Október 14.
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
<< | Október | >> | ||||
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 | |||
2019 |
Október 14. az év 287. (szökőévben 288.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 78 nap van hátra.
Névnapok: Ilona, Helén, Alán, Alen, Beatrix, Bocsárd, Buzád, Buzát, Celesztina, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Hella, Ilma, Krizanta, Lívia, Liviána, Livianna, Trixi
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
- 1066 – Hódító Vilmos herceg győz a hastingsi csatában, Anglia normann meghódítása során.
- 1235 – Róbert esztergomi érsek Székesfehérvárott magyar királlyá koronázza Béla királyfit, IV. Béla néven.
- 1479 – Kasztília és León trónörökösnője, Izabella infánsnő házasságot köt Ferdinánddal, Aragónia trónörökösével. Ők lesznek a későbbi „Katolikus Királyok”, a Reconquista kiteljesítői.
- 1529 – I. Szulejmán oszmán szultán felhagy Bécs ostromával, miután a Salm Miklós által hősiesen védelmezett várost nem tudta elfoglalni, és 40 000 emberét is elveszítette.
- 1604 – Bocskai István erdélyi fejedelem győzelmet arat Álmosd és Diószeg között a császári seregek fölött.
- 1763 – Eszterházy Károly megalapítja az egri líceumot.
- 1806 – A Napóleon császár vezette francia csapatok a jéna–auerstädti csatában megsemmisítő vereséget mértek a porosz–szász seregre.
- 1809 – Ferenc osztrák császár Tatán aláírja a ötödik koalíciós háborút lezáró schönbrunni békeszerződést.
- 1883 – Megnyílik Szeged első állandó színháza.
- 1889 – Szily Kálmán személyében először választ természettudóst főtitkárává a Magyar Tudományos Akadémia.
- 1906 – Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.
- 1911 – Budapesten bejegyzik az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Filmgyárat.
- 1912 – Theodore Roosevelt amerikai elnök ellen merényletet követnek el a wisconsini Milwaukeeban, kampánya közben. Beszédét lőtt sebével is megtartja.
- 1914 – Átadják a csepeli szikratávíró állomást.
- 1915 – Bulgária hadat üzen Szerbiának, ezáltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.
- 1917 – Megnyílik a Ma című folyóirat első kiállítása, Mattis Teutsch János képeinek gyűjteményével.
- 1918 – Genfben T. G. Masaryk elnöklete alatt megalakul a cseh emigráns kormány.
- 1918 – Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök kormánya.
- 1919 – Gyülekezési tilalmat rendelnek el Budapesten.
- 1923 – Az 1912-ben Pozsonyban alapított és ott működő Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Magyarországra, Pécsre költözik. 1923. október 14-én nyitja meg Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, egykori pozsonyi prorektor.
- 1926 – Lemond Bethlen István miniszterelnök kormánya.
- 1926 – megjelent Alan Alexander Milne regényének a Micimackónak az első kiadása.
- 1933 – Adolf Hitler bejelenti, hogy a Német Birodalom kilép a Népszövetségből.
- 1938 – Darányi Kálmán miniszterelnök Berlinben Horthy kormányzó megbízásából tárgyal Adolf Hitler birodalmi kancellárral, Wilhelm Keitel tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka és Erdmannsdorff budapesti német követ jelenlétében. Darányi Hitler hozzájárulását kéri Magyarország Csehszlovákia elleni katonai támadásának megindításához; felajánlja az antikomintern paktumhoz való csatlakozást, Magyarország kilépését a Népszövetségből, és tíz évre szóló gazdasági szerződést a Német Birodalommal. Hitler nem járul hozzá e katonai akcióhoz.
- 1939 – A Scapa Flow öbölben az U-47 jelzésű német tengeralattjáró elsüllyeszti a Royal Oak brit csatahajót. Ez a németek első sikere a Nagy-Britannia elleni tengeri háborúban.
- 1944 – Horthy kormányzó utasítására szabadon bocsátják a politikai foglyokat, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőt.
- 1944 – A brit és amerikai légierő pusztító légitámadásokat intéz Érsekújvár és Komárom vasúti pályaudvarai ellen.
- 1947 – Chuck Yeager amerikai berepülőpilóta először lépi át a hangsebességet X–1 kísérleti repülőgépével.
- 1962 – Egy amerikai kémrepülőgép felfedezi a szovjet atomrakéták telepítését Kubában. Kialakul a kubai rakétaválság.
- 1964 – A tokiói olimpiára készülve Japánban üzembe helyezik a világ első nagysebességű vasútvonalát, a Tókaidó Sinkanszent.
- 1964 – Martin Luther King Nobel-békedíjat kap.
- 1964 – Leonyid Iljics Brezsnyev lesz az SZKP főtitkára, miután megbuktatta elődjét, Nyikita Hruscsovot.
- 1969 – A Szovjetunióban fellőtték az Interkozmosz–1-et, a szocialista országok által alakított Interkozmosz program első műholdját.
- 1972 – Az NSZK és Kína felveszik a diplomáciai kapcsolatokat.
- 1981 – Hoszni Mubárak egyiptomi alelnököt elnökké választják, egy héttel az Anvar Szadat életét kioltó merénylet után.
- 1983 – A szovjet Venyera–16 űrszonda megkezdi a Vénusz felszínének radartérképezését.
- 1986 – Elie Wiesel Nobel-békedíjat kap.
- 1999 – Hivatalba lép George Robertson (Egyesült Királyság), a NATO főtitkára (2004. január 1-jéig).
- 2002 – Az IRA politikai kémkedési botránya nyomán a protestánsok elvetik a közös kormányzást a szervezet politikai szárnyával, a Sinn Féinnel, ezért London ismét visszaveszi az ellenőrzést Észak-Írország fölött.
