Zrínyi Ilona
| Zrínyi Ilona | |
 | |
| Zrínyi Ilona | |
| Született |
1643[1][2][3] Ozaly |
| Elhunyt |
1703. február 18., (60 évesen) Nicomedia[4] |
| Házastársa | |
| Gyermekei |
három gyermek: György, II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi Julianna |
| Szülei | Frangepán Katalin Zrínyi Péter |
| Foglalkozása | politikus |
| Sírhely | Szent Erzsébet-dóm |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zrínyi Ilona témájú médiaállományokat. | |
Zrínyi IV. Ilona grófnő, németül: Helena Gräfin Zrinski, horvátul Jelena Zrinska (Ozaly, Horvátország, 1643 vagy 1652[5][6] – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk, és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc.
Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.
Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, sőt a kurucok csapatostul kezdtek átállni a császáriak mellé, ezért a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett Antonio Caraffa generális-vezette sereg ostroma ellenében.
Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájában lakott, gyakorlatilag a császár túszaként, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amelyet ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.
1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban. Koponyáját[7] fia maradványaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.[8][9]
Gyermekei[szerkesztés]
1666-ban I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságából három gyermeke született:
- György (1667–1667)
- Julianna Borbála (1672. szeptember–1717. május 26.)
- Ferenc (Borsi, 1676. március 27.–Rodostó, 1735. április 8.)
1682-ben Thököly Imréhez ment férjhez. Tőle három gyermeke született, de mindegyikük – köztük az is, akivel Munkács ostroma idején várandós volt – kiskorában meghalt.
Emlékezete[szerkesztés]
- Munkács hősies védelmét számos festmény is megörökíti (például Madarász Viktor 1864-ben alkotott Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt című képe).
- A Zrínyi Ilona Gimnázium Miskolc város egyik legrégibb iskolája.[10]
- Nevét viseli a Matematikában Tehetséges Gyermekekért alapítvány (MATEGYE) által megrendezett országos matematikai verseny: Zrínyi Ilona Matematikaverseny.
Képgaléria[szerkesztés]
Zrínyi Ilona apja Zrínyi Péter
Zrínyi Ilona portréja
Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt (1859)
Zrínyi Ilona halála
Zrínyi Ilona sírja Kassán
Irodalom[szerkesztés]
- Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (3. javított kiadás; Osiris Kiadó, 2004) ISBN 963-389-508-1
- Gyöngyösi István: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága – Palinódia (Kesergő nimfa) (Balassi Kiadó, 2000)
- Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona (Kriterion Könyvkiadó, 1994)
- Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1999)
- Aszódi Imre: Zrínyi Ilona Történelmi dráma (Filács Kiadói Bt., 2000)
- Passuth László: Sasnak körme között (Athenaeum 2000 Kiadó)
- Horváth Mihály: Zrínyi Ilona életrajza (Pest, 1869) Online
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Genealogics. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Mészáros Kálmán–Seres István: Zrínyi Ilona; Rubicon történelmi magazin 2014/2. szám, 22. oldal
- ↑ Gyöngyösi István: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága – Jegyzetek
- ↑ http://www.archivnet.hu/politika/ii._rakoczi_ferenc_es_tarsai_ujratemetese.html Hazaszállításakor már csak a koponyáját találták meg
- ↑ Kincses Katalin Mária: „Minden különös ceremónia nélkül” A Rákóczi-kultusz és a fejedelem hamvainak hazahozatala, in: Hadtörténelmi közlemények
- ↑ A Rákóczi-kripta Kassán.
- ↑ A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium honlapja
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző Bornemisza Anna |
Erdély fejedelemasszonya  1690 |
Következő Bethlen Katalin |
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
