |
| ζ | Alnitak | B | 1,7 | 23000 | 1200 | szuperóriás |
| δ | Mintaka | O | 1,9…2,23 | 2350 | fényes óriás, változócsillag, fedési kettőscsillag | |
| κ | Saiph | B | 2,0 | 720 | szuperóriás | |
| ε | Alnilam | O | 2,1 | 1600 | szuperóriás, kettőscsillag | |
| π3 | F | 3,2 | ||||
| λ | Heka | O | 3,4 | kettőscsillag | ||
| π5 | B | 3,6…3,7 | változócsillag | |||
| π4 | B | 3,7 | ||||
| σ | O | 3,8 |
A Mintakához (δ Orionis) egy harmadik csillag is tartozik. Érdekessége, hogy majdnem pontosan az égi egyenlítőn van.
Mélyég-objektumok[szerkesztés]
- Messier 42 (NGC 1976) diffúz gázköd
- Messier 43 (NGC 1982) diffúz gázköd
- Messier 78 (NGC 2068) reflexiós köd
Meteorok[szerkesztés]
Minden év október 21-ének környékén a Föld áthalad az Orionidák meteorrajon, ekkor óránként mintegy 20 hullócsillag is megfigyelhető, melyek röppályája látszólag az Orion és a Gemini határról indul ki. A meteorrajukat radiánsukról szokás elnevezni. Egy meteorraj radiánsa az a pont az égen, ahonnan a meteorrajok kisugározni látszanak, ezen raj radiánsa az Orion csillagképben van. A meteorok azért látszanak egy pontból kiindulónak, mert egy raj meteorjai egymással párhuzamosan, a Földhöz képest ugyanolyan sebességgel haladnak. Az Orionidák a gyors meteorrajok közé tartoznak, másodpercenként 67 kilométeres sebességgel haladnak.
Irodalom és egyéb forrás[szerkesztés]
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Csaba György Gábor: Kalandozás az égbolton, Gondolat Kiadó, Budapest, 1987, ISBN 963-281-788-5
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[2]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Toroczkai-Wigand Ede (1915): Öreg csillagok. In Farkas Zoltán (szerk.): Főnix könyvek 7. Zalkod.
- ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Orion (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk[szerkesztés]
- Orion csillagkép: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
|