- 2007 – Hatan meghalnak és többen megsebesülnek, mikor az indiai Pandzsáb szövetségi állam Ludhijána városának egyik mozijában pokolgép robban.
Sportesemények[szerkesztés]
- 2001 – japán nagydíj, Suzuka - Győztes: Michael Schumacher (Ferrari)
- 2012 – koreai nagydíj, Yeongam - Győztes: Sebastian Vettel (Red Bull)
- Torna
- 2011 – A japán Ucsimura Kohej nyeri a férfi egyéni összetettet a tokiói torna-világbajnokságon, ezzel ő az első férfi tornász, akinek ebben a számban sikerült egymást követő három vb-n aranyérmet szereznie. (A német Philipp Boy lett a második, a szintén japán Jamamuro Kodzsi pedig a harmadik.)[1]
Születések[szerkesztés]
- 1542 – Nagy Akbar mogul sah az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodója († 1605)
- 1783 – Palóczy László liberális reformpolitikus, Borsod vármegye országgyűlési követe († 1861)
- 1827 – Gróf Zichy Mihály magyar festőművész, grafikus († 1906)
- 1846 – Schickedanz Albert műépítész, festő, az eklektikus építészet jeles képviselője, a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője († 1915).
- 1877 – Mihailich Győző magyar építőmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas († 1966)
- 1888 – Bánáss László veszprémi püspök († 1949)
- 1888 – Katherine Mansfield új-zélandi születésű angol írónő († 1923)
- 1890 – Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig († 1969)
- 1894 – E. E. Cummings amerikai költő († 1962)
- 1896 – Lilian Gish a némafilm egyik híres színésznője († 1993)
- 1906 – Hannah Arendt német zsidó származású újságírónő, német írónő, filozófus, politológus († 1975)
- 1911 – Ferencz Károly olimpiai bronzérmes birkózó († 1984)
- 1911 – Le Duc Tho Nobel-békedíjas vietnámi politikus († 1990)
- 1914 – Ács József magyar festőművész, műkritikus († 1990)
- 1917 – Babus Jolán tanár, néprajzkutató († 1967)
- 1925 – Kispéter András irodalomtörténész, kritikus
- 1926 – Ébert Tibor szlovákiai magyar író, költő, kritikus, esztéta, zeneművész († 2015)
- 1927 – Roger Moore angol színész († 2017)
- 1928 – Angyal István munkás, építésvezető, az 1956-os forradalom mártírja († 1958)
- 1929 – Galambos Lajos magyar író, dramaturg († 1986)
- 1933 – Végh Antal magyar író, szociográfus († 2000)
- 1940 – Cliff Richard (eredeti nevén Harry Webb) brit énekes
- 1941 – Karl Oppitzhauser osztrák autóversenyző
- 1942 – Nádas Péter magyar író, drámaíró, esszéista
- 1944 – Udo Kier (sz. Udo Kierspe) német színész
- 1945 – Ablonczy László újságíró, irodalomkritikus, színházi kritikus
- 1946 – Justin Hayward a Moody Blues zenekar énekese
- 1947 – Rikky Von Opel (Frederick von Opel) liechtenstein-i autóversenyző
- 1948 – Marcia Barrett énekesnő, a Boney M. együttes tagja
- 1950 – Zelnik István gyűjtő, múzeumalapító
- 1954 – Baász Szigeti Pálma képzőművész
- 1959 – Henn László András magyar festőművész, grafikus
- 1963 – Németh Zsolt közgazdász, országgyűlési képviselő, a Fidesz volt frakcióvezető-helyettese
- 1965 – Karyn White amerikai popénekesnő, Grammy-díjas
- 1969 – Péterfy Bori (sz. Péterfy Borbála) magyar énekesnő, színésznő
- 1971 – Jyrki Katainen finn politikus
- 1978 – Usher (sz. Usher Terry Raymond IV) amerikai énekes
- 1978 – Kalmár Tibor író, újságíró
- 1983 – Murat Szujumagambetov kazak labdarúgó
- 1985 – Daniel Clark amerikai színész
- 1986 – Gercsák Balázs magyar úszó
Halálozások[szerkesztés]
- 1243 – Sziléziai Hedvig Szilézia védőszentje (* 1174)
- 1747 – Amaro Pargo, híres spanyol privatér és kereskedő. (* 1678)
- 1925 – Stetka Gyula magyar festőművész (* 1855)
- 1944 – Erwin Rommel német tábornagy, a „sivatagi róka” (* 1891)
- 1953 – Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikus, egyetemi tanár (* 1887)
- 1959 – Errol Flynn ausztrál színész (* 1909)
- 1967 – Marcel Aymé francia író, drámaíró, novellista (* 1902)
- 1976 – Borbás Gáspár labdarúgó (* 1884)
- 1977 – Bing Crosby amerikai énekes, színész (* 1903)
- 1981 – Huszárik Zoltán magyar filmrendező, grafikusművész, Balázs Béla-díjas, érdemes művész (* 1931)
- 1983 – Ranódy László Kossuth-díjas magyar filmrendező (* 1919)
- 1985 – Emil Gilelsz ukrán zongoraművész (* 1916)
- 1986 – Zdenek Pöhl cseh autóversenyző (* 1907)
- 1990 – Leonard Bernstein amerikai zeneszerző, karmester (* 1918)
- 1999 – Julius Nyerere tanzániai marxista politikus, államférfi, író (* 1922)
- 2010 – Benoît Mandelbrot lengyel származású francia-amerikai matematikus (* 1924)
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Torna-vb: történelmi arany férfi egyéni összetettben URL hozzáférés – 2011. november 2.